A méhtestrák egy a méh nyálkahártyájából (a méh béléséből) kiinduló rák. A rendellenes sejtnövekedés miatt alakul ki, és áttétet képezve átterjedhet más testrészekbe is. Leggyakoribb első jele a rendellenes nőgyógyászati vérzés. Egyéb tünetei például a vizelés vagy nemi aktus során fellépő fájdalom, vagy medence tájéki fájdalom. A méhtestrák általában a változó kor után alakul ki.
Az esetek mintegy 40 százaléka hozható kapcsolatba az elhízással. A túl magasra emelt tüszőhormon szint, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is elősegítő tényező. A tüszőhormon szint kizárólagos növelése emeli, míg a tüszőhormon és sárgatesthormon szint együttes növelése – a fogamzásgátlók leggyakoribb összetevői – csökkenti a kialakulás kockázatát. Az esetek 2-5 százaléka a szülőktől örökölt gének miatt alakul ki. A méhtestrákot néha „méhráknak” is nevezik, holott különbözik a többi méhen belüli ráktól, mint például a méhnyakráktól, a petefészek kötőszövet eredetű rákjától vagy a méhlepény rendellenességtől. A méhtestrák az esetek több mint 80 százalékában hámeredetű nyálkahártya rák. A méhtestrák jelenlétét általában a méhtestből vett szövetek vizsgálatával, illetve a 'tágít és kapar' elnevezésű mintavevő eljárás során nyert minták elemzésével lehet megállapítani. A Papanicolau teszt általában nem elegendő a rák kimutatásához. Az arra nem hajlamosaknak nem ajánlott a rendszeres szűrés.
A méhtestrák legelterjedtebb gyógymódja a méheltávolítás (hysterectomia) egyik változata: a méh és függelékeinek hasi műtéttel történő eltávolítása, amit kétoldali petevezeték és petefészek eltávolításnak (salpingo-oophorectomia) neveznek. Előrehaladottabb esetekben sugárterápia, gyógyszeres kezelés vagy hormonterápia is ajánlott lehet. Amennyiben a betegséget sikerül korai szakaszában felismerni, úgy a végkifejlet kedvezően alakulhat, pl. az Egyesült Államokban a korai szakaszban észlelt rákot a betegek több mint 80 százaléka legalább 5 évvel túléli.
2012-ben 320 000 nőnél állapítottak meg méhtestrákot, ebből 76 000 eset bizonyult halálosnak. Ez így a harmadik leghalálosabb női rákfajta a petefészek és petevezeték rák után. Gyakori a fejlett országokban, ahol a női szaporító szerveket támadó legelterjedtebb rákfajta. A megbetegedések aránya bizonyos országokban növekedést mutatott az 1980 és 2010 közötti időszakban. Úgy gondolják, hogy ez az idős emberek megnövekedett számával és az egyre gyakoribb elhízással hozható összefüggésbe.
Besorolása A méhtestráknak több változata ismert, a legismertebb fajtáit I-es és II-es csoportokba soroljuk. Vannak ritkább típusok is, mint például a méh hám eredetű szemölcsös savórákja, a pikkelymirigy hám eredetű rákja, a hám eredetű pikkelymirigyrák, a hám eredetű alapszövetrák és a méh hám eredetű tiszta-sejt rákja.Hoffman, BL; Schorge, JO; Schaffer, JI; Halvorson, LM; Bradshaw, KD; Cunningham, FG, eds. (2012).
Jelek és tünetek A változó koron túl lévő nők hüvelyvérzését vagy csöpögését 90 százalékban a méhtestrák okozza. A vérzés gyakran – az esetek kétharmadában – jár együtt mirigyrákkal. A változó kor előtt lévő nők rendellenes havi ciklusai vagy különösen hosszú, erős és gyakori vérzései is lehetnek a méhtestrák jelei.
A vérzésen kívül egyéb, gyakori tünet nincs. Változó koron túl lévő nőknél előfordulhat még kevés fehér vagy tiszta hüvelyváladék kibocsájtás. Előrehaladott eseteknél ezek a tünetek nőgyógyászati vizsgálatok alkalmával is felfedezhetők. A méh megnövekedhet, vagy a rák kiterjedhet, ami alhasi fájdalomhoz vagy medencetájéki görcshöz vezethet. A fájdalmas nemi aktus vagy nehézkes vizelés kevésbé jellemző tünetei a méhtestráknak."What You Need To Know: Endometrial Cancer" . A méh feltöltődhet gennyel (pyometrea).Saso, S; Chatterjee, J; Georgiou, E; Ditri, AM; Smith, JR; Ghaem-Maghami, S (2011). A ilyen ritkább tünetek (hüvely váladék, medencefájás, genny) 10-15 százalékban rákos eredetűek.Galaal, K; Al Moundhri, M; Bryant, A; Lopes, AD; Lawrie, TA (15 May 2014).
Kockázati tényezők A méhtestrák kockázati tényezői közé tartozik az elhízás, a cukorbetegség, a mellrák, az egyes mellrák gyógyszerek (tamoxifen) használata, ha valaki sosem szült gyermeket, a későn kezdődő változó kor, a magas tüszőhormon szint és az idős kor. Az emberek vándorlását megfigyelő tanulmányok, amik a más-más megbetegedési mutatóval rendelkező országok közt mozgó népesség rák-kialakulási kockázatát vizsgálták, arra mutattak rá, hogy a méhtestrák kialakulásának lehetnek környezeti vonatkozásai is. Ezek a környezeti kockázati tényezők viszont nehezen körülhatárolhatóak.Ma, J; Ledbetter, N; Glenn, L (2013).
Hormonok A legtöbb kockázati tényező magas tüszőhormon-szinttel jár együtt. Az esetek körülbelül 40 százaléka hozható összefüggésbe az elhízással.International Agency for Research on Cancer (2014). A túl sok zsírszövet felgyorsítja a tüszőhormon képződést, több előhormon (androstenedione) alakul tüszőhormonná. A vér magasabb tüszőhormon-szintje rendszertelenné teszi vagy gátolja a peteérést, és a méh falat folyamatosan magas tüszőhormon-szinten tartja.Soliman, PT; Lu, KH (2013). Az elhízás kevesebb tüszőhormont enged kivonni a vérből. A policisztás ovárium szindróma (PCOS) ugyanazon okból teszi rendszertelenné vagy gátolja a peteérést, mint az elhízás. Az elhízás, a II-es típusú cukorbetegség és az inzulinérzékenység is az I-es csoportba sorolt méhtestrák kockázati tényezői.Sivalingam, VN; Myers, J; Nicholas, S; Balen, AH; Crosbie, EJ (2014). Az elhízás 300-400 százalékkal növeli a méhtestrák kialakulásának kockázatát.Colombo, N; Preti, E; Landoni, F; Carinelli, S; Colombo, A; Marini, C; Sessa, C (October 2013).
Kockázati tényező még a változó kori – sárgatesthormonnal nem kiegyenlített vagy nem elnyomott – tüszőhormon pótló kezelés. Minél erősebb és hosszabb a kezelés, annál nagyobb a méhtestrák kialakulásának veszélye. A kisebb testsúlyú nőket jobban veszélyezteti a nem kiegyensúlyozott vagy nem elnyomott tüszőhormon szint. A korábbi első vérzés vagy későbbi változó kor miatt kialakult hosszabb termékenységi időszak szintén kockázati tényező.Vale, CL; Tierney, J; Bull, SJ; Symonds, PR (15 August 2012). A túlzott tüszőhormon kezelés a kezelés hosszúságától és az egyén testsúlyától függően 2-10-szeresére növeli a méhtestrák kialakulásának kockázatát. Amennyiben a nemet váltó nők férfihormon kezelésen esnek át a méh eltávolítása előtt, úgy a férfihormon az előhormonokon keresztül alakul tüszőhormonná, ami növeli a méhtestrák kialakulásának kockázatát.Committee on Health Care for Underserved Women (December 2011).
Genetika alt=A diagram of the autosomal dominant inheritance pattern, showing how a gene can be passed from an affected parent to an affected child.|bélyegkép|Az örökletes vastagbélrák örökítőanyagának öröklési mintája Genetikai rendellenességek szintén okozhatnak méhtestrákot. Az összes méhtestrákos eset 2-10 százaléka örökletes.Reinbolt, RE; Hays, JL (2013). Különösen a változó kor előtt okoz méhtestrákot a – főleg a végbélrák kialakulásáért felelős – testkromoszóma domináns örökletes vastagbélrák. Az örökletes vastagbélrákkal született nőkben 40-60% a méhtestrák kialakulásának kockázata, magasabb, mint a végbélráké vagy petefészekráké. Az emberek 20 százalékában egyszerre fejlődhet a petefészek- és a méhtestrák. A méhtestrák szinte minden esetben a végbélrák előtt átlagosan 11 évvel jelentkezik. Az örökletes vastagbélrák rákossejt-teremtő folyamata az MLH1 és/vagy MLH2 – a különbségjavító folyamatban résztvevő, a sejtek DNS-javítását engedélyező – géneken bekövetkezett elváltozás miatt indul be. Az örökletes vastagbélrák során elváltozó gének – az MSH2, MSH6, és PMS2 – szintén különbségjavító gének. Az örökletes vastagbélrákkal született nők a méhtestrákos esetek 2-3%-át teszik ki; bár egyes források szerint ez az arány 5% is lehet. A génelváltozástól függően az örökletes végbélrákkal született nőkben a méhtestrák kialakulásának kockázata nő. A kialakulás kockázata az MLH1 elváltozása esetén 54%, az MSH2 elváltozása esetén 21% és az MSH6 elváltozása esetén 16%.Burke WM; Orr J; Leitao M; Salom E; Gehrig P; Olawaiye AB; Brewer M; Boruta D; Villella J; Herzog T; Abu Shahin F (August 2014).
A méhtestrák kialakulásának kockázata magasabb azon nők körében, akiknek családjában már előfordult ez a betegség. A nőkben kialakuló rákokért leggyakrabban felelősnek tartott két gén, a BRCA1 és a BRCA2 nem okoz méhtestrákot. Úgy tűnhet, kapcsolat áll fenn a betegség és e két gén között, de ez a mell és petefészekrák ellen használt tamoxifen gyógyszer kizárólag önmagában történő használatnak tulajdonítható. Az öröklött, többszörös szerven belüli sejtelkülönüléses betegség (Cowden szindróma) is okozhat méhtestrákot. Ezen rendellenességgel született nők életen át tartó méhtestrák kialakulásának kockázata 5-10%, ellentétben a nem érintett nőknél tapasztalt 2-3 százalékos kockázattal.
Egyéb betegségek Néhány más rák gyógyítására irányuló kezelés 2-3 százalékkal növeli a méhtestrák kialakulásának életen át tartó kockázatát. A tüszőhormon alapú mellrák kezelésére használt Tamoxifen nevű gyógyszer – főként idősebb nőknél – a méhtest rákos esetek 0,1 százalékával hozható összefüggésbe, viszont a gyógyszer mellrák ellen kifejtett jótékony hatása jócskán ellensúlyozza ezt.Staley, H; McCallum, I; Bruce, J (17 October 2012). Az egy- vagy kétéves időtartamú Tamoxifen kezelés általában megduplázza a méhtestrák kialakulásának kockázatát, míg egy négy-ötéves kezelés megnégyszerezi azt."Endometrial Cancer Prevention". Egy régebbi petefészekrák, vagy a medence sugárkezelése is kockázati tényező.Coleman, RL; Ramirez, PT; Gershenson, DM (2013). Pontosabban a méhen belüli tüszősejt daganat és tokosodás ami kapcsolatba hozható a méhtestrákkal.
A legyengült ellenálló képesség is összefüggésbe hozható a méhtestrákkal. A magas vérnyomás is kockázati tényező, de inkább mint a túlsúly velejárója. A rendszeresen és hosszan ülő betegeknél magasabb elhalálozási arány figyelhető meg. A folyamatos testmozgás ugyan nem előzi meg, de csökkenti a rák kialakulásának kockázatát.Biswas A, Oh PI, Faulkner GE, Bajaj RR, Silver MA, Mitchell MS, Alter DA (2015).
Kockázat csökkentő tényezők A dohányzás és a sárgatesthormon bevitel is csökkenti a méhtestrák kialakulásának kockázatát. A dohányzás serkenti a tüszőhormon-lebontást, kapcsolatba hozható a testsúlycsökkenéssel és a korai változó korral. Ez a védelem a dohányzás abbahagyása után még sokáig fennáll. Sárgatesthormon található a szájon át bevett fogamzásgátlóban és a hormonos méhen belüli eszközökben (IUD). A szájon át bevett fogamzásgátlók a szedés hosszától függően különböző arányban csökkentik a kockázatot: 4 év használat 56 százalékkal, 8 év használat 67 százalékkal, míg 12 év használat 72 százalékkal csökkenti. A védettség a szedés abbahagyása után még legalább 15 évig fennáll. A túlsúlyos nők védettsége nagyobb adag sárgatesthormonnal érhető el. Több mint öt gyermek szülése szintén védelmet biztosít, míg legalább egy gyermek szülése 35 százalékkal csökkenti a kockázatot. A több mint 18 hónapon keresztül végzett szoptatás 23 százalékkal csökkenti a kockázatot. A megnövelt testmozgás 38-46 százalékkal csökkenti az egyén veszélyeztetettségét. Feltehetőleg a szója fogyasztása is védettséget biztosít.
Kórélettan