Események Január január 28. – A lengyel kormány rendeletet ad ki az egyházi közigazgatás felszámolásáról az ország nyugati és északi területein. január 30. – A jugoszláv diplomáciai kapcsolatok felvétele Ausztriával.
Február február 5–10. – Parlamenti választások Aranyparton, ahol a Népi Konvenció Párt (CCP) a 38 vidéki és községtanácsi mandátumból 34-et szerez meg.) február 15. – Párizsban megnyitják az európai hadsereg felállításával foglalkozó, a francia kormány által összehívott konferenciát. február 21–24. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB ülése kizárja a pártból a „burzsoá nacionalizmus” képviselőit – Gustáv Husákot és társait – és döntést hoz az ötéves terv feladatainak és tervszámainak növeléséről. (Husákék kizárását azonnali letartóztatásuk követi.)
Március március 6. – A Rosenberg házaspár pere az Amerikai Egyesült Államokban. március 10. – Magyarországon munkanappá nyilvánítják március 15.ét.
Április április 2. – Az Európai Szövetséges Főparancsnokság a Szövetséges Hatalmak Legfelsőbb Főhadiszállásával a Párizs melletti Rocquencourt-ba települ. április 11. – Truman elnök felmenti beosztásából Douglas MacArthur tábornokot, és Matthew Ridgway altábornagyot nevezi ki helyette a Koreai-félszigeten állomásozó ENSZ-erők élére. április 18. – Az Európai Szén- és Acélközösségről szóló szerződés aláírása. április 20. – A munkásmozgalmi vezetők elleni koncepciós perek keretében őrizetbe veszik Kádár János volt belügyminisztert.
Május május 3. – A Védelmi Bizottságot és a Védelmi Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot beolvasztják az Észak-atlanti Tanácsba. május 14. – A Magyar Állami Népi Együttes első bemutatója a Városi Színházban. május 19. – Az Országgyűlés elfogadja az Állami Egyházügyi Hivatalról szóló törvényt. május 21–július 18. – A Rákosi-rendszer társadalmi osztály alapon több mint 5000 családot, legalább 12–14 ezer személyt kitelepített Budapestről.
Június június 1. – A honvédség neve Magyar Néphadseregre változik. június 2. – Az Államvédelmi Hatóság váci fegyházában meghal Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter. június 3–4. – A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának (JKP KB) plénuma törvénytelennek minősíti a „kominformistákkal” és a kollektivizálódás ellen tiltakozókkal szemben alkalmazott vizsgálati módszereket. (Részleges rehabilitáció kezdődik.) június 17. – Megkezdődik a „volt kizsákmányolók” kitelepítése Budapestről. június 19. – Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete országai megállapodást írnak alá haderőik státuszáról. június 30. – Lezárul a Marshall-terv segélyezési programja.
Július július 11. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a határok védelméről. július 21. – A Katolikus Püspöki Kar felesküszik az alkotmányra. július 22. – A Horthy-házaspár aranylakodalma a portugáliai Estorilban. július 26. – A csehszlovák munkaerő-átszervezési kormánybizottság jelentése szerint 1949 óta 77 500 adminisztratív dolgozót „irányítottak át” az iparba. július 28. – Genfben, egy különleges ENSZ-konferencián elfogadják a menekültek jogállásáról szóló egyezményt. július 30.–augusztus 7. – A bukaresti katonai törvényszék vád alá helyezi és elítéli Márton Áron püspököt és társait (Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület volt elnöke, Kurkó Gyárfás, a Magyar Népi Szövetség volt elnöke, Venczel József volt egyetemi tanár, Lakatos István szociáldemokrata politikus, Teleki Ádám, az Erdélyi Gazda volt főszerkesztője, Korparich Ede, a Kaláka Szövetkezeti Központ volt elnöke, Bodor Bertalan. a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank volt igazgatója). A vád szerint Rajk László irányításával vissza akarták állítani a kapitalizmust és el akarták szakítani Erdélyt Romániától.
Augusztus augusztus 20–21. – Éjszaka az összes erdélyi ferencest és laikus testvért Máriaradnára hurcolják. augusztus 24. – Letartóztatják Jakab Antalt, a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye ordináriusát, és Erőss Lajos kolozsvári káplánt, akik szemben állnak a kommunista hatalom által támogatott, egyházjogi szempontból illegitim egyházvezetéssel. augusztus 27. – Jugoszlávia gazdasági egyezményeket köt az USA-val, az Egyesült Királysággal és Franciaországgal. (1955-ig Jugoszlávia e 3 államból 490 millió USD értékben kap gazdasági segélyt.)
Szeptember szeptember 1. – Amerikai kezdeményezésre – Ausztrália (A), Új-Zéland (NZ) és az Egyesült Államok (US) részvételével – megalakul az ANZUS (Csendes-óceáni Biztonsági Szerződés).Fencsik László: Politikai kisszótár. Kossuth Könyvkiadó, [Budapest], 1976. 3., bővített kiadás, 40. oldal, szeptember 6. – A CSKP KB ülésén Rudolf Slánský főtitkárt teszik felelőssé a gazdaságszervezésben elkövetett hibákért és leváltják tisztségéből. szeptember 17. – A bukaresti katonai törvényszék koncepciós perben 18 év fogságra ítéli Pacha Ágoston temesvári megyéspüspököt, életfogytiglani kényszermunkára Boros Béla ordinarius substitust, életfogytiglani fegyházra Joseph Schubert bukaresti ordinarius substitust. szeptember 20. – A tagországok megállapodást írnak alá Ottawában a NATO nemzeti képviselők és a Nemzetközi Titkárság státuszáról (Polgári Státusz Megállapodás).
Október október 9–11. – Megtartja első ülését Párizsban az Ideiglenes Tanács Bizottsága, amelyet az Észak-atlanti Tanács hoz létre azzal a céllal, hogy összeegyeztesse a kollektív biztonság követelményeit a tagországok politika és gazdasági képességeivel. október 17–22. – Londonban Görögország és Törökország aláírja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet.
November november 1. – Megalakul a 103. Önálló Hadműveleti Rádiófelderítő Zászlóalj. (Feladatát a hadműveleti-harcászati szintű felderítés képezte, és tábori körülmények között működött Izbég-Annavölgy térségében.) november 11. – Anasztasz Mikoján közvetítésével Sztálin a csehszlovák pártvezetés tudtára adja, hogy Slánský lesz a „csehszlovákiai Rajk”, akit november 23-án le is tartóztatnak. november 14. – Amerikai–jugoszláv katonai egyezmény. november 19. – Felavatják a NATO Védelmi Kollégiumát Párizsban, amelyet 1966. október 10-én Rómába helyeznek át.
December december 8. – Jugoszlávia és az NSZK nagyköveti szintre emeli diplomáciai kapcsolatát. december 11. – Az inotai hőerőmű megkezdi működését. december 18. – A Budapesti Megyei Bíróság Kádár Jánost bűnösnek találja és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéli. december 24. – Volt észak-afrikai olasz gyarmatokból megalakul Líbia, mint királyság. december 27–29. – A piacorientált gazdaság kialakítását célzó első törvények elfogadása Jugoszláviában.
Határozatlan dátumú események 200px|bélyegkép|jobb|A Második Békekölcsön jegyzési igazolása az év folyamán – Az ausztriai népszámláláson mindössze 11000-en vallják magukat magyarnak. Megkezdődik Romániában az első ötéves terv. Takarékossági kampány Magyarországon. Egész évben folyik a szocializmustól idegennek tekintett köztéri szobrok eltávolítása. Az iráni olajipar államosítása. A karhatalommal is támogatott begyűjtés és a kvóták folyamatos emelkedése ellenére romlik az ellátás. Budapesten újra bevezetik a húsjegyet, de az év végére megszűnik a jegyrendszer az egész országban. Tibet megőrzi autonómiáját a Kínai Népköztársaságon belül. A magyar úszósport új csillaga Csordás György. A „volt kizsákmányolókat” kitelepítik Budapestről. Az ENSZ összesítése szerint a kommunisták vesztesége a koreai háborúban mintegy 890 ezer fő, míg az ENSZ csapatok 248 055 katonát vesztettek. A rendkívül véres harcok után két évig tartó béketárgyalások kezdődnek a fegyverszünetről. Megkezdődik a második békekölcsön jegyzése. Az év közepéig 67 államból 17 szüntette meg a hadiállapotot Németországgal. Divatba jön a műszálas ruha. Árvíz Észak-Olaszországban. Kínában felosztják a nagybirtokokat, államosítják a bankokat és a nagyvállalatokat. Milton Margai megalapítja a Sierra Leone-i Néppártot (Sierra Leone People’s Party – SLPP). Lengyelország az Ukrán SZSZK-val kb. 480 km² területet cserél ki Galíciában, és visszaadja Csehszlovákiának az Olzán túli területet.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1951-ben 1951 a filmművészetben 1951 az irodalomban Isaac Asimov: Alapítvány (regény) Samuel Beckett: Molloy (regény) Truman Capote: A fűhárfa (regény) Friedrich Dürrenmatt: A gyanú (regény) Eugène Ionesco: Különóra (dráma) Jerome David Salinger: Zabhegyező (regény) Nagy László: A tüzér és a rozs (verseskötet) Tennessee Williams: Tetovált rózsa (dráma) 1951 a jogalkotásban 1951 a légi közlekedésben 1951 a sportban A Formula–1-es világbajnokságot Juan Manuel Fangio nyeri Alberto Ascari előtt. Vívó-világbajnokság Stockholmban. Elek Ilona és a magyar férfi kardcsapat aranyérmet nyer. Ökölvívó-Európa-bajnokság Milánóban. Papp László nagyváltósúlyban Európa-bajnoki címet nyer. Főiskolai világbajnokság Berlinben. A magyar csapat 40 arany-, 35 ezüst- és 21 bronzérmet nyer. 1951-es NB 1 győztese a Budapesti Bástya SE (MTK). Ez a klub 16. bajnoki címe. 1951 a tudományban december 20. – Az EBR-1 atomreaktor által termelt árammal először világít 4 villanykörte.Experimental Breeder Reactor 1 factsheet , Idaho National Laboratory 1951 a vasúti közlekedésben április 29. – Megindul a gyorsvasút Budapest és Csepel között. november 4. – Megnyílik a Galgamácsa és Vácrátót közötti vasútvonal. december 15. – Átadják a Pusztaszabolcs és Sztálinváros (ma Dunaújváros) közötti vasútvonalat. 1951 a zenében
Születések január 12. – Kirstie Alley Golden Globe-díjas amerikai színésznő († 2022) január 28. – Leonyid Kosztyantinovics Kadenyuk ukrán űrhajós († 2018) január 30. – Phil Collins angol zenész február 1. – Cselényi László televíziós rendező, szerkesztő, egyetemi tanár († 2024) február 14. – Kevin Keegan kétszeres aranylabdás angol válogatott labdarúgó, csatár, edző. A Brit Birodalom Rendje tiszti fokozatának (OBE) birtokosa február 19. – Horace Andy (szül. Horace Hinds) jamaicai-brit popzenész, reggae-énekes, a Massive Attack tiszteletbeli tagja március 2. – Balázs Fecó Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, zeneszerző († 2020) március 4. – Chris Rea brit rockgitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró († 2025) március 11. – Palotás Dezső erdélyi magyar költő, író, grafikus († 1999) március 21. – Jimmie Vaughan amerikai blues zenész, gitáros március 29. – Roger Myerson amerikai közgazdász (megosztva kapta a 2007-es Közgazdasági Nobel-emlékdíj-at) március 30. – Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyar történész április 3. – Budai Ilona Kossuth-díjas magyar népdalénekesnő, a nemzet művésze († 2023) április 26. – Kukorelly Endre író, költő, a Magyar Lettre Internationale szerkesztője április 27. – Jim Justice amerikai üzletember és politikus április 29. – Dale Earnhardt amerikai NASCAR autóversenyző († 2001) április 30. – Hegyi Gyula filmkritikus, politikus április 30. – Jacek Rostowski lengyel politikus, pénzügyminiszter május 15. – Frank Wilczek amerikai fizikus, professzor az MIT-n május 19. – Jancsó Sarolta magyar színésznő június 8. – Bonnie Tyler walesi énekesnő († 2026) június 15. – Havril András nyá. vezérezredes, a Honvéd Vezérkar volt főnöke június 27. – Leonard Fraser elítélt queenslandi sorozatgyilkos († 2007) június 29. – Don Rosa, a ma élő legnagyobb Donald kacsa-rajzoló július 1. – Gedővári Imre olimpiai bajnok vívó július 2. Fabio Frizzi olasz zeneszerző, filmzeneszerző Pataky Attila Kossuth-díjas magyar rockénekes július 4. – Grandpierre Attila magyar csillagász, zenész, énekes, író, költő, a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa. július 6. – Végvári Ádám énekes, zeneszerző, gitáros (Neoton Família) július 8. – Anjelica Huston amerikai színésznő július 21. – Robin Williams amerikai színész († 2014) augusztus 4. – Némedi Mari, magyar színésznő, énekesnő, és szinkronszínész († 2016) augusztus 6. – Catherine Hicks amerikai színésznő augusztus 11. – Róža Domašcyna szorb költő, műfordító, író