japán város Aomori prefektúra délnyugati részén. 2015. szeptember 1-jei becslések szerint a város népessége 176 500 fő, népsűrűsége 337 fő/km². Hiroszaki teljes területe 524,20 km².
Hiroszaki kastélyvárosként épület a 100 000 kokus Hiroszaki birtokon a Cugaru család uralama alatt az Edo-korban. A város regionális kereskedelmi központtá és az ország első számú almatermesztőjévé nőtte ki magát. A helyi önkormányzat a „Hiroszaki, az almaszínű város” és a „kastély-, cseresznyevirág- és almaváros” jelmondatokkal népszerűsíti a várost. A város a Meidzsi-korban épült nagyszámú nyugati stílusú házáról is ismert.
Földrajz Hiroszaki Aomori prefektúra délnyugati, a Cugaru-félsziget nyugati részén található Cugaru-síkságon helyezkedik el, az Ivaki-hegytől nyugatra, Akita prefektúra szomszédságában.
Környező települések Cugaru, Hirakava Nakacugaru körzet – Nisimeja Minamicugaru körzet – Óvani, Fudzsiszaki, Inakadate Kitacugaru körzet – Itajanagi, Curuta Nisicugaru körzet – Adzsigaszava Ódate
Népesség A település népességének változása:
Jelkép Hiroszaki hivatalos jelképe egy szvasztika (japánul mandzsi), amit a Cugaru család, a Hiroszaki birtok Edo-kori uralkodóinak zászlójelképéből ered.
Történet A Hiroszaki körüli területet a Heian-kori Észak-Fudzsivara család birtokainak részeként alapították. Minamoto Joritomo a Nambu családnak ajándékozta azt az Észak-Fudzsivara család bukása után a Kamakura-kor elején. A Szengoku-kor alatt a Nambuk helyi tartományi tisztségviselője, Óura Tamenobu 1571-ben kikiáltotta a függetlenségét és elfoglalta a helyi kastélyokat. Tojotomi Hidejosi oldalán harcolt Odavara 1590-es ostroma során, 45 000 kokuval erősítette tovább a gazdagságát. Később Cugarura váltotta a családnevét. Miután Tokugava Iejaszu oldalára állt a szekigaharai csatában további 47 000 kokuval növelte a gazdagságát, majd elrendelte egy kastély építését Takaokában (a modern kori Hiroszakiban). A kastélyt utódja, Cugaru Nobuhira vezetése alatt fejezték be 1611-ben, azonban 1627-ben villámkárokban odaveszett a hatalmas ötemeletes dondzsonja. A birtok bevétele 1628-ban 100 000 kokura emelkedett.
1808-ban Takaokát átnevezték Hiroszakira. A Cugaru család a Meidzsi-korban a Szatcsó szövetség oldalára állt a bosin-háború alatt, majd az újonnan alapított kormány további 10 000 kokut ajándékozott nekik. A hanrendszer 1971. augusztus 29-i felszámolása miatt azonban a Hiroszaki birtokot is felszámolták, helyére Hiroszaki prefektúra állt. A prefektúrát még ezen év októberében átnevezték Aomori prefektúrára, ezzel egy időben székhelye is a területileg központibb fekvésű Aomoriba tették át.
1873. október 1-jén megalapították a Csójó Általános Iskolát. 1877-ben almakertészetet indítottak Hiroszakiban, majd 1878 márciusában megalapították az 59. Nemzeti Bankot, az Aomori Bank elődjét. 1889. április 1-jén városnak nevezték ki Hiroszakit, így az ország 30 első városa közé tartozott. 1894. december 1-jén megnyitották a Hiroszakit Aomorival összekötő Óu fővonalat.
Hiroszaki 1898 októberében a Japán Császári Hadsereg 8. hadtestének székhelye lett. A hadtest elsősorban az orosz–japán háború során volt aktív.
1901-ben megalapították a Hiroszaki Városi Kórházat, majd 1906-ban a városi könyvtárat. A város első telefonszolgáltatását 1909-ben adták át. 1918-ban megtartották az első cseresznyevirág-fesztivált. A Konan Railway Company 1927-ben átadta a Hiroszakit Onoével összekötő vonalát. 1949-ben megalapították a Hiroszaki Egyetemet.
1955. március 1-jén Hiroszakit tovább bővítették a környező Simizu, Vattoku, Tojoda, Horikosi, Csitosze, Fudzsisiro, Niina, Funazava, Takaszugi, Szuszuno és Higasimeja falvak bekebelezésével. Nisimeja enklávé lett. A város 1957. szeptember 1-jén még tovább bővült a szomszédos Isikava falujának beolvasztásával.
1964-ben megtartották az első Krizantém és juharfa-fesztivált, illetve 1979-ben az első Hiroszaki várkastély hólámpás-fesztivált. 1979-ben összekötötték a várost a Tóhoku autópályával az „almaút” nevű leágazással.
2006. november 15-én a Ivaki és Szóma faluját (Nakacugaru körzet) beolvasztották Hiroszakiba.
Éghajlat Hiroszakinak párás kontinentális éghajlata van, melyre a rövid, meleg és gyakran párás nyarak, illetve hideg, erős havazásokkal tarkított telek jellemzőek.
bélyegkép|jobbra|Hiroszaki várkastély
bélyegkép|jobbra|Hiroszaki városháza
Gazdaság Hiroszaki Aomori prefektúra délnyugati részének regionális kereskedelmi központja. A fő mezőgazdasági termények közé tartozik az alma és a rizs; Hiroszaki adja Japán almatermesztésének 20%-át.
Oktatás Felsőoktatás Hiroszaki Egyetem Tóhoku Női Egyetem Hiroszaki Gakuin Egyetem Hirosaki Egészségügyi és Népjóléti Egyetem
Másodlagos oktatás Hiroszakiban 35 általános, 15 városi, egy nemzeti és egy magán középiskola, egy egyesített általános/középiskola, hat prefekturális és négy magánfőiskola található.
Közlekedés Vasút East Japan Railway Company – Óu fővonal Isikava, Hiroszaki, Naidzsósi Konan Railway Company – Kónan-vonal Hiroszaki, Hiroszaki–Higasikómae, Undókóenmae, Niszato Konan Railway Company – Óvani-vonal Csúó-Hiroszaki, Hirokósita, Hiroszaki Gakuindai-mae, Szeiaicsúkó-mae, Csitosze, Kogurijama, Macukitai, Cugaru–Ószava, Gidzsukukókómae, Isikava, Isikavapúrumae
Autópályák Tóhoku autópálya 7-es főút 102-es főút
Források
További információk
Hiroszaki weboldala
Kategória:Japán települései Kategória:Aomori prefektúra