Nagyerzsébetlak-Lízika, vagy gyakran csak Szlovák Lízika (szerbül Бело Блато / Belo Blato, németül Elisenheim) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben.
Fekvése Nagybecskerektől 17 km-re délre, a Fehér-tó déli partján, Lukácsfalva délnyugati szomszédjában fekvő település.
Története Nagyerzsébetlak, azelőtt Torontál-Erzsébetlak, Elisenhain 1866-ban települt a német bánsági katonai határőrvidék területén. Eredeti neve Elisenheim volt.
1872-ben, a Határőrvidék feloszlatása után Torontál vármegyéhez csatolták.
1876-ban a Tisza áradása az egész falut elpusztította, ekkor lakosai elköltöztek. A falut 1887-ben telepítették be újból.
1910-ben 2088 lakosából 698 magyar, 229 német, 834 szlovák, 312 bolgár volt. Ebből 1095 római katolikus, 31 református, 929 evangélikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
Területe A vidék 74 méteres tengerszint feletti magassága enyhén kiemelkedő szigetet képez a Kárpát-medence déli részén. Valószínű, hogy területe egykoron szigetet alkotott a Pannon-tengeren. Nyugatról a Tisza, délnyugatról a Béga folyó övezi, keletre számos halastó található.
Lakosság A legutóbbi hivatalos népszámlálási adatok szerint (2002) a falunak 1477 lakosa volt, ebből 591 szlovák, 488 magyar, 128 bolgár és 118 szerb. A magyarok és bolgárok főleg római katolikus vallásúak (emiatt megkülönböztetetten bánáti bolgárok saját nyelvvel), míg az erzsébetlaki szlovákok hagyományosan a délvidéki szlovák evangélikus egyházhoz tartoznak. A szerbek rendszerint ortodoxnak vallják magukat.
A második világháborúig németek is éltek a faluban, a török idők után első telepesei is németek voltak. Erzsébetlak idősebb lakosai közül többen még ma is öt nyelvet beszélnek.
Demográfiai változások
Etnikai összetétel thumb|Utcanév Nagyerzsébetlak: szerb, szlovák nyelv és a magyar. Nemzetiség Szám % Szlovákok 583 39,47 Magyarok 488 33,03 Bolgárok 128 8,66 Szerbek 118 7,98 Jugoszlávok 41 2,77 Cigányok 31 2,09 Románok 12 0,81 Muzulmánok 3 0,20 Horvátok 2 0,13 Németek 2 0,13 Montenegróiak 1 0,06 Albánok 1 0,06
Gazdaság A falut övező 1600 holdnyi földterületből csak mintegy 600 hold művelhető. A kertészet mellett a lakosság jelentős része halászattal is foglalkozott, valamint a nád a környező ártereken szintén jelentős bevételt tesz lehetővé több család számára. A nádvágás ideje rendszerint novembertől februárig tart, amelyet, miután levágtak, kévékbe kötnek, majd pedig építő- és lakásdíszítő anyagként értékesítenek, főleg Németországban és Hollandiában.
Nevezetességek Római katolikus temploma - 1896-ban épült Evangélikus temploma - 1903-ban épült
Jegyzetek
Források Borovszky Samu: Torontál vármegye
Kategória:A Közép-bánsági körzet települései Kategória:Torontál vármegye települései