Pálffy Géza (Veszprém, 1971. február 9. – ) magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Magyar Királyság, Horvátország és a Habsburg Monarchia közötti kapcsolatok, a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona kora újkori történetének jeles és elismert kutatója.
Élete Családja a várfalvi Pálffy családból származik, amely 1609-ben kapott nemességet Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől.MOL, F 1, köt. 9, p. 98; Pálffy 2005, 14 25. j.
Édesanyja, Horváth Gizella vegyésztechnikus volt a Veszprémi Egyetemen, édesapja, Pálffy Géza 1997. évi haláláig vegyipari gépész-üzemmérnökként dolgozott ugyanott. Ikertestvére, Zoltán a veszprémi Lovassy László Gimnázium matematika–kémia–számítástechnika szakos tanára és igazgatóhelyettese, öccse, Attila pedig grafikai informatikusként dolgozik Győrben. Felesége, dr. Friedler Magdolna orgonaművész, a budapesti II. kerületi Járdányi Pál Zeneiskola orgonatanára, aki szabadidejében novellákat és verseket ír.
Pálffy Géza az általános és középiskolát szülővárosában, Veszprémben végezte. A Lovassy László Gimnázium speciális matematika tagozatára járt, ahol 1986-ban az országos Irinyi János kémiaversenyen 3. helyezést ért el. Mindeközben aktívan atletizált, különböző hosszú távú futószámokban többször nyert országos bajnoki címet, és néhány alkalommal a magyar ifjúsági válogatottnak is tagja volt. 1989-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem–orosz szakjaira nyert felvételt. Diplomáit – több éves török szakon folytatott tanulmányok mellett – történelem (1994) és levéltár szakon (1995) szerezte. Szakdolgozati témavezetői Ágoston Gábor és Gecsényi Lajos voltak. 1992-ben a XXI. OTDK Humán Tudományok és Hadtudományi szekcióiban kiemelt I. helyezést ért el, 1993-ban pedig megkapta a Pro Scientia érmet.
1994. szeptember 1-jétől az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Történettudományi Intézetében (TTI) dolgozik tudományos tanácsadóként. Ugyanitt 2012 júliusától ellátja a Szent Korona Kutatócsoport vezetését, amelynek immáron két tucat kiadványa jelent meg. PhD-disszertációját a 16–17. századi katonai igazságszolgáltatás témakörében – Szakály Ferenc akadémikus témavezetésével – 1998. július 6-án védte meg summa cum laude-fokozattal. Akadémiai doktori értekezését a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia 16. századi kapcsolatrendszeréről 2010. május 31-én 100 százalékos eredménnyel védte meg, elnyerve ezzel az MTA doktora címet.
Az egyetem második évfolyamától kezdve rendszeresen folytat mind Magyarországon, mind külföldön (főként Ausztriában, Szlovákiában, Horvát-, Cseh- és Németországban) levéltári kutatásokat a Magyar Királyság és a közép-európai Habsburg Monarchia 16–18. századi történetére, elsősorban a törökellenes határvédelmi rendszerre, a Magyar Királyság katonai elitjére és arisztokráciájára, valamint a magyar rendek és a Habsburg-udvar kapcsolataira vonatkozóan. A politika-, had-, igazgatás- és társadalomtörténet mellett kiemelten érdeklődik a Szent Korona históriája, a magyar uralkodókoronázások, a ceremónia- és sírkőkutatás, a prozopográfia, a térképtörténet, valamint a magyar–horvát és magyar–szlovák kapcsolatok iránt.
E témakörökben eddig több mint 30 saját kötete (angol, horvát, magyar, német, román és szlovák nyelvű szakmonográfiák, forráskiadványok, katalógusok és tudományos népszerűsítő összefoglalások, több már második kiadásban és számos utánnyomásban) és közel egy tucatnyi szerkesztett kötete (horvát, magyar és szlovák nyelven) látott napvilágot, illetve több mint 350 tanulmánya és könyvfejezete jelent meg, a magyar mellett vezető osztrák, német, francia, olasz, orosz, cseh, szlovák, horvát és török történeti szakfolyóiratokban, valamint angol, francia, német, román és szlovák tanulmány- és konferenciakötetekben. Rendszeres előadója nemzetközi konferenciáknak, Oxfordtól és Párizstól Prágán és Bécsen át Pozsonyig, Zágrábig és Kolozsvárig. Hazai és külföldi előadásainak száma megközelíti a 300-et. Könyveiről és tanulmányairól ez ideig mintegy 200 ismertetés látott napvilágot, idézettsége több mint 2500 önálló munkában meghaladja az 5000 hivatkozást.
Tudományos kutatómunkája mellett Pálffy Géza 1994 óta megbízott előadóként számos szemeszteren át tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszékén és az Eötvös Collegium Történeti Műhelyében, miközben néhány esztendőn át oktatott a Miskolci, majd a Pécsi Egyetemen is, főként kora újkori magyar történelmet, segédtudományokat és forrásolvasást. Tagja a Századok, a Történelmi Szemle, a Hungarian Historical Review, a Hadtörténelmi Közlemények és a Veszprémi Szemle folyóiratok, valamint négy horvát, egy német, egy cseh és egy morva történeti folyóirat szerkesztőbizottságának.
1999 őszétől négy esztendőn át főtitkárhelyettese volt a Magyar Történelmi Társulatnak. 2003-tól tagja az Osztrák–Magyar Akció Alapítvány Kuratóriumának, 2008-tól az MTA Történettudományi Bizottságának, emellett 2010-től 2016-ig két ciklusban az MTA nem akadémikus közgyűlési képviselője volt. 2012. február 1-től három esztendőn át az OTKA Történettudomány – Tudomány- és Technikatörténet zsűri elnöki tisztét is viselte, 2015 elejétől pedig ugyancsak három éven keresztül az NKFI Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégiumának volt tagja. Éveken át részt vett a történelem érettségi feladatsor és az új történelemtankönyvek lektorálásában. 2025-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.
Tudományos kutató- és oktatómunkája elismeréseként 1997-ben Akadémiai Ifjúsági Díjban, 2000-ben Szakály Ferenc Emlékéremben és Szűcs Jenő-díjban, 2001-ben Bezerédj-díjban részesült, 2002-ben elnyerte a Talentum Díjat. 2011-ben a Kárpát-medencei népek tudományos-kulturális együttműködésének fejlesztéséért a Magyar Kultúra Lovagja címben részesült, 2015-ben pedig állami ünnepünk, augusztus 20. alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozatát.
Szervezeti tagságok MTA Történettudományi Bizottság (szavazati jogú tag: 2008–) Castrum Bene Egyesület (1998–) Magyar Történelmi Társulat (titkár/főtitkárhelyettes: 1999–2003, helyettes főtitkár: 2002–2003) Pro Scientia Aranyérmesek Társasága Gesellschaft für die Erforschung der Frühen Neuzeit, Bécs (1995–) Arbeitskreis „Militär und Gesellschaft” [Berlin] (1996–1999) Pro Scientia Aranyérmesek Társasága (1993–) Fons Alapítvány Kuratóriuma (elnök: 1995–1998) Bolyai Klub (2001–) Corvina Baráti Kör (2000–) Nagyvázsonyi Vártanács (1998–) Alapítvány a magyar hadi történetírás támogatására (kuratóriumi tag: 2001–)
Közéleti és tudományos tevékenységei MTA BTK TTI Szent Korona Kutatócsoport vezetője OTKA Történettudomány – Tudomány- és Technikatörténet zsűri elnöke (2012–2015) ELTE BTK Történelem Segédtudományi Doktori Program (alapító tag: 2012– ) Habsburg Történeti Intézet (tudományos tanácsadó: 2003–2009) Osztrák–Magyar Tudományos és Oktatási Együttműködési Alapítvány / Stiftung Aktion Österreich-Ungarn (kuratóriumi tag: 2003–) Eötvös Collegium Történész Műhelye tutori köre (tag: 2009–) MTA (nem akadémikus közgyűlési képviselő: 2010–2016) OTKA Publikációs Bizottsága (tag: 2011–2012) MTA Tudományetikai Bizottsága (tag: 2011–2012)
Szerkesztőbizottsági tagságok Hadtörténelmi Közlemények (1999–) Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozat (1999–2002) Lymbus: Magyarságtudományi forrásközlemények (2002–2017) Múlt-kor internetes történeti folyóirat (2001–) Časopis Matice moravske (2007–) Opera historica – Časopis pro dějiny raného novověku (2008–) Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja (2002–) Radovi Zavoda za hrvstaku povijest (Filozofskog fakulteta Sveučilišta u Zagrebu) (2011–) Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti (2002–) Századok: a Magyar Történelmi Társulat folyóirata (2003–2007; kora újkorért felelős szerkesztőségi tag, 2003–2012) Ekonomska i ekohistorija: Časopis za gospodarsku povijest i povijest okoliša (2005–) Múlt-kor: Negyedéves történelmi magazin (2011–) Oktatási tevékenység Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék és Történelem Segédtudományai Tanszék (oktatott előadások: Háborúk és békerendszerek a XVI–XVII. században; Magyarország és a Habsburg Birodalom a 16. században és A törökellenes határvédelmi rendszer; a végvári katonaság történetének 16–17. századi forrásai; A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században; Istvánffy Miklós és krónikája a 16. századi magyar történelemről): (megbízott előadó: 1994–1998; 2002–2011) Miskolci Egyetem, Történelem Segédtudományai Tanszék (oktatott előadások: Bevezetés a történeti források kutatásába és a történelem segédtudományaiba; Magyarország katonai igazgatása a XVI–XVII. században; A magyar állam kormányzattörténete a kezdetektől a XVIII. század végéig; Katonai igazgatás, gazdaság és társadalom Magyarországon a XVI–XVII. században; Habsburg határvédelem és oszmán berendezkedés Magyarországon a XVI–XVII. században: (egyetemi tanársegéd: 1995–1997) Janus Pannonius Tudományegyetem (Pécs), Középkori és Koraújkori Történeti (oktatott előadások: Tanszék Török hadjáratok és várháborúk Magyarországon (XVI–XVIII. század); A török elleni határvédelmi rendszer Magyarországon (XV–XVIII. század; Habsburg-kormányzat és magyar rendiség a XVI–XVII. században; Török hadjáratok és várháborúk Magyarországon (16–18. század): (egyetemi tanársegéd: 1997–2000) ELTE, Történeti Intézet, Kora Újkori Doktori Iskola (oktatott előadások: Magyarország és a Habsburg Birodalom a 16. században; A 16–17. századi magyarországi katona–politikai elit és kutatásának lehetőségei): (megbízott előadó: 2004–)
Kutatási területei A Habsburg-udvar és a magyar rendek A magyar arisztokrácia a kora újkorban A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia története a 15. századtól a 18. század elejéig A törökellenes határvédelmi rendszer Magyarországon és Horvátországban Magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona (Lendület-projekt) Magyarország politika-, had- és társadalomtörténete Legfontosabb szakmai felfedezések A kora újkori Habsburg–magyar viszony újraértelmezése (kölcsönös egymásrautaltság, kompromisszumrendszerek és lemondások, sikeres centralizáció és erős rendiség, lojalitás és hazafiság nem zárják ki egymást) A 16–17. századi törökellenes határvédelmi rendszer korábban ismeretlen kétarcú szervezetének (végvidéki és kerületi főkapitányságok) feltárása A 16–17. századi magyarországi katonai igazságszolgáltatás teljes körű feltárása A 16–17. századi magyar országgyűlés helyszíneinek és az első pozsonyi magyar Országház felépítésének rekonstruálása (egyúttal az Országház szó legkorábbi előfordulásának fellelése) A Magyar Királyság 16. századi működésének új megvilágításba helyezése (fennmaradó Szent István-i magyar állam, nem létezett királyi Magyarország) A Magyar Királyság 17. századi históriájának új szemleletben történő értelmezése (a szakítások és kiegyezések évszázada) A Magyar Királyság kora újkori fővárosai (Buda, Pozsony, Bécs, Sopron) szerepköreinek új szempontú vizsgálata és értelmezése A 17. századi Sopron visszaemelése koronázóvárosaink és a magyar állam „alkalmi fővárosainak” sorába A Bocskai-felkelés (1604–1606) új szempontú értelmezése Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és a magyar rendek kapcsolatrendszerének tisztázása A kora újkori koronázási lakomák szimbolikájának feltárása (I. Ferdinánd bankett-ülésrendjének felfedezésével) A Szent Korona legkorábbi autentikus ábrázolása keletkezésének rekonstruálása Buzási Enikővel együtt (a Clemens Jäger-féle Habsburg Ehrenspiegelben, 1553–1561) Az 1558. évi horvát–szlavón közös országgyűlés meghívólevelének felfedezése (a horvát parlament [sabor] történetének alapforrása) A kora újkori magyar uralkodókoronázások „forgatókönyv-tervezeteinek” (1561/63) megtalálása A legkorábbi magyar és horvát hadiszabályzatok (1560-as évek) felfedezése A legkorábbi magyar nyelvű haditörvényszéki ítéletlevél (1566) közzététele