Események Határozott dátumú események április 18. Széchenyi István Magyar Játékszínrül című munkája megjelenik Pesten. május 27. Dél-német demokrata gyűlés, Németország egyesítését és demokratizálását követeli. június 5. Köztársaságpárti felkelés tör ki Párizsban június 4. Angliában törvénybe iktatják a választójogi törvény reformját. augusztus 15. – XVI. Gergely pápa kiadja a Mirari vos kezdetű, híres enciklikáját melyben elítéli a katolikus liberalizmust. (Elfogadhatatlannak minősítette a teljes lelkiismereti és véleményszabadságot, az állam és az egyház szétválasztásának gondolatát, továbbá az olasz nemzeti törekvéseket.)l
Határozatlan dátumú események az év folyamán – Széchenyi István szervezőmunkájának eredményeként megalakul a Hídegylet. Párizsban megjelenik Adam Mickiewicz Księgi narodu polskiego i pielgrzymstwa polskiego [A lengyel nemzet és a lengyel zarándokság könyvei ] című prózai műve, amelyben bibliai nyelven dicsőíti Lengyelország múltját és jövőjét, s amelyet a nagy emigráció programjának szánt.
Az év témái 1832 az irodalomban A Magyar Tudományos Akadémia kiadja a Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai-t.
1832 a tudományban Bolyai Farkas: Tentamen c. matematikai műve. Samuel Morse kidolgozza a Morse-ábécét, kísérletek kezdete az első jelrögzítő távíróval. Carl Friedrich Gauss és Wilhelm Weber a göttingeni egyetemen elektromágneses tűvel rajzoló távírót szerkeszt, (1838-ig használják tudományos eredmények továbbítására 1 km távolságba). 1832 a vasúti közlekedésben
Születések január 23. – Édouard Manet francia festő († 1883) január 27. – Lewis Carroll, polgári nevén: Charles Lutwidge Dodgson angol író, matematikus († 1898) március 19. – Vámbéry Ármin nyelvtudós, utazó, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója († 1913) március 22. – Szarvas Gábor nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője († 1895) április 19. – José Echegaray y Eizaguirre spanyol drámaíró, politikus († 1916) május 28. – Dárdasy Gusztáv ferences rendi szerzetes, költő († 1873) június 8. – Balogh Gyula költő († 1855) július 6. – I. Miksa mexikói császár († 1867) augusztus 6. – Dunkl Nepomuk János osztrák származású magyar zongoraművész, zeneműkiadó († 1910) szeptember 1. – Veress Ferenc feltaláló, fényképész († 1916) szeptember 12. – Tisza Lajos, politikus, miniszter († 1898) október 2. – Edward Burnett Tylor, antropológus († 1917) november 29. – Louisa May Alcott, amerikai írónő († 1888) december 8. – Bjørnstjerne Bjørnson norvég író, költő, újságíró († 1910) december 15. – Gustave Eiffel, francia építészmérnök és gyáriparos († 1923)
Halálozások február 2. – Ignacio López Rayón, mexikói függetlenségi harcos, a zitácuarói junta összehívója és elnöke (* 1773) február 22. – Pethe Ferenc, újságíró, gazdasági szakíró (* 1762) március 13. – Aleksander Orłowski, lengyel rajzoló, grafikus és festő (* 1777) március 22. – Johann Wolfgang von Goethe, német író, költő (* 1749) április 23. – Alexandre Henri Gabriel de Cassini francia botanikus (* 1781) május 13. – Georges Cuvier, francia zoológus, geológus, az összehasonlító anatómia megalapítója, az őslénytan úttörője (* 1769) május 31. – Évariste Galois, francia matematikus, a Galois-elmélet megalkotója (* 1811) június 6. – Jeremy Bentham, angol jogtudós, filozófus (* 1748) július 22. – II. Napóleon, francia császár, római király, reichstadti herceg (* 1811) augusztus 23. – Simonyi József, ismertebb nevén Simonyi óbester, legendás hírű huszártiszt, kortársai „a legvitézebb huszár” kitüntető címmel illették (* 1770) szeptember 2. – Zách János Ferenc magyarországi születésű, osztrák csillagász és geodéta (* 1754) szeptember 13. – Farkas András, költő (* 1770) szeptember 21. – Walter Scott, skót költő, író (* 1771) november 15. – Jean-Baptiste Say, francia közgazdász, üzletember és újságíró, a klasszikus közgazdaságtan képviselője (* 1767)
Jegyzetek
Kategória:19. század