vagy írói álnevén Kodang (고당, 古堂) koreai nemzeti aktivista volt a koreai függetlenségi mozgalomban. Az Észak-Koreát beborító hatalmi harcba a második világháború utáni japán fegyverletételt követő hónapokban lépett be. Eredetileg t a Szovjetunió támogatta az észak-koreai hatalom megszerzése érdekében. Mivel ellenezte a szovjetek nemzetközi ellenőrzését, elvesztette támogatásukat és a szovjetek által segített északi kommunisták kiszorították a hatalomból. 1946 januárjában házi őrizet alá vették, majd később eltűnt az észak-koreai börtönrendszerben, ahol nagy valószínűség szerint kivégezték, nem sokkal a koreai háború kezdete után.
Életútja 1883. február 1-jén született megyében, Dél- tartományban, ami 1948 óta Észak-Korea része. Neveltetése és taníttatása a hagyományos konfucianizmus szerint történt, de később áttért a protestáns vallásra és elöljáróvá nevezték ki. 1908 júniusától 1913-ig Japánban élt, hogy jogot tanuljon Tokióban, a Meidzsi Egyetemen. A tokiói tanulmányai alatt került kapcsolatba Gandhi ideológiáival az erőszakmentesség és az önellátást illetően. később az erőszakmentesség eszméjét használta fel arra, hogy szembeszálljon a japán uralommal.
Függetlenségi törekvései Miután Japán 1910-ben annektálta Koreát, elkezdett még erőteljesebben részt venni az országában lévő függetlenségi mozgalomban. A március 1-jei mozgalomban való részvétele miatt letartóztatták több tízezer másik koreaival együtt. arról is híressé vált, hogy nyilvánosan elutasította és ellenállt a koreai vezetéknév japán névre történő változtatásának. 1922-ben megalapította a Koreai Termékeket Promotáló Egyesületet azzal a céllal, hogy önfenntartó gazdálkodást hozzon létre és hogy biztosítsa a koreaiak számára a kizárólagosan hazai készítésű termékekhez való hozzáférést. az egyesületet arra is szánta, hogy egy nemzeti mozgalommá fejlődjön, amit minden vallási szervezet és társadalmi csoport támogat, különösen a közönséges koreai emberek. A Koreai Termékeket Promotáló Egyesületnek, az erős erőszakmentességre való törekvéseinek és a példaként szolgáló vezetése miatt tiszteletet vívott ki még a kritikusaitól is és elnyerte a “koreai Gandhi” címet.
Második világháborús tevékenysége 1945 augusztusában, ahogy a japán fegyverletétel egyre sürgetőbbé vált, japán birodalmi kormányzója megkereste t és megkérte, hogy szervezzen egy tanácsot, ami átveszi a hatalmat és megőrzi a stabilitást az elkerülhetetlenül közelgő hatalmi űrben. elfogadta az együttműködést és 1945. augusztus 17-én létrehozta a Dolgozók Átmeneti Tanácsát az öt tartomány számára. A tanács funkciója az volt, hogy egységesítse a tagok és a feladatok számát, valamint a választások folyamatát a tartományok, városok, vidékek és falvak szintjén a Dolgozók Tanácsának megalapításához. ezt a tanácsot összekötötte a Koreai Függetlenségre való Készülődés Tanácsával is. A Dolgozók Átmeneti Tanácsa az öt tartományban alapvetően jobboldali nacionalistákból állt, akik a kommunizmus ellenségei voltak. Mikor a szovjetek ba érkeztek a japán fegyverletételt követően, azt remélték, hogy befolyásolni tudják ot. ebben az időben a leghíresebb vezető volt ban, legfőképpen a folyamatos japánoknak való ellenállása és a Koreai Termékeket Promotáló Egyesület alapítása miatt. Szovjet köztisztviselők gyakran találkoztak val és próbálták őt meggyőzni, hogy vezesse a felemelkedő észak-koreai adminisztrációt. azonban nem szimpatizált a kommunizmussal és nem bízott külföldi erőkben, kizárólag akkor egyezett volna bele együttműködésbe a szovjet erőkkel, ha a feltételeket szabhatja meg, mint például kiterjedt autonómia. követelményeit azonban a szovjet vezetők nem fogadták el. A szovjet kérések elutasítása ellenére a Dél-i Dolgozók Tanácsának az elnöke maradt.
1945. november 3-án létrehozta saját politikai pártját, a Koreai Demokrata Pártot. Kezdetben arra szánta a pártot, hogy a nacionalista jobb oldal egy autentikus politikai szervezetévé alakítsa azzal a céllal, hogy a japán megszállás után egy demokratikus társadalmat teremtsen meg. A szovjetek azonban nem járultak hozzá a Koreai Demokrata Párt megalapításához, ezért szocialista nyomás hatására t megválasztották a párt első igazgatóhelyettesének. egy gerillakatona volt, aki a 88-as szovjet csapatban szolgált és későbbi elnök barátja is volt. Ezek miatt a párt már a kezdetek óta a szovjet eszmék befolyása alatt állt.
Az a szovjet elképzelés, miszerint a szovjet eszmékre támaszkodva lesz Észak-Korea vezetője, nem tűnt valószínűnek, ezért a szovjetek egy koreai kommunista, részére szavaztak bizalmat. Kim 10 évet szolgált a szovjet hadseregben, mely során őrnagyi pozícióba emelkedett. Szovjet nyomás hatására arra volt kényszerítve, hogy újjászervezze a Dolgozók Átmeneti Tanácsát az öt tartományban és több kommunistát fogadjon be az üléseken. Ideológiai eltéréseikből kifolyólag Kim és nem tudtak együttműködni, és a szovjetek által erőltetett hatalommegosztás egyiküknek sem kedvezett.
Az 1945-ös moszkvai konferencián a győztes szövetséges erők megegyeztek Korea sorsáról és egy 5 évre szóló, négy hatalmi erő által irányított rendszert javasoltak, aminek letelte után Korea egy független állammá vált volna. nak ez túlzott külföldi, elsősorban kommunista befolyást jelentett volna az országa fölött, ezért elutasította az együttműködést. 1946. január 1-jén Andrej Alekszejevics Romanyenko, egy szovjet vezető megpróbálta t rávenni arra, hogy írja alá a támogatásáról szóló egyezményt, de ezt elutasította. Miután a szovjet vezetők rájöttek, hogy nincs esély arra, hogy jóváhagyja a szovjet hatalmat, elvesztették a reményüket abban is, hogy lesz Észak-Koreának az az átmeneti vezetője, aki a szovjet eszméket képviseli. Január 5-én szovjet katonák elfogták t és ban, a Koryo Hotelben fogva tartották, ahonnan ő szóban folytatta a kommunistáknak való ellenállást. 1948-ban részt vett az alelnöki választásokon, de ekkorra a kommunista befolyás az országban annyira megnőtt, hogy nem sok sikert ért el és csak 10 szavazatot kapott a Nemzetgyűléstől. t később átvitték egy ban lévő börtönbe, ahol életét vesztette. A közvélemény úgy tarja, hogy más politikai fogollyal együtt végezték ki 1950 októberében. letartóztatása utat nyitott hatalmának megszilárdításához, aki pozícióját 48 éven keresztül megtartotta, egészen 1994-ben bekövetkezett haláláig.
Öröksége 1970-ben tetteit posztumusz elismerésben részesítették, amikor a dél-koreai kormány kitüntette őt a Koreai Köztársaság Rendjével. A taekwondo Kodang állása is az ő tiszteletére kapta nevét.
Források Referenciák
Lankov, "From Stalin to Kim Il Sung", p23 Lankov, "From Stalin to Kim Il Sung", p10 Wells, "New God, New Nation", p142 Wells, "New God, New Nation", p87 Eckert, "Korea, Old and New", p292 Lankov, "From Stalin to Kim Il Sung", p11 Wells, "New God, New Nation", p19 Wells, "New God, New Nation", p142 Wells, "New God, New Nation", p143 Kim, The History of Korea, p142 Armstrong, "The North Korean Revolution", p68 Ree, "Socialism in One Zone", p87 Lee, The Partition of Korea, p133 Lankov, "From Stalin to Kim Il Sung", p14 Wells, "New God, New Nation", p137 Lankov, "From Stalin to Kim Il Sung", p14 Lankov, "From Stalin to Kim Il Sung", p14 Lankov, "From Stalin to Kim Il Sung", p22 Lee, The Partition of Korea, p135 Lee, The Partition of Korea, p145 Ree, "Socialism in One Zone", p143 Lankov, "From Stalin to Kim Il Sung", p24 Lankov, "From Stalin to Kim Il Sung", p23 Armstrong, "The North Korean Revolution", p123 Movement Activists, Independence Hall of Korea, retrieved 14 November 2008 Choi, Hong-hi (1972), Tae Kwon Do: Art Of Self Defence, International Taekwon-Do Federation,
Bibliográfia Armstrong, Charles; Post, Jerrold (2004), The North Korean Revolution, 1945-1950, Cornell University Press, Eckert, Carter (1990), Korea, Old and New: A History, Seoul: The Korea Institute, Harvard University, Kim, Chun-gil (2005), The History of Korea, London: Greenwood, Lankov, Andrey (2002), From Stalin to Kim Il Song, Hurst & Co, Lee, Jong-soo (2006), The Partition of Korea after World War II, Basingstoke: Palgrave Macmillan, Oliver, Robert (1989), Leadership in Asia: Persuasive Communication in the Making of Nations, 1850-1950, University of Delaware Press, Pratt, K.L.; Hoare, J.; Rutt, R. (1999), Korea: A Historical and Cultural Dictionary, Routledge, Ree, Erik (1989), Socialism in One Zone: Stalin's Policy in Korea, 1945-1947, Oxford: Berg, Wells, Kenneth (1990), New God, New Nation: Protestants and Self-reconstruction Nationalism in Korea, 1896-1937, Honolulu: University of Hawaii Press,
Kategória:1883-ban született személyek Kategória:1950-ben elhunyt személyek Kategória:Koreaiak