A bikavér két-három bor keverékéből összeállított cuvée. Magyarországon az egri és a szekszárdi borvidéken állítanak elő bikavért.
A név eredete 100px|bélyegkép|jobb|Egri bikavér A „bikavér” elnevezés Garay János szekszárdi költő alkotása. Az 1846-ban írt Szegszárdi bordalában először a bort még a bika véréhez hasonlítja, majd pedig főnévként is használja:
… Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. … … Ide hát, te bazsarózsa! Poharunkba, bikavér! Hadd igyuk az áldomást meg, Legelőbb is magadér! …
Más verseiben: Nem hiányzik asztalán a vacsora Fűszerszáma, Szegszárdnak vörös bora; Mely sötéten, sűrűn, mint a bikavér, A komoly kedv hangzatával összefér
Ráköszöntöm ezt a sűrű bikavért!
Borvidékek sajátosságai Míg az egri borvidéknek a bikavér meghatározó bora, addig a szekszárdi borvidéken ez inkább csak a többi vörösbor mellett megjelenő kiegészítő csúcstermék. Ugyanakkor a márkanév ismertsége szempontjából az egri borvidéknek van előnye – ahol ez alapvető létérdek is.
Források Benyák Zoltán - Dékány Tibor (2003) Magyar borok és borvidékek, Corvina Kiadó
További információk Garay János Szekszárdi bordal
Kapcsolódó szócikkek Szekszárdi bikavér Egri bikavér
Kategória:Magyar borok