Gyöngyi Izsó, 1888-ig Perl Izsák (Miskolc, 1860. március 28. – Budapest, 1923. december 5.)Gyöngyi Izsó halála (1923. december 6.) Pesti Napló, 74. évfolyam, 276. szám, 6. oldal színész, színigazgató.
Életútja
Perl Herman miskolci tanító és Patzauer Rézi fia. Gimnáziumi tanulmányai után, 1876. október 6-án kezdte pályáját Kőmíves Imrénél Simontornyán. Előbb kórista volt, majd 1879-ben Miskolcon és Szatmárt szerelmesszínész, bonviván, tenor-komikus. Innen eljutott Debrecenbe, Temesvárra, Pozsonyba. 1887. október 1-től 1890. október 19-ig a Népszínház tagja volt. 1891-ben a debreceni színház társigazgatója volt, onnan Budára szerződött. 1897 és 1901 között a Vígszínház tagja volt, ahonnan a kolozsvári színházhoz került. 1903-ban a Király Színház tagja lett ahol három évig működött. Nemsokára elfogadta a Magyar Színház meghívását, fellépett a Nemzeti Színházban, majd 1911-ben az Operaház súgója lett.
1904-ben Feld Mátyással közösen bérelte az Ősbudavárban a nagy Varieté színpadot, Guthi Somával együtt pedig a Royal Szálló dísztermében hoztak létre gyermekszínházat. Kivált a népszerű életképek komikus szerepeivel ért el nagy sikert, így a Goldstein Számit százszor is játszotta. 1906. október 5-én ülte meg 30 éves, 1910. augusztus 9-én 35 éves jubileumát. 1908-tól 1910-ig Debrecenben működött Zilahy Gyulánál, 1917 és 1920 között pedig a Magyar Színháznál. Tagja volt 1920-ban a Scala Színháznak. 1923. október 1-én nyugdíjba vonult. Sokat fáradozott nyomorgó nyugdíjas kartársai érdekében, akiknek karácsonyi megajándékoztatási akciójában meleg szívvel buzgólkodott. Sírkövét Incze Sándor szerkesztő emeltette 1927. november 1-jén.
Családja
Első felesége Guttman Irma volt, meghalt 1894. február 27-én, Pozsonyban. Második felesége Blum Gizella (1871–1939) volt, akit 1895. június 30-án Budapesten vett nőül.
Gyermekei:
Gyöngyi Jolán (1888–1934) színész- és énekesnő. Férje Baksay Endre rendőrfőkapitány volt. Gyöngyi László (1891–1973) újságíró, műfordító, szerkesztő. Felesége Hakker Margit (1897–1968). Gyöngyi Zoltán (1894–1894)
Főbb szerepei
Kövessy Albert: Az új honpolgár – Goldstein Számi Follinus Aurél: Náni – Bódi Török Rezső: Utazás a föld körül – Passpartout Carl Millöcker: Szegény Jonathán – Quicly Tóbiás Jacques Offenbach: Szép Heléna – Agamennon Robert Planquette: A kalózkirály – Gargousse Jacques Offenbach: Párizsi élet – Frick Jules Verne: Strogoff Mihály utazása – Jolivet Alois Berla: Három pár cipő – Flink Lőrinc Josef Strauss: A milliárdos kisasszony – Turteltaub
Némafilmben Az ezüst kecske (1916) ... A vállalkozó
Színművei
Irma öröksége, színmű. Bemutató: 1893. június 27. Budai Színkör Hortobágyi virtus, népszínmű 3 felvonásban, Bemutató: 1894. május 9. Városligeti Színkör (Zenéjét szerezte: Orbán Árpád) Gyurkovits úr, bohózat 3 felvonásban. (Magyar színpadra alkalmazta.) Bemutató: 1898. december 27. Kisfaludy Színház
Kötetei
Irma öröksége. Színmű; szerzői, Budapest, 1900 k. Jolánka mesél. Elbeszélések serdültebb gyermekek számára; bev. Kürthy Emil; Franklin, Budapest, 1904 Színész egy félszázadon át; Hajnal, Budapest, 1922
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:Miskolciak Kategória:1860-ban született személyek Kategória:1923-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar némafilmszínészek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek