Az attribútum a jelenségek, tárgyak lényegi, szükségszerű, elválaszthatatlan tulajdonsága, ellentétben az akcidenciával. Latin eredetű szó (attributum), amelynek jelentése: mellérendel, neki tulajdonít.Új Magyar Lexikon, Akadémiai Kiadó, 1960 Más források (Kat.Lex.) az attribuere, (részesíteni, tulajdonítani) szóból eredeztetik.
A nyelvtanban
A nyelvtanban az attribútum a jelzőnek latin neve. Attributum praedicativum a latin nyelvtanban olyan jelző, mely alak szerint valamely főnévhez, de értelem szerint az igéhez tartozik, s azért határozóval kell lefordítanunk; p. filius salvus rediit, fiam egészségesen tért vissza; Darium regem satutant, Dáriust királynak üdvözlik (salvus és regem az attr. praed).
A metafizikában
A régi metafizikában különbséget tesznek oly tulajdonságok közt, melyeket attribútumnak neveznek és a többiek közt, melyeket különböző nevekkel (mód, tehetség, képesség, erő stb.) illetnek. Az attribútumok a dolog lényegéhez tartoznak, e lényegnek egész tartalmát teszik; a tudat például a lélek attribútuma; az emlékezet csak tehetség. Spinoza rendszerében az attribútum fogalma igen fontos. Gondolkodás és kiterjedés az ő szubsztanciájának attribútumai.
A képzőművészetekben
A képzőművészetekben olyan tárgy, mely egy bizonyos személyre vagy allegórikus alakra jellemző, azt könnyen megismerhetővé teszi és e célból melléje adatik. Az attribútumok önmagukban szimbólumok. Alkalmilag attribútumként használhatók más szimbólumok is, például lehet: a kereszt a hit, a horgony a remény, a farkába harapó kígyó a halhatatlanság, a méh a szorgalom szimbóluma stb.
A görög-római mítosz alakjait kivétel nélkül attribútumok kísérik. Az allegóriai alak az attribútum által válik azzá, ami; anélkül nem értjük meg, mit akar jelenteni. Így például ha Zeusz (Jupiter) szobra Niké (Victoria) koszorút tartó alakját fogja kezében, ebben a kompozícióban a koszorú Nikének a győzelmet jelentő attribútuma. Nikével Zeuszhoz adva a győzedelmes főisten attribútumává, ismertető jelvényévé válik.
Az ikonográfiában
Az ikonográfiában (Kat.Lex.) az attribútum olyan jelképes, ill. jelvényszerű tárgy, esetleg ember- vagy állatalak, amely az ábrázolt személyt vagy allegóriát teszi felismerhetővé. Többnyire az ábrázolt személy kezében, oldalán vagy lábánál jelenik meg, és mindig életének egy fontos eseményére, illetve vértanúságára utal.
A keresztény kultúra a 3-4. sz. óta vesz át és fejleszt tovább alaktípusokat az antik művészetből. Alkalmazásuk a középkorban vált gyakoribbá, a 14-15. század óta általánosan használt egyes személyek és csoportok, főleg a szentek, boldogok fölismertetésére. Két fő csoportjuk az általános és az egyedi attribútumoké.
Általános attribútumok
Az általános attribútumok a szentek egy-egy csoportjára utalnak, azaz fölismerhetővé teszik, hogy az ábrázolt szent apostol volt-e vagy vértanú stb. Példák: a pálma a vértanúk, a könyv az apostolok és evangélisták, a korona a kir-ok, a fegyver a katonák, az orvosság az orvosok attribútuma.
A középkorban az arcképfestészet kialakulása előtt a világi személyek ábrázolásánál rang- és hivatás-attribútum''okat alkalmaztak. Példák: templom makettje: alapító, kard: lovag; körző: építőmester.
Számos ábrázoláson a pajzsok és a ruhák is attribútumok.
Egyedi attribútumok
Az egyedi attribútum a konkrét személyt teszi fölismerhetővé. Szórványosan már az ókeresztény művészetben megjelentek. Példák: kulcsok — Szent Péter, kard Szt. Pál bárány — Keresztelő Szent János. Ugyancsak ilyen attribútumok az evangélistákat kísérő szimbolikus állatok: angyal vagy ember — Máté, oroszlán — Márk, ökör — Lukács, sas — János.
A 12. századtól egyre gyakoribbá váltak, főleg a francia templomépítészetben. Általánosan a késő középkorban terjedtek el a szentek tiszteletének erősödésével. Egyes szenteket gyakran egyszerre több egyedi attribútummal ábrázolnak. Példák: szent Borbála: torony, oltáriszentség; Alexandriai Szent Katalin: kard, pálma, kerék.
A vértanúság jele általában a vértanúság eszköze. Példák: rostély — szent Lőrinc, foghúzó — szent Apollónia, kerék Alexandriai Szent Katalin, nyíl szent Orsolya képein; de előfordul a megkínzott testrész is. Példák keblek — szent Ágota, szemek tálcán — szent Lucia, fej — szent Remig.
A szent életének jelentős eseményére utaló attribútumok lehetnek tárgyak vaɡy személyek. Példákː Mária a gyermek Jézussal — szent Anna, a koldus — Tours-i Szent Márton, a cethal — Jónás.
Az attribútum utalhat a szent erényére (például liliom — szűzi tisztaság), ill. patronátusra (orgona: szent Cecília). Gyakran utal annak hivatására: üllő — szent Eligius, cipészszerszámok — szent Crispinus és szent Crispinianus.
Az attribútumok jelölhetnek erényeket és allegóriákat is: kehely és zászló — az egyház, mérleg és bekötött szem — az igazságosság; több gyermek a Caritas attribútuma lehet.
Jegyzetek
Források
Kat.Lex.''': Magyar Katolikus Lexikon > A > attributum
Kategória:Filozófiai fogalmak Kategória:Ikonográfia