bélyegkép|jobbra|Emléktáblája a Százados úti művésztelep egyik műteremlakásán
Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. január 10. – Budapest, 1958. július 20.) kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1957) szobrászművész, kiváló művész. A 20. századi magyar szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége.
Élete
Orvosi diplomát szerzett, majd 1903–1907 között Párizsban előbb festő-, majd szobrásztanulmányokat folytatott. 1912-ben a Táncolók című domborművével megnyerte a Művészház díját. 1914-től 1918-ig katonaorvos volt. Évtizedeken át, haláláig a budapesti Százados úti művésztelepen élt és alkotott.
1923-ban mintázta a Táncoló lány című kompozícióját. Az 1920-as években a Széchenyi gyógyfürdő Korsós lánya, a debreceni Kis lovas, 1930-ban a debreceni Déri Múzeum négy allegorikus bronzszobra készült, amelyekre az 1937-es párizsi világkiállítás Grand-Prix díját kapta.
Az 1940-es évektől stílusa klasszikussá érlelődött. A Szüreti menet című dombormű, a győri Szt. István király szobor, a debreceni Petőfi-szobor ismertté tették. Életműve egyetlen célt szolgált: megteremteni a sajátos magyar szobrászatot. Ez a vállalkozása sikerült. Művei az antik művészet tapasztalatai alapján megmutatják, hogyan épülhet be nemzeti jelleg a művészetbe. Szobrai mindig a mesterség alappillérein nyugszanak. Természetesség és nagy plasztikai erő jelenik meg minden darabján, és mivel kőszobrait mindig maga faragta, nem bízta kivitelezőkre – ami a 20. században általánossá vált –, kéznyoma műveit nemcsak eredetien egyedivé, hanem szívmelengetően vonzóvá is teszik. Sokat foglalkozott a ló és lovas ábrázolásával, erre nagyszerű példákat adva. A Magvető (1935) szobra és Jelky András (1936), a világjáró magyaré, összecseng. Mintha a Baján fölállított szabólegény vállalkozó és útnak induló lendületében a magvető ember mozdulata ismétlődne, ahogy Medgyessy életművében is a szobrászat sok kor által csiszolt plasztikai törvények magját elvetette és megérlelte a haza földjében.
Azon ritka szobrászok egyike, akiknek kisplasztikáikban éppen úgy, mint monumentális alkotásaikban lélek és érzelem, melegség, finomság és érzékenység lakozik, ezért egyedi s utánozhatatlan. Nem elgondolkodtat, hanem megragad, magába vonzza a tekintetet.
Termékeny művész volt, számos kisplasztikát, köztéri szobrot, épületszobrot alkotott. Műveit magán- és közgyűjtemények őrzik, köztük a Magyar Nemzeti Galéria, a debreceni Déri Múzeum, a székesfehérvári Deák Gyűjtemény, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum Alföldi Galériája, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum és mások.
Köztéri művei
Lengyel Béla síremléke (haraszti kő, 1917, Farkasréti temető, jelenleg újrafaragva, eredetije a Magyar Nemzeti Galériában) Móricz Zsigmondné síremléke (haraszti kő, 1926, Kerepesi temető) Művészet, Tudomány, Régészet, Néprajz (bronzszobrok, 1930, Debrecen, Déri tér) Debreceni diákok hősi emlékműve (bronz relief, 1933, a Debreceni Református Kollégium falán) Követ emelő Térdeplő nő Nő gyönggyel Férfi gyümölcskosárral (kolozsvári homokkő reliefek, 1933, Debrecen, egykori Nemzeti Bank) Borosnyai-síremlék (haraszti kő, 1935, Farkasréti temető) Hősi emlékművek: 1935: Baja, Tök, Sárospatak Jelky András (bronz, 1936, Baja) Borvendég Ferenc síremléke (haraszti kő, 1937, Kerepesi temető) Török–magyar csata (haraszti kő emlékkút, 1938, Székesfehérvár) Budai Ézsaiás, Lugossy József, Hatvani István, Balogh Ferenc (bronzportré reliefek, 1938, Debrecen, Református Kollégium) Szent István lovas szobor (bronz, 1940, Győr, Várkert; Esztergom, Várhegy) Szüreti menet (haraszti kő dombormű, 1940, Pénzintézeti Központ, Szabadság tér 5–6.) Medveczkyné síremléke (haraszti kövek, 1941, Farkasréti temető) Szt. Gellért-kút (kő dombormű, 1942, Gellérthegy) Lyka Károlyné síremléke (haraszti kő, 1943, Kerepesi temető) Henszelmann Aladár evangélikus jogakadémiai professzor és felesége Tirscher Edit síremléke a Miskolci (Mindszenti) Evangélikus Temetőben (ruksicai márvány,1943) Haját csavaró (Debreceni Vénusz) (bronz, 1946, Budapest, Gellérthegy) Debreceni Vénusz (bronz, 1946, Debrecen, Déri tér) Petőfi Sándor (bronz, 1948, Debrecen) Radnai Béláné síremléke (ruskicai márvány, 1949 v. 1959, Budapest, Farkasréti temető) Hídépítés (sóskúti kő relief, 1950, Budapest, Váci út 67.) Csokonai-pantheon (bronz, 1953 - felállítva 1970, Debrecen, Köztemető, Juhász Géza sírján) Táncoló nő (bronz, 1954, Budapest - többször áthelyezve, 1981, Debrecen, Déri tér, 1982, Madách tér, 1984: Székesfehérvár) Debreceni Vénusz (bronz, 1954, Gellérthegy; 1981, Debrecen) Szoptató anya (haraszti kő, 1954, Budapest, Gellérthegy) Napozó nő (haraszti kő, 1955, Budapest; 1982, Debrecen) Ülő leányka (Pihenő) (ruskicai márvány, 1956, Debrecen, Gyermekklinika) Móricz-emlékmű (haraszti kő, 1957, Debrecen) Herman Ottó (haraszti kő, 1957, Miskolc) Medvés kút (haraszti kő, 1956; Budapest 1986, Debrecen) Arany János (bronz mellszobor, 1957, Debrecen)
Társasági tagságai
Művészek Majolika és Agyagipari Telepe (Hódmezővásárhely) Ady Társaság (Debrecen) KÚT (Képzőművészek Új Társasága)
Díjak, elismerések
Kossuth-díj (1948, 1957) Kiváló művész (1955)
Emlékezete
Sassy Attila (1880–1967) festette meg 1910-ben Medgyessy Ferenc szecessziós ihletettségű portréját.Lásd Képzőművészet Magyarországon honlapján 1966 Medgyessy Ferenc mellszobrát (fehér márvány, Makrisz Agamemnon alkotása) elhelyezték Budapesten, a margitszigeti Művészsétányon. 1976-ban róla nevezték el a békásmegyeri Medgyessy Ferenc Általános Iskolát, mai nevén Medgyessy Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolát. 1982-ben nyitották meg tiszteletére szülővárosában, Debrecenben a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumot. Miskolcon utca viseli a nevét.
Galéria
Jegyzetek
Források Életemről, művészetről. Budapest, 1960 László Gyula: Medgyessy Ferenc. Budapest, 1981
További információk László Gyula: Medgyessy Ferenc életműve / Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 16.sz., 1972 Részletes életrajz a Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár honlapján Medgyessy a Hung-Art honlapon Medgyessy életrajz a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának honlapján Válogatás Medgyessy Ferenc munkáiból Debreceni Virtuális Szoborpark Medgyessy Ferenc művei Petőfi Népe 26/8 (1971. január 10.)
Kapcsolódó szócikkek Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum
Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Debreceniek Kategória:1881-ben született személyek Kategória:1958-ban elhunyt személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Magyar katonaorvosok Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek