Veliko Vukovje falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.
Fekvése Belovártól légvonalban 42, közúton 53 km-re délre, községközpontjától 9 km-re délnyugatra, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, Rogoža és Malo Vukovje között fekszik.
Története Podograde és Crkveno Polje nevű határrészei arra engednek következtetni, hogy itt már a török uralom előtt is lakott település volt. A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Vukovie” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vukovje” néven találjuk. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 747. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Vukovje” néven 146 házzal, 133 katolikus és 690 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 152 o. Buda, 1829.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 612, 1910-ben 881 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 87%-a szerb, 10%-a horvát, 2%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 55%-a szerb, 34%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 251 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 612 633 655 884 779 881 897 848 819 794 652 484 419 341 338 251
Nevezetességei Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1912. a település központjában áll. Egyhajós épület fehérre meszelt falakkal, nagyméretű íves ablakokkal. Harangtornya a délnyugatra néző homlokzat felett áll, a szentély északkeletre néz. Homlokzatát, tetőzetét, tornyát és toronysisakját nemrég újították fel. A templom belül csehsüvegboltozatos. A gazdagon díszített ikonosztázt 1862-ben Bécsben festették. A templom az 1860-as években épült, és késő barokk-klasszicista stílusjegyeket hordoz.
Jegyzetek
Források Garešnica község hivatalos oldala Észak-Monoszló turisztikai irodájának oldala Garešnica város rendezési terve Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései