Események Határozott dátumú események január 12. – Szilágyi Mihály macsói bán és Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet Szegeden egyezséget köt Garai László nádorral és feleségével Alexandra tescheni hercegnővel Mátyás királlyá választásáról.Csifó Tamás: Szilágyi Erzsébet. Hunyadi János felesége, Mátyás anyja. In.: Rubicon. XXXVI. évf., 411. (2025/4.) szám, 7. oldal, ISSN 0865-6347 január 24. – A pesti országgyűlés Hunyadi Mátyást magyar királlyá választja (1490-ig uralkodik). (Mátyás mellé 5 évre nagybátyját Szilágyi Mihályt választják kormányzónak, de augusztusban Mátyás lemondatja a kormányzói tisztségéről.) február 9. – Podjebrád György cseh kormányzó – későbbi cseh király – és Mátyás szövetséget köt és megállapodik a kormányzó leánya, Podjebrád Katalin és a magyar király házasságkötéséről. február 14. – Hunyadi Mátyás bevonul Budára, ahol a Nagyboldogasszony-templomban trónra ültetik. március 2. – Podjebrád György Csehország királya lesz. (1471-ig uralkodik) március 24. – A szeretet napján együtt mennek templomba a háborúskodó York- és Lancaster-párti nagyurak május 7. – Podjebrád Györgyöt Prágában Salánki Ágoston győri püspök és Szilassi Vince váci püspök Csehország királyává koronázza. június 27. – II. János aragóniai király (V. Alfonz öccse) trónra lépése. (1479-ig uralkodik) I. Ferdinánd (V. Alfonz természetes fia) lesz Nápoly királya. (1494-ig uralkodik.) július 26. – Miután Mátyás nem hajlandó elfogadni a hatalmát korlátozó főurak (Garai László nádor, Újlaki Miklós erdélyi vajda, szlavón és macsói bán, Szilágyi Mihály kormányzó) gyámkodását, Simontornyán szövetkeznek ellene. július 27. – Mátyás leváltja Garai László nádort, és méltóságát Guti Országh Mihálynak adományozza. július 28. – I. Sarolta trónra lép Cipruson. (1460-túl a fattyú bátyja, II. Jakab bitorolja a trónját, az ország kettészakad, Sarolta 1461-ben formális lemondás nélkül elhagyja Ciprust, de hívei 1464-ig kitartanak, végül 1485-ben mond le a már csak jelképes címéről a Savoyai-dinasztia javára.) július 31. – A magyar uralkodó megtiltja az idegen pénzek használatát az országban. augusztus 19. – II. Piusz pápa uralkodásának kezdete. október 15. – I. Sarolta ciprusi királynőt Nicosiában Ciprus, Jeruzsálem és Örményország koronáival királlyá koronázzák.
Határozatlan dátumú események február 14. után – Mátyás a királyi uradalmak központi igazgatására megszervezi a budai udvarbíróságot. február – Mátyás király egyezséget köt az Észak-Magyarország nagy részét kezében tartó Jiskra Jánossal, aki elismeri királyságát. március – Megkezdődnek a felvidéki harcok a huszitákkal. augusztus – Mátyás biztosítja III. Calixtus pápát, hogy törökpolitikájában apja, Hunyadi János nyomdokain kíván haladni. augusztus vége – Mátyás lemondatja Szilágyi Mihályt a kormányzóságról, egyúttal besztercei gróffá nevezi ki. október 9. előtt – Mátyás tűzhelyenként 1 aranyforintos adót vet ki. Szász Vilmos a feleségének, Habsburg Anna magyar hercegnőnek, V. László idősebb nővérének a nevében sikertelenül próbálta megszerezni a magyar trónt Hunyadi Mátyással szemben, hiszen a január 24-ei királyválasztó országgyűlésre követeket nem küldött, ehelyett Anna hercegnő egykori gyámjához, a Habsburg-ház fejéhez, III. Frigyes német-római császárhoz fordult segítségért, amivel éppen azt érte el, hogy nem vették figyelembe a királyválasztásnál. Aristotile Fioravanti bolognai építész Mátyás meghívására Budára érkezik. Szilágyi Mihályt Mátyás elfogatja és Világos várába záratja. IV. Jóannészt fivére, Dávid követi a Trapezunti Császárság trónján (1461-ig uralkodik).
Születések Jacopo Sannazaro itáliai költő.
Halálozások június 27. – V. Alfonz aragóniai király (* 1396). július 28. – II. János ciprusi király (* 1418). augusztus 6. – III. Kallixtusz pápa (* 1378). Marques de Santillana spanyol költő
Jegyzetek
Források
Kategória:15. század