A Széna tér közterület és közlekedési csomópont Budapesten, Víziváros és Országút városrészek találkozásánál.

Fekvése Határai: Ostrom utca 33., Csalogány utca 52., Varsányi Irén utca 39., Margit körút 68. és 89., Lövőház utca 1. és 2., Retek utca 1. és 2., Margit körút 91. és 70., Vérmező út 1. és 2., Ostrom utca 18.

Közlekedés bélyegkép|Az egykori buszállomás (2014) A téren áthalad a 4-es, a 6-os és a 17-es villamos, valamint a 39-es, a 960-as és a 990-es busz. Itt volt a Széna tér autóbusz-állomás a Zsámbéki-medence helyközi járatai számára, amelyet a tér átalakításával 2019. augusztus 10-én a szomszédos Széll Kálmán térre költöztettek.

Története A XVIII. században a Johannes Platz nevet kapta (János tér), 1879 óta viseli mai nevét.

A Fény utca és a Margit körút között megmaradt, a korábbi Ganz Villamossági Művek épületekkel együtt a Gazdasági Minisztérium 1968–1970 között, a a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (előzőleg Kohó- és Gépipari Minisztérium) az egykori Margit körúti fogház helyére épült irodaházával együtt 2014–2015 között bontották le.Irodaház bontás a Margit körúton: lehetett volna hosszabb is – Fővárosi blog, 2014.05.28.Így vált a földdel egyenlővé a Ganz-csarnok a Millenáris mellett - Index.hu, 2015.05.15. A gyár belső részének területén a Millenáris Park 2000–2001 között épült fel. Az irodaház helyén a „Millenáris Széllkapu” nevű parkot 2017–2019 között alakították ki. A hírhedt fogház emlékére itt állították fel a Mártíremlékművet, Kiss Nagy András 1979-ben készült alkotását.Mártírok emlékműve – Köztérkép A Széllkapu 2020. augusztus 20-án nyilt meg.Panorámaliftekkel és függőkerttel megnyitott Buda új parkja – 24.hu, 2020.08.20.

Az 1998-ban és 2001-ben megnyitott Mammut Bevásárló- és Szórakoztatóközpont I. és II. épülete szintén a Margit körúton helyezkedik el, a Széna téri torkolat nyugati oldalán.

Az 1713–1949 között állt régi Szent János-kórház telkén 1967–2019 között üzemelt a Széna tér autóbusz-állomás.

Szerepe az 1956-os forradalomban

Az 1956-os forradalom idején a második legjelentősebb fegyveres ellenálló központ volt a Corvin köz után.

Főleg budai fiatalok, bányászok és ipari tanulók százai harcoltak itt a betörő szovjet hadsereg ellen Szabó bácsi, az akkor 59 éves Szabó János tehergépkocsivezető irányítása alatt. (Szabót 1957. január 19-én kivégezték.) Az irányításban jelentős szerepe volt Szabó bácsin kívül Bán Róbert műszerésznek, Sillay Rudolf sofőrnek és a jugoszláv állampolgár Ekrem Kemál művezetőnek. A csoport kapcsolatban állt a közelben harcoló más felkelőkkel, így a várbeliekkel, a pasarétiekkel és a szabadság-hegyiekkel. (A Móricz Zsigmond körtériekkel már nem volt kapcsolatuk.)

Az ellenállás kezdetben a Margit híd budai hídfőjére koncentrálódott, ahol október 24-én és 25-én hídőrséget szerveztek. Részben ez a csoport hozta létre 26-án és 27-én a Széna téri ellenállást, vér nélkül elfoglalva a metróépítkezés munkásszállóját, a korábbi Margit körúti fogházat és a környező épületeket.

Csatlakozásuk idejére itt már spontán ellenálló csoport szerveződött (akik október 25-én jutottak fegyverhez). Vezetőjük ekkor még Szabó bácsi október 26-án, a nézelődők közül csatlakozott (még aznap éjszaka, vagy másnap választották parancsnokká), és ekkor jelent meg Ekrem Kemál is. A korábbi vezetők közül Szőnyi István és Csecskán Sándor neve ismert.

Az itt lévő iparitanuló-otthon lakói jelentősen gyarapították az ellenállók létszámát. A hídőrséggel nagyjából egyidőben, 26-án csatlakoztak az első pilisszentiváni bányászok, a későbbi Bányászbrigád magja.

A felkelők barikádokat építettek, ezek megerősítéséhez a Déli pályaudvarról vagonokat toltak oda.

Pest több helyszínétől, így a VIII. és IX. kerülettől eltérően a Széna téren nem folytak nagyon súlyos harcok. (De egy forrás, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége egyik távirata súlyos harcokról számolt be a Moszkva tér környékén már október 25-én este 21.30-kor.)

A Bem laktanya tisztjei rá akarták bírni a felkelőket, hogy tegyék le a fegyvert és miközben folytak a tárgyalások, a magyar és szovjet hadsereg október 28-án hajnalban egy hirtelen támadással kiszorította a szabadságharcosokat a térről, de később visszafoglalták a bázist. A fegyverszünet idején a Petőfi laktanya katonái elkezdték a felkelők kiképzését. Ekkor a csoport már 800-900 felkelőből állt, akik ellenőrzésük alatt tartották a kerületi pártházat, a Központi Statisztikai Hivatal épületét, a Bécsi kaput, a hűvösvölgyi ÁVH-épületet és több pártvezető villáját. A központ a Maros utcai ÁVH-épületbe került, de ezt november 4-én kiürítették.

Amikor november 4-én bevonultak a szovjet tankok, mintegy 1400 felkelő próbálta őket megállítani a Széna térnél, sikertelenül. Egyes csoportjaik ezután másutt még tovább folytatták a harcot.

A Széna tériek sorsa 1956 után bélyeg|Árvai Ferenc 2001-es emlékműve a Mammut bevásárlóközpont oldalában A forradalom elfojtása után sok Széna téri szabadságharcos elhagyta Magyarországot, az itthon maradottak közül pedig tizennégyet a megtorlás idején kivégeztek (egyedül Fónay Jenő kapott kegyelmet), sokakat börtönbe zártak.

Kivégezték Szabó Jánost, helyetteseit, Bán Róbertet és Ekrem Kemált, a részlegparancsnokok közül Czimer Tibort, Laurinyecz Andrást és Rusznyák Lászlót. Kokics Bélát és Pópa (Papp) Józsefet a november 4-ei harcokban betöltött szerepükért halálbüntetéssel sújtották. A többi kivégzett Széna téri felkelő – Folly Gábor, Garamszegi Alfréd, Kiss István, Kolonics János, Mansfeld Péter, Nagy József – nem elsősorban itteni tevékenységükért kapták a büntetést az ítéletek indoklása szerint.

Eörsi László történész szerint a volt Széna téri felkelők eredetileg harmadik utas, jugoszláv típusú szocialista rendszert képzeltek el, liberális vagy horthysta kevés volt köztük. A túlélők többségének élete a Kádár-rendszerben szerencsétlen volt, családjukkal együtt diszkrimináció sújtotta őket, és Eörsi szerint emiatt sokan átértékelték korábbi nézeteiket, a politikai jobboldalhoz kerülve közel.

Emlékpark A tér északi részét (Margit körút – Bakfark Bálint utca –Varsányi Irén utca – Csalogány utca által határolt területre) 2019-ben kezdték meg felújítani, elbontották a megszűnt buszpályaudvar épületét, és részben az 1956-os forradalomban betöltött szerepére emlékezve közparkot alakítottak ki Markus Gábor tervei alapján, amelyet 2022 őszén adtak át.

Jegyzetek

Források Eörsi László: Széna tériek 1956, Budapest, 2004, 1956-os Intézet – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – Recenziók, interjúk, (Online elérés: rev.hu) Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter Kiadó, 2003. 463. old. Lévai István: Széna tér, 1956; Délmagyarország, Lévai István, 1999 Németh Bálint: 1956, Budapest – Széna tér; Dél Alföldi 56-os Vitézi Rend Főkapitánysága, Szeged, 2015 Bukovszki Péter: Köztérként remek, emlékparkként kevésbé – Megnéztük az új Széna teret, PesBuda.hu, 2022. november 7.

További információk Budapest ostroma, 1956 Eörsi László írása, Budapest Negyed, 2000/3-4 Interjú Eörsi László történésszel a Széna térről A csoport utóélete, Eörsi László írása Tova Meir emlékezése, hvg.hu interjú Széna tér '56 Márton Erzsébet, youtube.com Cseh Tamás: Széna tér, youtube.com

Kapcsolódó szócikkek Jégkert

Kategória:Az 1956-os forradalom budapesti helyszínei Kategória:Budapest II. kerületének utcái és terei