Pöchlarn osztrák város Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 3969 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Pöchlarn a Melki járásban 170px|bélyegkép|balra|A pöchlarni kastély 170px|bélyegkép|balra|Az egykori városfalhoz tartozó Welserturm 170px|bélyegkép|balra|A Mária mennybevétele-plébániatemplom Pöchlarn a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Duna jobb partján, az Erlauf folyó torkolatánál. Területének 16%-a erdő, 49,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 5 települést egyesít: Ornding (347 lakos 2025-ben), Pöchlarn (3561), Rampersdorf (29), Röhrapoint (32) és Wörth (0).
A környező önkormányzatok: északra Klein-Pöchlarn, északkeletre Leiben, keletre Zelking-Matzleinsdorf, délre Bergland, délnyugatra Erlauf, nyugatra Krummnußbaum és Golling an der Erlauf, északnyugatra Marbach an der Donau.
Története Pöchlarn az ún. Nibelung-vidék (Nibelungengau, a Duna völgyének Ybbs és Melk közötti szakasza) központja. A híres Nibelung-énekben Pöchlarn volt Rüdiger von Bechelarn őrgróf székhelye.
A város területe már az újkőkorban is lakott volt. A római korban az Erlauf torkolatától keletre működött egy kikötő, valamint az 5. századig fennálló Arelape erőd, amely egy lovascohorsnak adott otthont. A Karoling-korban feltehetően itt állt Herilungoburg vára, amelyet Német Lajos 832-ben a regensburgi püspökségnek adományozott. Pöchlarn egészen az egyházi birtokok 1803-as szekularizálásáig püspöki birtok maradt. Neve Bechlare formában először 1043-ban jelenik meg a forrásokban.
Az egykori római légiós tábor területén létrejött település fontos Duna menti kereskedelmi központtá és árátrakóhellyé fejlődött. 1267-ben már városnak nevezték. A legfontosabb árucikkek a bor és a só, valamint a stájerországi vasérc voltak. A város a 16. században élte virágkorát, de a harmincéves háború, a rosszul gazdálkodó püspöki jószágigazgatók és a tűzvészek (1664 és 1766) miatt hanyatlani kezdett és elvesztette régión túlnyúló jelentőségét.
1719-ben az Erlauf torkolatánál fafeldogozó ipar települt meg; a 19. században itt működött a Monarchia legnagyobb fűrészüzeme, amelyet a vasútépítések - 1858-ban a Nyugati vasút, 1877-ben a Gamingba vezető helyi vasút, valamint és a Duna-parti vasút - bőven elláttak megrendelésekkel. A várost a Duna túlpartjával 1893-tól guruló komp, később dízelkomp kötötte össze. A Duna-hidat 2001-ben adták át a forgalomnak.
1803-ban Pöchlarn a többi egyházi birtokkal együtt a császári udvari kamara gondozásába került. A kastélyt 1823-ban borsodi Bors Frigyes vásárolta meg, aki átépíttette az épületet. 1900-ban a Tinti báróké lett.
Pöchlarn 2005-ben kapta a címerét.
Lakosság A pöchlarni önkormányzat területén 2025 januárjában 3969 fő élt. Lakosságszáma 2001 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2023-ban az ittlakók 83,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 6,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,4% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 3,6% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 84,5%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 0,8% ortodoxnak, 3,4% mohamedánnak, 7,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 17 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (93,7%) kívül a törökök alkották 2,2%-kal.
A népesség változása:
Látnivalók 260px|bélyegkép|A Kokoschka-ház a pöchlarni kastély a középkori városfal a 800 éves városháza a Mária mennybevétele-plébániatemplom a Kokoschka-ház (a híres festő szülőháza)
Híres pöchlarniak Oskar Kokoschka (1886–1980) festő, grafikus, író
Testvérvárosok Riedlingen (Németország)
Jegyzetek
Források A település honlapja Pöchlarn Statistik Austria Pöchlarn Gedächtnis des Landes
Fordítás
Kategória:Alsó-Ausztria települései Kategória:Ausztria világörökségi helyszínei Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek Kategória:Ausztria Duna menti települései