thumb|left|222px|Aigüeta zuhatagai az Estós völgyében

Ribagorça grófság a történelmi Marca Hispanica frank tartomány egyik grófsága volt Katalóniában, majd Aragónia része lett. Területe nagyjából azonos volt a mostani Ribagorça természetföldrajzi tájegységével Katalónia (Alta Ribagorça) és Huesca tartomány (Ribagorza járás) határvidékén.

Fővárosa Benabarre volt a mai Ribagorza járásban. Az 1083-ban alapított ribagorçai egyházmegye székhelye Roda de Isábenában van.

Területének zöme hegyvidék (a Pireneusok és előhegyei). A grófságról, illetve tájegységről kapta nevét a Noguera Ribagorçana folyó.

Történelme

A grófság elődét — akárcsak a hegység szomszédos grófságainak előképeit valószínűleg már a vizigótok megszervezték, a mórok pedig 716 (a Pireneusok elfoglalása) után többé-kevésbé formálisan emírséggé alakították át. I. (Nagy) Odo akvitán herceg 721 után visszafoglalta és a baszk hercegséghez csatolta.

Kialakulása

thumb|right|222px|Marca Hispanica grófságai a 9. század elején

Ezután a területen viszonylagos béke volt Kis Pipin 752–761-es hadjáratáig. Pipin 759-ben elfoglalta Narbonne-t, majd Roussillont, és ezzel a mórok elveszítették a Pireneusoktól északra meghódított területeiket. A Pireneusok hegylánca vált Andalusz és a Frank Birodalom határvidékévé.

778-ban Nagy Károly az I. Abd ar-Rahman córdobai emír ellen lázadó emírek hívására átkelt a hegyvidéken, de vereséget szenvedett, és kénytelen volt visszavonulni. Az általa átmenetileg megszállt területek többségét a mórok gyorsan visszafoglalták.

A baszkokkal meglehetősen ellenséges Chorso toulouse-i gróf (vagy már herceg) 781-ben* Archibald Ross Lewis, 1965: The Development of Southern French and Catalan Society, 718–1050. Austin: University of Texas Press grófságába kebelezte Pallarsot és Ribagorçát.

II. Lupus baszk herceg Adalrik (Odalric) nevű fia azonban 787-ben vagy 789-ben elfogta Chorsót, majd olyan megegyezést erőszakolt ki Nagy Károllyal, amelynek értelmében Károly leváltotta Chorsót tisztségéből, és helyére a királyi család egy tagját nevezte ki — ő későbbi tettei miatt szent Vilmos néven vált ismertté. A toulouse-i grófság (tehát Akvitánia) területéből kivették a vitatott grófságokat, de nem adták vissza ezeket a baszkoknak, hanem az újonnan alakított Marca Hispanica tartományba olvasztották őket.

Az önállósulás

thumb|left|222px|Katalónia grófságai a 8–12. században és a Córdobai Kalifátus összeszorulása

A függetlenséghez vezető út Pallars grófság történetében olvasható.

A független grófság

thumb|right|222px|Katalónia grófságai 1131-ben

I. Rajmund halála után Pallars és Ribagorça különvált. Ribagorça a 10. század elején dinasztikusan egyesült Sobrarbe grófsággal, amikor I. Bernát ribagorçai gróf feleségül vette II. Galindo Aznárez lányát, Aragóniai Toda Galíndezt. A 10/11. század fordulóján a sorozatos mór támadások miatt Sobrarbe elnéptelenedett, sőt, egy időre újra mór fennhatóság alá is került. Sobrarbét 1015-ben, majd Ribagorçát 1018-ban III. (Nagy) Sancho pamplonai király foglalta el. A két grófságot harmadik fiára, Gonzalóra hagyta. Ebből az alkalomból a két grófságot összevonta és királysággá minősítette, így Gonzalo Sobrarbe és Ribagorça királya Ez azonban nem tartott sokáig, mert féltestvére, I. Ramiro aragóniai király (egyes források szerint Gonzalo halála után, 1045-ben, mások szerint már életében, 1043-ban) bekebelezte a grófságokat. Ezután a grófságot és vele a titulust hosszú ideig Aragónia királyai örökölték. Az utolsó ilyen uralkodó II. Jakab (1291–1327) volt.

Aragónia részeként

1322-ben újraszervezték a grófságot, hogy azt Empúriessel és Pradessel együtt Péter (1322–1381), a király negyedik törvényes fia örökölhesse. Ebben a formában a grófság 1598-ig állt fenn.

Ribagorça grófjainak listája

I. Rajmund (Raymond, 872–920), Lupus bigorre-i gróf fia. Két idősebb fia Ribagorçát, a két fiatalabb Pallarsot örökölte; Miro (920–?), I. Rajmund fia. Fivérével, I. Bernáttal közösen uralkodott; I. Bernát (920 – 950/955), házassága révén Sobrarbe grófja is; II. Rajmund (950/955 – 970), I. Bernát fia; Humfred (II) (970–979), II. Rajmund fia Arnold (979–990), II. Rajmund fia Isarn (990–1003), II. Rajmund fia Tota (1003–1010), II. Rajmund lánya Kasztíliai Sancho García hódító hadjárata után a grófságot felosztották: Vilmos (1010–1018), Isarn törvénytelen fia Mayor García (1010–1025), II. Rajmund unokája, Sancho nővére – 1019/20-ig megosztotta a hatalmat, majd a puszta a címet férjével. III. Rajmund, (1010–1025), távoli rokon (szintén I. Rajmund leszármazotta), Mayor García férje – a címet válásukig, 1019/20-ig viselte, majd magának követelte azt III. Sancho, Pamplona királya (1018–1035) – előbb a Vilmos-féle rész trónját szerezte meg, majd erővel hódította meg a grófság másik felét. Felesége, Kasztíliai Muniadona Mayor, Mayor García unokahúga és örököstársa, II. Rajmund gróf ükunokája volt. Gonzalo (1035–1045), III. Sancho legkisebb törvényes fia. Egyes iratokban regulus (azaz ifjabb király), másokban mint rex, azaz Ribagorça (Ribagorza) és Sobrarbe királya titulussal szerepel. I. Ramiro uralkodása alatt Aragónia (egyes források szerint Gonzalo halála után, 1045-ben, mások szerint már életében, 1043-ban) bekebelezte a grófságokat. Sancho Ramírez (* 1043 előtt, † 1105 és 1110 novembere között), Ribagorça következő grófja (1063-tól) I. Ramiro törvénytelen fia, akit épp úgy Sanchónak (Sancho Ramíreznek) hívtak, mint féltestvérét, aki a királyság trónját örökölte. I. Péter, Aragónia és Navarra királya (1094–1104) tisztázatlan körülmények között már apja, Sancho Ramírez király életében Ribagorça és Sobrarbe grófja lett. Sancho García nevű fia Aibar városát örökölte. Péter (Peter, 1322–1381), II. Jakab aragóniai király negyedik törvényes fia, Ribagorça, Empúries és Prades grófja;Lánya, Eleonóra I. Péter ciprusi királyhoz ment feleségül. IV. Alfonz, Ribagorça grófja (1381–1412), Ribagorça grófja, Péter fia; V. Alfonz, Ribagorça grófja (1412–1425) — IV. Alfonz fia, II. Alfonz néven Gandía hercege. Halála után a címet ismét Aragónia királyai viselték; VI. Alfonz (1469–1485), II. János aragóniai király törvénytelen fia; János (1485–1512), VI. Alfonz törvénytelen fia VII. Alfonz (Alfonso, 1512–1533), János fia Márton (Martin, 1533–1565 és 1573–1581 között), Alfonz fia János (1565–1573), Márton fia Ferdinánd (Ferdinand, 1581–1592), Márton fia Ferenc (Francis, 1592–1598), Márton fia

Fordítás

Jegyzetek

Források

Archibald Ross Lewis, 1965: The Development of Southern French and Catalan Society, 718–1050. Austin: University of Texas Press

Kategória:Katalónia földrajza Kategória:Aragónia földrajza Kategória:Európa történelmi államai Kategória:Reconquista Kategória:Frank Birodalom Kategória:Hispániai uralkodók listái