thumb|A felújított Fő tér|260px Szentendre történelmi városmagja Szentendre legrégibb, belső területe.
Elhelyezkedése A H5-ös HÉV Állomás téri végállomásától a Kossuth Lajos utca, a Bükkös-patak felett átívelő Apor híd után pedig a Dumtsa Jenő utca vezet a Fő tér felé, ahonnan a Bogdányi utcán keresztűl juthatunk a Duna korzóra. A városmag felett emelkedik a Templomdomb.
Látnivalók
A történelmi városmag központja a Fő tér (korábbi nevén Marx tér). A tér az egykori szerb negyed (mehala) központja volt. Műemlék barokk, illetve copf stílusú lakóházak szegélyezik. Ezek egykor többnyire a szerb kereskedők otthonai voltak. A tér közepén áll a Szerb Kereskedő Társaság keresztje, amit 1763-ban emeltek hálából, hogy a pestisjárvány elkerülte a várost. A téren található a Szentendrei Képtár, a sarkon a Blagovestenszka görögkeleti templom, mellette pedig a Ferenczy Múzeum.
A tér felett magasodik a Templomdomb, melyre hangulatos sikátorokon-lépcsőkön lehet feljutni. A domb teteje a Templom tér, ahonnan szép kilátás nyílik a városra és a Dunakanyarra. A domb közepén áll a Keresztelő Szent János-plébániatemplom. A templom mögött található a Czóbel Béla Múzeum.
A Városháza a domb mellett, a Városháza téren áll. A 18. század elején kezdték építeni, majd többször bővítették. A domb másik oldalán van az opovaciak mehalájának a temploma, a szintén a 18. században épült Opovacska, amely ma a város református temploma. Ettől nem messze emelkedik a város egyik legfontosabb műemléke, a 20. század elején eklektikus stílusban emelt görögkeleti püspöki palota és a hozzá tartozó szerb egyházművészeti gyűjtemény. A negyed központja a Görög utca, szép műemlék barokk épületekkel.
A Bogdányi utca (korábban Vörös hadsereg útja) a város főutcája, a Dumtsa Jenő utca folytatása. Bevásárlóutcának is tekinthető, sok külföldi turistával. Az utca végénél áll a Lázár cár keresztje.
Az utca felett van a Rab Ráby tér, a dalmát betelepülők főtere. A teret meghatározza az az épület, amely a hagyomány szerint egykor Ráby Mátyás tulajdonában volt. A Preobrazsenszka szerb ortodox templom ettől északra, a domboldal tövében épült. Ekörül leginkább a szőlőművelésre emlékeztető utcák vannak, hiszen a Szamárhegy környékén lakó katolikus dalmátok részben szőlőműveléssel foglalkoztak. Sok háznak volt itt borospincéje.
Műemléki kereskedőházak Mivel a város központjában drágák voltak a telkek, a kereskedők többnyire keskeny, emeletes, kétablakos, meglehetősen egyszerű házakat építettek. A földszinten volt az üzlethelyiség, az emeleten a kereskedő lakása, a magas padlástérben pedig a raktár. Többnyire kőházak voltak, néha azonban vályogfalazás is előfordul. Mivel gyakran korábbi házak alapjaira építettek rá, megőrződött a középkori utcaszerkezet.
Fontosabb épületek Városháza Ráby Mátyás háza
Templomok Belgrád-székesegyház (szerbül: Београдска) Blagovestenszka görögkeleti templom (szerbül: Благовештенска) Pozsarevacska szerb ortodox templom (szerbül: Пожаревачка) Preobrazsenszka szerb ortodox templom (szerbül: Преображенска) Péter-Pál plébániatemplom (szerbül: Ђипровачка) Keresztelő Szent János plébániatemplom Református templom (Opovacska) Izbégi templom (Szent András templom)
Múzeumok Czóbel Béla Múzeum Ferenczy Múzeum Kovács Margit Múzeum Szerb Egyházi Múzeum Szamos Múzeum Skanzen Galéria Retro Design Múzeum Palmetta Design Center Micro Art Múzeum Hubay Ház Erdész Galéria Nemzeti Bormúzeum Művészet Malom
Egyéb kulturális intézmények Szentendrei Teátrum Szentendrei Kulturális Központ
A belváros képekben
Források Soproni Sándor, Sándyné Wolf Katalin: Szentendre, 1985, Panormáma: magyar városok.
Kategória:Szentendre __NINCSTARTALOMJEGYZÉK__