A túlóratörvény, hivatalos nevén 2018. évi CXVI. törvény, A munka törvénykönyvének 2019. január 1-jétől hatályos módosítása, amelyet 2018. december 12-én fogadott el az Országgyűlés. Szatmáry Kristóf (Fidesz) és Kósa Lajos (Fidesz) 2018. november 20-án egyéni képviselői indítványként nyújtotta be az Országgyűlésnek A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról című törvényjavaslatát.
A törvény többek között 250-ről 400-ra emelte az egy évben kiadható maximális túlórák számát, valamint 12-ről 36 hónapra emelte a munkaidőkeret és elszámolási időszak (kollektív szerződés mellett megengedett) maximális hosszát, ami heves tiltakozást váltott ki az ellenzék és a szakszervezetek részéről. A módosítás az ellenzők elnevezése nyomán a köztudatban rabszolgatörvény néven vált ismertté. Az osztrák sajtó BMW-Sklavengesetz-nek (BMW-rabszolgatörvény) nevezi.
Az eredetihez képest módosult törvényjavaslatot az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. Áder János köztársasági elnök december 20-án írta alá, és már aznap ki is hirdették a Magyar Közlönyben (2018. évi CXVI. törvény).Magyar Közlöny 207. szám, 2018. december 20.
A törvény Az eredetihez képest módosult törvényjavaslatot az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. Még aznap megkezdődtek ellene a tüntetések.
A szakszervezetek két fő kifogása a rendkívüli munkaidő emelésének lehetősége a munkavállalóval történő egyéni megállapodás esetén 250 óráról 400 órára; kollektív szerződés esetén 36 hónapos munkaidőkeret lehetősége.
Rendkívüli munkaidő A munkáltatónak joga van túlmunkát elrendelni naptári évenként a törvényben meghatározott mennyiségben (órászámban). A módosításban ezek az óraszámok változtak.
A törvénymódosítás 8. §-ában lévő új szabály szerint:
A törvénymódosítás 11. §-ában lévő új szabály szerint:
36 hónapos munkaidőkeret A törvénymódosítás 3. §-ában lévő új szabály szerint:
Reakciók November 22-én több szakszervezet közleményben elfogadhatatlannak nevezte a törvényjavaslatot, amelyben 400 órára emelték a túlórakeretet. Az ellenzéki pártok közül az MSZP is elfogadhatatlannak nevezte a „rabszolgatörvényt”, a Jobbik felháborodott, az LMP szerint a javaslat a multinacionális cégeknek kedvez.
November 24-én Kósa Lajos úgy nyilatkozott, hogy „nem lesz kötelező a túlórák új típusú elszámolása, nem kell attól tartaniuk a versenyszféra dolgozóinak, hogy a jövőben kiszolgáltatottá válnak, illetve rabszolgamunkára kényszerítheti őket a munkaadójuk. Sokkal inkább az alkupozíciójuk erősödik a vállalkozásokkal szemben.” Valamint egyeztetni fog a a munkaadókkal és a szakszervezetekkel. A javaslat célja „a felesleges bürokratikus rendszabályok leépítése és megerősítik azokat a törvényi garanciákat, amelyek a munkavállalókat védik”.
November 28-án a szakszervezeti vezetők Kósa Lajos országgyűlési képviselővel először tárgyaltak a törvénymódosításról. Ekkor olyan változtatásról esett szó, amely szerint az elrendelhető rendkívüli munkavégzés maximum 250 óra, és kizárólag kollektív szerződés szerint lehetne az éves óraszám emelésről megállapodni. December 3-án újabb tárgyalás volt, azonban érdemi változás nem történt. A szakszervezetek december 8-ára tüntetést hirdettek.
A Kormány december 4-i álláspontja szerint „aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani.”
Orbán Viktor december 11-én nyilatkozott az atv.hu-nak. A szakszervezeteket tiszteli, de szerinte ebben nincs igazuk. Szerinte a javaslat a munkások érdekét szolgálja, lehetőséget ad arra, hogy aki többet szeretne dolgozni az többet dolgozzon és így többet keressen, valamint a kormány a munkások oldalán áll.
A Világgazdaságban december 12-én megjelent interjúban Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere azt mondta, hogy a túlmunka-szabályozás módosítását pedig maguk a gazdasági szereplők kérték.
Szakszervezetek véleménye szerint a módosítás sérti a vonatkozó uniós irányelvet.
A törvényjavaslat benyújtása utáni első, a Publicus Intézet által készített közvélemény-kutatás szerint az emberek 73%-a úgy gondolja, hogy a törvény a munkáltatóknak jó, 12% szerint a munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt, 9% szerint a munkavállalóknak jó. A Fidesz-szavazókon belül a három szám 38, 35 ill. 18%. (A fennmaradó néhány % nem tudott válaszolni.) Az emberek 66%-a ért egyet az utcai megmozdulásokkal. A Fidesz-szavazókon belül ez az arány 38%. A megkérdezettek 92%-a hallott a törvényről.
A törvénymódosítás története 2017 áprilisában a parlament Gazdasági bizottsága már benyújtott egy hasonló tartalmú törvénymódosítást, de akkor az általános vita lefolytatása után a bizottság visszavonta a javaslatát.
Benyújtás, érdekegyeztetés 2010 óta gyakorlattá vált, hogy fontos törvényeket – köztük a túlóratörvényt is – egyéni képviselők nyújtanak be, hogy elkerüljék a szakmai egyeztetés kötelezettségét. Pedig ez a parlamentáris demokrácia lényege: ettől lesznek legitimek (a nagy többség számára elfogadhatók) a törvények. A törvénymódosításról viszont valamennyi szakszervezet úgy nyilatkozott, hogy velük nem egyeztetett senki. Ezt Kósa Lajos is elismerte: egy interjúban azt mondta, a törvényjavaslatról a november 26-i héten kezdődnek az egyeztetések, mert „a javaslat általános parlamenti vitája sem kezdődött el, annak napirendre tűzéséről hétfőn dönt a gazdasági és a vállalkozásfejlesztési bizottság. Csak ezt követően lehet érdemi egyeztetéseket folytatni.” Az csak az interjú után derült ki, hogy az egyeztetést november 28-ára hívták össze, miközben 27-én már le is folytatták a törvényjavaslat általános vitáját.
Ez tökéletesen ellentmond a józan észnek (egy szakmailag hibás javaslatról teljesen értelmetlen politikai egyeztetést folytatni), de a 2010 novemberében – már az Orbán kormány alatt – elfogadott jogalkotási törvénynek is:
A kormány a munkaügyekkel kapcsolatos érdekegyeztetésre már 2013-ban létrehozta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát, melynek tagja többek között a három legnagyobb szakszervezet. A benyújtók velük sem egyeztettek; a három szakszervezet a benyújtás után azonnal tiltakozott a törvényjavaslat ellen. A Magyar Szakszervezeti Szövetség december 8-ra tüntetést jelentett be. A bejelentésben tiltakozott az érdekegyeztetés ismétlődő elmaradására.Ugyancsak egyeztetés nélkül írták át a köztisztviselőkre vonatkozó törvényt, 8 éven belül ötödször, nagyjából egyidőben a rabszolgatörvénnyel.
A munkaidőkeret a korábbi szabályok szerint 4 (bizonyos munkakörökben 6) hónap volt, amit a kollektív szerződésben 1 évre lehetett emelni. A szakszervezetek az új szabályozás elleni tiltakozást többek között arra alapozták, hogy amikor az Audi Hungaria Zrt-nél felemelték 1 évre a munkaidőkeret hosszát, a túlórakifizetések összege drasztikusan csökkent.
Az elképzelés nemcsak a szakszervezeteket, de a munkaadókat is váratlanul érte: bár a minimálbértárgyalások kapcsán az utóbbi időben többször is háromoldalú egyeztetések zajlottak a kormánnyal, ezeken a túlóráztatás kérdése nem került szóba.
A november 28-i és december 3-i szakszervezeti egyeztetés a törvény két leginkább vitatott pontján annyit változtatott, hogy a 400 órát a dolgozó beleegyezéséhez, a 3 éves elszámolást kollektív szerződéshez kötötte. Kósa Lajos a szabadnapok terén is tett engedményeket.A másik benyújtó, Szatmáry Kristóf nem vett részt az egyeztetéseken.
A kormányoldal arra hivatkozik, hogy az új szabályok elfogadása önkéntes. A munkavállalók viszont attól tartanak, hogy aki nem fogadja el, azt fel sem fogják venni, később fenyegetik kirúgással vagy egyéb szankciókkal a túlórázást megtagadót, vagy eleve belekalkulálják a szabályok megsértése miatti bírságot a költségeikbe.
Általános vita Az általános vitát november 27-én este 8 és éjfél között tartották. Az ellenzéki képviselők kifogásolták a késői időpontot, és azt, hogy Lezsák Sándor levezető elnök három ellenzéki képviselőtől megvonta a szót: Demeter Márta (ismétlés) Bangóné Borbély Ildikó (az ülésvezető elnök bírálata) Szél Bernadett (az ülésvezető elnök bírálata)
Az Országgyűlésről szóló törvény szerint:
Mesterházy Attila és Vadai Ágnes pedig egyszerűen nem kapott szót, mert az elnök feltételezte, hogy ismételni fog.Az általános vita lezárása A szó meg nem adása a Házszabály megsértése.36. § (6)
Az ellenzéki frakciók ügyrendi felszólalásokban kezdeményezték a Házbizottság ill. az Ügyrendi bizottság összehívását. Másik levezető elnököt kértek, és kérték az ülés felfüggesztését, amíg a szerintük elfogult elnök szerepét tisztázzák, erre azonban nem került sor.Ügyrendi felszólalások: 284–302.
Ez az Országgyűlésről szóló törvény megsértése:
Tordai Bence reklamálta, hogy kétperces felszólalásra nem kapott szót, de a jegyzőkönyv szerint nem volt a teremben, amikor szót kapott volna.
Az általános vitában az ellenzéki képviselők hevesen támadták a törvényt. Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint „2006-ban Budapestet ennél sokkal kevesebbért gyújtották fel.” Az MSZP-s Harangozó Tamás azt mondta, „a magyar kormány a magyar dolgozókat eladta a német multiknak és az itthoni oligarcháknak.”
Kósa Lajos a vitában szinte egyáltalán nem válaszolt a felvetésekre, zárszavában csak annyit mondott, hogy „rég hallott ennyi marhaságot”.
Szakszervezeti tüntetés december 8-án A túlóratörvény elleni első tüntetésre a szervezők december 3-án a Kossuth térre kaptak engedélyt, de azzal az indoklással, hogy akkor fogadja ot éppen lengyel politikust.
A tiltakozókat Beer Miklós nyugalmazott váci püspök levélben támogatta.https://hvg.hu/itthon/20181216_Beer_Miklos_uzent_a_tuntetoknek_Tisztelem_bennetek_a_kitartast
A módosító javaslatok vitája A módosító javaslatok vitáját december 11-ére tűzték ki. 10-én ellenzéki képviselők bejelentették, hogy közel 3000 módosító indítvánnyal akarják ellehetetleníteni az ülést (obstrukció). A módosító indítványok a 10–12-i ülés napirendjére vonatkoztak, nem a törvényjavaslatra.
Igazságügyi bizottság Kövér László az országgyűlési törvény alapján felkérte az Igazságügyi bizottságot,61. § hogy foglaljon állást a napirend-módosító indítványokról. A bizottsági ülést 10-én 12:42-kor hívták össze; maga az ülés 3 perccel később el is kezdődött. (A Házszabály nem tartalmaz előírást, mennyi időnek kell a kettő között eltelnie.110–112. §) A fideszes bizottsági tagokat nyilvánvalóan tájékoztatták: ők ott voltak, míg az ellenzéki képviselők közül csak ketten értek oda, akik kifogásolták is az eljárást, és azt, hogy a bizottság csak Kövér László megkeresését vette napirendre, a plenáris ülés napirendjének módosítására vonatkozó ellenzéki javaslatokat nem. Ilyen rövid idő alatt egyébként is képtelenség megismerni Kövér László javaslatát.
A napirend elfogadása A bizottság úgy foglalt állást, hogy a napirendet módosító indítványokról egyetlen szavazással lehet dönteni. Ez így is történt: 23 igen és 116 nem szavazattal az ülés egyetlen szavazással döntött a 2925 módosító indítványról. Ilyenre nem volt példa a parlament történetében. Törvényjavaslathoz fideszes képviselők (ellenzékben) már nyújtottak be obstrukciós céllal 1000-nél több módosítót, de ezeket a Ház egyenként szavazta le.
A döntést követően az ellenzéki képviselők kiabálással és sípolással zavarták az ülést.
A napirendről való döntés előtt, a napirendi felszólalások alatt a parlamenti őrség felsorakozott az ülésterem melletti lépcsőházakban. Vadai Ágnes „elképzelhetőnek tartotta, hogy Kövér László erőszakkal akarta eltávolítani az ellenzéki képviselőket az ülésteremből.” Hasonló posztot közölt Szabó Tímea is Facebook-oldalán; ő le is fényképezte a lépcsőházban sorakozó őrséget. A beavatkozás végül nem történt meg: a napirend elfogadása és az ügyrendi felszólalások után az ellenzéki képviselők – a Mi Hazánk Mozgalom négy tagjának kivételével – kivonultak az ülésteremből. A sajtónak úgy nyilatkoztak, hogy szerintük a törvényjavaslatot vissza kell vonni.