A németalföldi festészetben a kor divatja szerint kedvelt és elterjedt volt a nyüzsgő forgatag, tömeg ábrázolása. A festők különféle lehetőségeket kerestek ilyen ábrázolásokra a vallásos témákon túl. Mentségül a népi vallásosság kevésbé szigorú keretei szolgáltak ehhez. Elterjedt volt eleinte egyfajta átmenetként a búcsúk ábrázolása. Vagy a hét főbűn már-már profán megjelenítése. Majd még világibb a karneváli forgatagé.

Idősebb Pieter Bruegel is előszeretettel színesítette a lehetőséget további ötletekkel. Így született a gyermekjátékokat ábrázoló festménye. És érdekes lehetőség volt a szólások, közmondások képi megjelenítése először egy-egy önálló képen, vagy kisebb sorozatokon majd egy képen ábrázolva a lehető legtöbbet.

Hasonló közmondásokat ábrázoló művek balra|bélyegkép|220px|Hieronymus Boschː A tékozló fiú A Flamand közmondások közvetlen előzményének tekinthető Idősebb Pieter Bruegel tizenkét medalionon ábrázolt Tizenkét közmondás című képe. Frans Hogenberg szintén flamand közmondásokat megjelenítő műve A kék köpeny idősebb Pieter Bruegel festményével azonos évben jelent meg. A beállítások egy része szinte teljesen azonos Bruegelével. Egyébként Kék köpeny címmel emlegették Bruegel munkáját is. (lásd 8.) Azonban lehetséges, hogy mindkét mű korábbi alkotások alapján készülhetett.

Hieronymus Boschnak, akit Bruegel mesterének tekintett két műve kerülhet szóba. A tékozló fiú, amely egy triptichon részeként de külön medalionon is fennmaradt. Illetve a nagy hal felfalja a kis halakat témában (A leviatán) éppen Bruegel készített rézkarcot. Nem a téma, hanem csupán az ábrázolás, főleg az elhagyott, gazdátlan tárgyak tekintetében Bosch A mértéktelenség allegóriája című műve.

Ifjabb Pieter Brueghelnek is ismert egy kilenc szólást ábrázoló műve háromszor hármas elrendezésben.

Idősebb Pieter Bruegel a Flamand közmondásokon távoli, alig kivehető módon ábrázolt vakokról 1568-ban festett ragyogóan kidolgozott festményt. Továbbá a Fészekrablóhoz kapcsolódó közmondás is megjelent önálló műként is.

1577-ben jelent meg Johannes van Doetechum A kék köpeny (De blauwe huik) című műve négy nyomaton.

A Flamand közmondások (1559)

balra|bélyegkép|1000px|Idősebb Pieter Bruegel – Flamand közmondások (1559)

Mivel a legtöbb, valójában több mint száz közmondás (egyes források szerint 132) a Flamand közmondások című festményén szerepel, célszerű ezt az alkotást alapul venni. A jelenetek számozását ennek alapján egyszerűbb követni a kevesebbet ábrázoló alkotásokon.

Továbbá a számozásnak ez a rendszere több forrásban fellelhető magyarázó ábraként, bár főleg az eresz körül és a távolabbi kunyhó körül viszonylag sok különböző közmondásra történik utalás 42 illetve 49-es szám alatt.

Ifjabb Pieter Brueghel változatai

Ezekre a változatokra is érvényes, hogy bizonyos hűségre törekedtek az eredeti alkotáshoz képest, és legfeljebb egy-két motívum hiányzik róluk, de az eredetin nem szereplő közmondást egyik sem jelenít meg. Az ereszen viszont két másolaton is szarka látható.

Hiányzik például a tengely szerű tárgy az ördög párnája mellől, a falban látható fej, vagy maga az ablak is. A nyeletlen kapa, lepény a fal tetején, stb.

Ifjabb Pieter Brueghel egyéb alkotásai

Ifjabb David Teniers – Közmondások

330px|Ifjabb David Teniers – Közmondások (1645 körül)

Ifjabb David Teniers (1610–1690) idősebb Jan Brueghel Anna nevű lányának férje volt. Teniers festménye lényegében szintén Idősebb Pieter Bruegel Flamand közmondások című művén alapszik, de a helyszínt szinte teljesen átrendezte és a közmondásokat megjelenítő alakok is a saját kialakított ábrázolási stílusát követik. A közmondások közül jóval kevesebbet ábrázol, de a kocsma cégére itt is kék gömb és nem hiányzik a kék köpeny motívum sem.

Az ábrázolt szólások és közmondások

A szólások, közmondások néhány kivételtől eltekintve a flamand népi kultúrából eredeztethető. Néhány esetben kifejezetten trágár, vulgáris kiszólások. A magyar megfelelőik szintén. Így a magyar közbeszédben, magánbeszélgetésekben alkalmazásuk visszatetszést, megbotránkozást vagy legalábbis sértődést válthat ki. A látszólag ártalmatlannak tűnő szólások alkalmazása is körültekintést igényel ebből a szempontból.

Jelölések: Vulgáris! – a kifejezés használata megbotránkozást válthat ki Bántó! – a kifejezés vagy szólás használata a beszélő szándéka ellenére ellenérzést válthat ki Vastag betűs – a szólás magyar formája

Kép Szólás Jelentése 1 Vánkoson (párnán) megkötözni az ördögöt A makacsság mindent legyőz. A mondás Antiokheiai Szent Margit legendáriumára utal. Más mondás szerint a tétlenség az ördög párnája 2 Oszloprágó. Vallásos képmutatás, ájtatoskodás. Magyarul inkább szemforgató lenne. 2 Kalap alatt. A németalföldi fordulat szerint ugyanaz, mint a magyarban suba alatt, azaz titokban.Fű alatt – a szokásostól eltérő módon, leginkább nem teljesen törvényesen elintézni valamit. Az Egy kalap/füst alatt – egyszerre, egy időben (végrehajtani több különböző dolgot) lenne. (Nem feltétlenül párhuzamosan.)A kalap így, az oszlop tetején a másolatok többségén nem szerepel. Egy részén viszont az ördög párnája mellett látható elveszítettnek tűnő kalap. (Lásd még 47.) 3 Egyik kezében víz, a másikban parázs Kétszínű emberTűz és víz – a magyarban az össze nem illő emberekre – nem feltétlenül házastársakra – szokták ezt mondani. 4 Fejjel menni a falnak Megpróbálni elérni a lehetetlent. A magyar változatban benne van a súlyos következmény lehetősége is. A flamandban inkább hogy hirtelen haragból, meggondolatlanul.Ha pedig döfködi is, akkor (Előbb-utóbb) Beletörik a bicskájaFalnak megy.Bolond, esztelen, ki magának árt.Erdélyi, 2520. („F”) Nem verem falba fejemet. (3093.)Erdélyi, 2527. („F”) Falba üti a fejét.Sirisaka, 49. o. („F”)