Palaiologosz Margit (1459/64 – 1496. július 25.), , , , , , , , születése jogán montferrati őrgrófnő és a házassága révén münsterbergi (ziębicei) és troppaui (opavai) hercegné. I. (Podjebrád) György cseh király menye, IV. (Palaiologosz) János montferrati őrgróf lánya, Podjebrád Katalin magyar királyné és I. Mátyás magyar király sógornője, Savoyai Lajos és I. Sarolta ciprusi uralkodópár, valamint Palaiologosz Amadea ciprusi királyné unokahúga, továbbá I. Izabella címzetes mallorcai királynő ükunokája és I. Janus ciprusi király dédunokája. A Palaiologoz-ház montferrati ágának a tagja.
Élete bélyeg|balra|150px|A Pojebrád-ház münsterbergi ágának címere Az édesapja IV. (Palaiologosz) János (1413–1464) montferrati őrgróf, az édesanyja Savoyai Margit (1439–1483), I. Lajos savoyai hercegnek, V. Félx (ellen)pápa fiának és Lusignan Anna ciprusi királyi hercegnőnek, I. Janus ciprusi király lányának a lánya. Palaiologosz Margit hercegné Palaiologosz Amadea ciprusi királynénak, valamint Savoyai Lajos és I. Sarolta ciprusi uralkodópárnak volt az unokahúga.
Férje Podjebrád Viktorin (1443–1500) cseh királyi herceg és trónörökös, a sziléziai Münsterberg hercege, I. (Podjebrád) György cseh királynak és első feleségének, Sternbergi Kunigunda (1422–1449) bárónőnek a másodszülött fia, Katalin (Kunigunda) (1449–1464) magyar királynénak az édestestvére, aki 1449. november 11-én látta meg a napvilágot, és az édesanyja után a Kunigunda nevet kapta a keresztségben. Anyósa az ikerlányai születése után pár nappal gyermekágyi lázban halt meg. Az apósa ezután Rožmital Johanna úrnőt vette feleségül, aki később cseh királyné lett.
Margit hercegné Viktorin herceg harmadik felesége volt. Viktorin hercegnek a három házasságából hét gyermeke született, és ebből Margittól három lánya volt. Feltételezhetően Margit a harmadik lánya, Apollónia szülésébe halt bele 1496. július 25-én. Özvegye 1500-ban halt meg. Legkisebb lánya, Apollónia a sziléziai Strehlenben katolikus klarissza apáca lett, míg idősebbik lánya, Orsolya (Ursula) (1491/95–1534) hercegnő a freibergi magdalénás rend apácája volt, majd a lutheri reformáció hatására 1523-ban Apollónia lutheránus hitre tért,Lásd Hlaváček (2014: 193). mint ahogy a nővére is, de csak Apollónia ment férjhez.
Apollónia lánya 1527. október 26-án vagy 1528. február 24-én házasságot kötött Erhard von Queisszel (1490 körül–1529), a Pomezániai Székeskáptalan lutheránus püspökével, akinek egy leányt, Máriát (1529–1539) szülte 1529. márciusában, Apollónia azonban gyermekágyi lázban meghalt, akárcsak annak idején a nagyanyja. Hamarosan a férje is meghalt 1529. szeptember 10-én járványos betegség következtében,Lásd Guitman (2009: 119, 484. lábjegyzet). teljesen árván hagyva újszülött lányukat, akinek a gondozását Apollónia nővére, Orsolya hercegnő vette át 1534-ben bekövetkezett haláláig. A kis Mária pedig röviddel a 10. születésnapja előtt 1539. január 9. halt meg.Lásd Tschackert (1890: 158–161).
Gyermekei Férjétől, Podjebrád Viktorin (1443–1500) cseh királyi hercegtől és trónörököstől, a sziléziai Münsterberg hercegétől, 3 leány: Anna (1490–1498) Orsolya (Ursula) (1491/95–1534), a freibergi magdalénás rend apácája Apollónia (1492/96–1529), férje Erhard von Queis (1490 körül–1529), a Pomezániai Székeskáptalan lutheránus püspöke, 1 leány: Queisi/Kwisai Mária (1529. március – 1539. január 9.)
Ősei
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Palaiologosz-ház Kategória:Gyermekszülésben elhunyt nők Kategória:Az 1450-es években született személyek Kategória:1496-ban elhunyt személyek Kategória:Podjebrád-ház Kategória:Münsterbergi hercegnék Kategória:Hercegnők