Lübeck város Észak-Németországban. Schleswig-Holstein szövetségi tartomány második legnagyobb városa. Évszázadokig a Hanza-szövetség központja volt, és építészeti hagyatéka miatt a világörökség része.
Nevének eredete A helységnév forrása a szláv Liubice (kedves, szép), amire 1080-ból is van latin nyelvű említés: civitas Liubice (Liubice lakói). A végződés az alnémet beke – bize mintájára módosult. Első magyar említése, a Lubec(c)a latinos alak 1597-ből.
Fekvése Lübeck a Trave folyó partján fekszik, Németország legnagyobb Balti-tengeri kikötőjével. A Travét az Elba–Lübeck-csatorna köti össze az Elba folyóval.
Éghajlat A Balti-tenger partján fekvő város éghajlatát az óceán, a szárazföldhöz való relatív közelség és az északi fekvés határozza meg. A csapadék eloszlása egyenletes, jószerivel egész évben eshet. Télen eső vagy hó, nyáron eső. Nyáron a nap korán kel és későn nyugszik, a hőmérséklet júniusban, júliusban és augusztusban is tartósan 30 fok fölé emelkedhet, de napnyugta után akár 10 fok alá is hűlhet a levegő. Télen gyakran fagy.
Közigazgatás A városnak van 10 városrésze (Stadtteil) és 35 kerülete (Stadtbezirk) 400px|bélyegkép|balra|Városrészek és városkerületek
01 Innenstadt 01 Innenstadt
02 St. Jürgen 02 Hüxtertor/Mühlentor/Gärtnergasse 09 Strecknitz/Rothebek 10 Blankensee 11 Wulfsdorf 12 Beidendorf 13 Krummesse 14 Kronsforde 15 Niederbüssau 16 Vorrade 17 Schiereichenkoppel 18 Oberbüssau
03 Moisling 19 Niendorf/Moorgarten 20 Reecke 21 Alt-Moisling/Genin
04 Buntekuh 22 Buntekuh
05 St. Lorenz-Süd 03 St. Lorenz-Süd
06 St. Lorenz-Nord 04 Holstentor-Nord 05 Falkenfeld/Vorwerk/Teerhof 23 Groß Steinrade/Schönböcken 24 Dornbreite/Krempelsdorf
07 St. Gertrud 06 Burgtor/Stadtpark 07 Marli/Brandenbaum 08 Eichholz 25 Karlshof/Israelsdorf/Gothmund
08 Schlutup 26 Schlutup
09 Kücknitz 27 Dänischburg/Siems/Rangenberg/Wallberg 28 Herrenwyk 29 Alt-Kücknitz/Dummersdorf/Roter Hahn 30 Pöppendorf
10 Travemünde 31 Ivendorf 32 Alt-Travemünde/Rönnau 33 Priwall 34 Teutendorf 35 Brodten
Története thumb|220px|left|Lübecki házak
700 körül elbai szlávok telepedtek le Holstein keleti részén, és többek között megalapították Liubice települést, mintegy 6 km-re a mai városközponttól. A 10. századra jelentősége megnőtt, és egy várat emeltek, amelyet azonban 1128-ban rügeni szlávok leromboltak.
Lübecket 1143-ban alapította II. Adolf schauenburgi és holsteini gróf. A város többször gazdát cserélt, majd Barbarossa Frigyes császár egy húsz főből álló tanácsot állított a város élére. A tanács a 19. századig fennmaradt, és mivel főként kereskedőkből állt, ez döntően meghatározta a város politikáját. 1226-tól szabad császári város lett. A 14. században a Hanza-szövetség legmeghatározóbb tagjává vált.
A harmincéves háború (amelyben Lübeck semleges maradt) pusztításai és a transzatlanti kereskedelem felélénkülése miatt a Hanza-szövetség lassan lehanyatlott. 1806-ban Napóleon csapatai elfoglalták Lübecket. A város 1871-ben az újonnan alapított Német Birodalom része lett.
A második világháború alatt Lübecket érte az első brit légitámadás Németországban: az 1942. március 28-i bombázás és az azt követő tűzvész elpusztított három templomot és az óváros egy részét is. A háború utáni évtizedekben a város lakossága jelentősen nőtt az NDK-ból érkező menekültekkel.
Közlekedés Közúti közlekedés A várost érinti az A1-es és az A20-as autópálya.
Vasúti közlekedés
Nevezetességei bélyegkép|300x300px|A város látképét uraló 5 gótikus téglatemplom Marienkirche (Mária-templom): a 13-14. században épült evangélikus templom, a téglagótika egyik fő alkotása Lübecki dóm: a 13-14. századból származó katolikus székesegyház Szent Jakab-templom: 13-14. századi gótikus evangélikus templom Szent Péter-templom: 13-15. századi gótikus evangélikus templom Holstentor: az egykori négy városkapu egyike, a középkori várfalrendszer része Salzspeicher: az egykori sóraktár látványos téglaépületei
Híres lübeckiek thumb|200x200px|A városháza 1663: August Hermann Francke 1755: Christian Adolph Overbeck 1814: Ernst Curtius 1871: Heinrich Mann 1875: Thomas Mann 1878: Gustav Radbruch 1913: Willy Brandt 1939: Björn Engholm 1947: Peter Nogly 1948: Wolfgang Nešković 1964: Karen-Susan Fessel 1969: Robert Habeck
Rendezvények Február: HanzaBike Május: Kereskedelem és Hanza Május: evezőverseny a Wakenitz-en Július: néptáncfesztivál Július: Travemünde-i hét Július/augusztus: Schleswig-Holstein-i zenei fesztivál Július/szeptember: Homokvilág Augusztus: Duckstein Festival, früher Traveuferfest Szeptember: minden második évben óvárosi fesztivál November: Északi filmnapok December: karácsonyi vásár December: jégcsónakverseny
Jegyzetek
Források
További információk Lübeck hivatalos honlapja Heinrich Christian Zietz: Ansichten der freien Hansestadt Lübeck und ihrer Umgebungen. Mit 16 Kupfern. Friedrich Wilmans, Frankfurt M 1822, Weiland, Lübeck, 1978 (Repr.) Otto Grautoff: Lübeck. Stätten der Kultur. Bd 9. Klinkhardt & Biermann, Lipcse, 1908 Fritz Endres (szerk.): Geschichte der freien und Hansestadt Lübeck. Otto Quitzow, Lübeck, 1926, Weidlich, Frankfurt am Main, 1981 (Repr.) Erich Keyser (szerk.): Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Bd 1. Nordostdeutschland. Im Auftrag der Konferenz der landesgeschichtlichen Kommissionen Deutschlands mit der Unterstützung des Deutschen Gemeindetages. Kohlhammer, Stuttgart, 1939. Abram Enns: Kunst und Bürgertum – Die kontroversen zwanziger Jahre in Lübeck. Christians – Weiland, Hamburg – Lübeck, 1978 Lübeck 1226 – Reichsfreiheit und frühe Stadt. Scheffler, Lübeck, 1976 Gerhard Schneider: Gefährdung und Verlust der Eigenstaatlichkeit der Freien und Hansestadt Lübeck und seine Folgen. Schmidt-Römhild, Lübeck, 1986 Antjekathrin Graßmann (szerk.): Lübeckische Geschichte. Schmidt-Römhild, Lübeck, 1989 Ernst Deecke: Lübische Geschichten und Sagen. Schmidt-Römhild, Lübeck, 1973 Peter Guttkuhn: Kleine deutsch-jüdische Geschichte in Lübeck. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Lübeck, 2004 Heinz Stoob: Stadtmappe Lübeck. in: Deutscher Städteatlas. Bd 3. Teilband 6. Acta Collegii Historiae Urbanae Societatis Historicorum Internationalis. Serie C. Im Auftrag des Kuratoriums für vergleichende Städtegeschichte e. V. und mit Unterstützung der Deutschen Forschungsgemeinschaft, hrsg. von Heinz Stoob, Wilfried Ehbrecht, Jürgen Lafrenz und Peter Johannek. Dortmund-Altenbeken, 1984 Lübeck-Lexikon. Die Hansestadt von A bis Z. Hrsg. von Antjekathrin Graßmann. Lübeck: Schmidt-Römhild, 2006 Manfred Finke: UNESCO-Weltkulturerbe Altstadt von Lübeck. Stadtdenkmal der Hansezeit., Wachholtz-Verlag, Neumünster 2006,
Kategória:Németország világörökségi helyszínei Kategória:Hanza-városok Kategória:A Balti-tenger kikötői Kategória:Schleswig-Holstein települései