Békési Andor, dr. (1938-ig: Panyik; Ócsa, 1910. február 17. – Ócsa, 1989. március 1.) magyar református lelkész, Kálvin-kutató.
Életpályája Eredeti családneve Panyik. 1938-tól a Békési Andor nevet használta. Teológiai tanulmányait 1928 és 1932 között Budapesten, 1931-ben Montpellierben, 1932-ben Bonnban, majd 1932 és 1938 között az Amerikai Egyesült Államokban (Princetonban és Philadelphiában) végezte. Teológiából 1936-ban, továbbá keleti nyelvészetből doktorátust szerzett. Az 1938-39. tanévben a budapesti Teológiai Akadémián tanított, majd Budapesten volt vallásoktató. A második világháború után, Ócsán volt lelkipásztor 1945-től az 1983-ban történt nyugdíjazásáig.
1956-ban részt vett a Református Megújulási Mozgalom tevékenységében, amiért 1957. március 6-tól 29-ig a Gyűjtőfogházban vizsgálati fogságban volt.
Számos cikke, tanulmánya jelent hazai és külföldi egyházi folyóiratokban jelentek meg.
Főbb művei Csendesedjetek el... (Budapest, 1943) A felemás Biblia... (Budapest, 1943) Isten embere a viharban (Budapest, 1943) Isten országa és mi (Budapest, 1943) Aki győz… (Budapest, 1944, 1990) A Szentlélekről szóló tanítás (Budapest, 1979) Kicsoda az ember? … (Budapest, 1981) Kálvin a Szentlélekről (Budapest, 1985) Kálvin a sákramentumokról (Budapest, 1987) Kálvin János: Tanítás a keresztyén vallásra, 1559 (ford., Budapest, 1986)
Emlékezete Ócsán róla nevezték el a dr. Békési Panyik Andor utcát. Ócsán a református templom apszisa előtt áll a mellszobra, "dr. Békési Panyik Andor" felirattal.
Források
További információk Elhunyt B. A. (Reformátusok Lapja, 1989. 11. sz.); Szabó László: Emlékezés B. A.-ra, 1910-1989 (Ref. Egyh. 1989. 6. sz.).
Kategória:1910-ben született személyek Kategória:1989-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A magyar kommunista hatalom által politikai okból bebörtönzött személyek Kategória:Magyar szakírók