Mód PéterEgyes források (pl. PIM) tévesen állítják, hogy eredeti neve 1945-ig Oszkó Péter lett volna. Illetve tévedés illetve félreértés, hogy rokoni kapcsolatban állt Mód Aladár történésszel, akivel egyébként együtt vettek részt az Eötvös Kollégiumban szerveződő csoportban. (Nagyalásony, 1911. május 21. – Budapest, 1996. szeptember 21.) politikus, diplomata.
A neves történésszel, Mód Aladárral csak névrokonságban állt.Annál is inkább, mivel Mód Aladár vezetékneve felvett név (eredetileg Oszkó Aladár), míg Mód Péter születési nevét használta egész életén át. Nem ismert, hogy Mód Aladár miért vette fel ifjúkori mozgalmi társa családnevét.
Élete
Sokgyermekes falusi tanítócsalád legfiatalabb tagja. Szülei: Mód György evangélikus tanító és Mendel Viktória. A helyi elemi iskola elvégzése után a Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Főiskoláján folytatta tanulmányait. 1929 és 1932 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, többek között Fejtő Ferenc és Rajk László társaságában, ahol tanári diplomát szerzett. 1931-től részt vett a munkásmozgalomban, 1932-ben letartóztatták, elítélték és kizárták az egyetemről. Szabadulása után Budapesten és Pápán vett részt az illegális pártmunkában.Veszprém megyei életrajzi lexikon 1935-től 1938-ig Párizsban a Sorbonne-on tanult és a kommunista vezetésű tömegszervezetekben dolgozott. A háború alatt bekapcsolódott a francia ellenállási mozgalomba. A nemzetközi emigráció vezető szervének tagja, a francia partizánhadsereg századosa volt.Hajdu Tibor szerint: a francia hadsereg századosa.
Hazatérése után 1945-től a Magyar Kommunista Párt (MKP) budapesti és országos káderosztályán dolgozott, 1947-től 1949-ig a Külügyminisztériumban dolgozott tanácsosi rangban. Rajk miniszteri kinevezésétől kabinetfőnök és személyzeti csoportvezető, majd 1948. szeptembertől az elnöki osztály vezetője. 1949 januárjától májusáig Párizsban Károlyi Mihály követ mellett követségi tanácsos volt.Hajdu Tibor szerint: Károlyi helyettese volt. Hazarendelték, majd 1949. június 2-án még a repülőtéren letartóztatták. Felesége a letartóztatásának hírére öngyilkos lett. 1950-ben a Rajk-ügyben koholt vádak alapján életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1954-ben rehabilitálták és egy évig, 1955–1956-ban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója volt. 1956-ban ismét a Külügyminisztériumba került osztályvezetőként, októberben Magyarország athéni követévé nevezték ki. 1956. december 20-ától 1962-ig nagyköveti rangban Magyarország állandó ENSZ-képviselője volt. 1962-tőlNéhány forrásban tévesen: 1961-től. 1968-ig a külügyminiszter első helyettese, 1968-tól 1974-ig párizsi magyar nagykövet lett. 1974-ben az UNESCO mellett működő állandó magyar képviselet vezetőjévé nevezték ki. 1975-től 1988-ig az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt.
Művei
Mód Péter: Néhány mozaik Magyarország és az UNESCO kapcsolatáról. In A 40 éves UNESCO és Magyarország. Vál. és szerk.: Salgó Lászlóné. Magyar UNESCO Bizottság, Budapest, 1986, 21–37. o. Mód Péter: „A nemzetközi együttműködés szükségesebb, mint bármikor!" In: Honismeret, 1987 (15. évfolyam) 4. sz.
Dokumentumfilmek
Mód Péter interjú, 1989 XX. századunk (38. rész, Századunk 1941-1949, magyar dokumentumfilm sorozat, rendezte: Bokor Péter) Mód Péter a Rajk-perről. (1989-es interjúrészlet)
Források
Veszprém megyei életrajzi lexikon - Mód Péter szócikk Mód Péter (1911-1996), 1956-os Intézet Mód Péter - Helytörténeti gyűjtemény Hajdu Tibor: Nagykövetünkről jelentjük, A Mozgó Világ internetes változata, 2005 október, 31 évfolyam, 10 szám Mód Péter emlékezik Károlyi Mihályra, hangfelvétel, 1975. november 17., youtube
Jegyzetek
Kategória:1911-ben született személyek Kategória:1996-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar diplomaták Kategória:Magyarország követei és nagykövetei Görögországban Kategória:Magyarország követei és nagykövetei Franciaországban