A Bekey-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található. Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. Turista útikalauzokban is szerepel.
Leírás
A Szépvölgyi út mellett lévő pál-völgyi kőfejtő (tájrendezett bánya) ÉK-i felének talpszintjén, gyepes területen van a szűk és függőleges tengelyirányú bejárata, amely vas fedlappal van lezárva. A bejárat közterületről könnyen megközelíthető és látogatható. A környéken vezet a kék barlang (Ω) jelzésű turistaút. A Pál-völgyi-barlangrendszer főbejáratának közelében nyílik.
A barlang beomlott és el van tömődve. A függőleges jellegű és keskeny hasadékbarlang kb. 40 m mély. Eocén mészkőben jött létre oldódással. Alján eléri a triász rétegeket. Formakincse hasonló a környék többi barlangjának formakincséhez. Alsó részén kalcitteléreken fennőtt kristályok farkasfogai figyelhetők meg. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható. Omladékos végpontjai és alja miatt valószínűleg összefügg a Pál-völgyi-barlangrendszerrel.
1968-ban volt először Bekey-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Hideglyuk (Vukov 1968), Jordan-barlang (Bekey 1913), Jordán-barlang (Barcza, Thirring 1920), Jordán barlang (Láng 1957), Kut barlang (Láng 1957), Kút-barlang (Bekey 1913), Pálvölgyi-ördöglyuk (Borbás 1934), Pálvölgyi ördöglyuk (Kadić 1920), Pálvölgyi Ördög-lyuk (Bertalan, Schőnviszky 1976), Pálvölgyi Ördöglyuk (Pápa 1957), Pálvölgyi-zsomboly (Bertalan 1976) és Pálvölgyi zsomboly (Kadić 1952) neveken is. Először Jordán Károly járt benne és ezért kapta a barlang a Jordán-barlang nevet.
Kutatástörténet
Az 1900-as évek táján a Pál-völgy környékén intenzív lett a kőbányászat. Ekkor sorra tárultak fel a kisebb-nagyobb üregek, főleg a pál-völgyi kőfejtőben. Közben valószínűleg jelentős hosszúságú járatot le is fejtettek. A Turisták Lapja 1911. évi évfolyamában kiadott, Kazay Endre által írt ismertetésben meg van említve, hogy Pál-völgyi-barlang bejáratától Ny-ra van egy másik barlang bejárata. Ez a barlang szintén érdekes, de veszélyes járatú.
A Turisták Lapja 1913. évi évfolyamában megjelent dolgozatban az olvasható, hogy 1902. május 11-én a pál-völgyi kőfejtőben a Déry-barlang, a Bagyura-barlang bejárata és a Jordan-barlang bejárata voltak ismertek. A kőfejtő barlangrendszerének legszűkebb és legmélyebb része a kútszerű Jordan-barlang. Csak lefelé terjednek eddig felfedezett részei. Közvetlenül a bányaőr lakásának lejárója alatt van a két kis méretű bejárata. Van egy alsó lejárata és egy felső lejárata. A felső nyíláson keresztül egy kis üregbe lehet jutni, amelynek É-i része függőlegesen 8 m-t esik, és ezért csak kötélhágcsóval járható. Az alsó nyílás meredek törmelékkúpon át vezet le a folyosóba. A kis méretű folyosó fenekén van egy szűk nyílás, amely mindig eltömődik. A lebocsátkozás itt is kötélhágcsóval történik majdnem azonos körülmények között, de minél mélyebben jár valaki, annál szűkebb repedéseken és kürtőkön kell átpréselődnie.
Eddig ismert részei nehéz mászóhelyek, amelyekben nincs semmi érdekes. Csak legfelső része volt fényképezhető. A barlangnak eleinte Kút-barlang volt a neve, csak később keresztelték át Jordán Károly tiszteletére. Ezideig maximum 30 m tekintélyes mélységig sikerült lejutni benne, de egyesek szerint mélyebb. Valószínűleg a dachsteini mészkőre, vagy dolomitra települt nummuliteszes mészkőréteg vastagsága nem több 40 m-nél, de ez nem jelenti azt, hogy a barlang nem folytatódhat tovább az előbb említett két mészkőrétegben. A dolgozathoz mellékelve lett egy fénykép, amelyen a Jordan-barlang legfelső folyosójába történő ereszkedés figyelhető meg. A fekete-fehér fényképet Bekey Imre Gábor készítette.
Az 1920-ban napvilágot látott, Budapest Duna-jobbparti környéke című kiadványban az van írva, hogy a Pálvölgyi ördöglyuknak (Jordán-barlang) a pál-völgyi kőbányánál lévő menedékház alatt található sziklák alján van a bejárata. Ez a mély üreg függőlegesen halad lefelé, de jelenleg el van dugulva a bejárata. A pálvölgyi barlangok leginkább kémény- és repedésmászás gyakorlására alkalmasak. Simaságuk, nedvességük és sárosságuk annyira megnehezítik a sziklákon a mászást, hogy csak nagyon óvatosan lehet falat mászni bennük. Biztos, jó fogást csak a friss repedések és törések, esetleg cseppkőképződmények vagy cseppkővel bevont (cementált) kisebb-nagyobb kődarabok nyújtanak. Általában a fogások és az állások teljesen simák és kifelé lejtenek, ezért kevés biztonságérzetet nyújtanak. Ennek ellenére nagyon érdekes és szép mászótúra pl. a teljes Jordánbarlang.
Az 1920. évi Barlangkutatásban megjelent könyvismertetésben, amely a Budapest Duna-jobbparti környéke című könyvről szól, meg van említve, hogy a könyvben le van írva a Pálvölgyi ördöglyuk. A Természet 1920. évi évfolyamában szó van arról, hogy a pál-völgyi barlangok nem régóta ismertek. Felfedezésük és feltárásuk rövid történetét Bekey Imre Gábor vázolta fel a Turisták Lapja 1913. évi évfolyamában.
A Turistaság és Alpinizmus 1920. évi évfolyamában kiadott cikk szerint a pálvölgyi barlangokat nem régóta ismerik. Felfedezésük és feltárásuk rövid történetét egyik dolgozatában Bekey Imre Gábor írta le (1913). 1914-ben turistatársaság kirándult a pálvölgyi kőbányába, hogy felkutassa annak addig megismert üregeit. Fröhlich Árpád, a Pannónia TE elnöke szerint a pálvölgyi barlangok leginkább kémény- és repedésmászás gyakorlására alkalmasak. Simaságuk, nedvességük és sárosságuk annyira megnehezítik a sziklákon a mászást, hogy csak nagyon óvatosan lehet falat mászni bennük. Biztos, jó fogást csak a friss repedések és törések, esetleg cseppkőképződmények vagy cseppkővel bevont (cementált) kisebb-nagyobb kődarabok nyújtanak. Általában a fogások és az állások teljesen simák és kifelé lejtenek, ezért kevés biztonságérzetet nyújtanak. Ennek ellenére azonban nagyon érdekes és szép mászótúra pl. a Jordán-barlang teljes bejárása.
A Scholtz Pál Kornél által 1921-ben írt közleményben ismertetve van, hogy 1904 júniusában a pálvölgyi kőbányában lévő Jordán-féle kútbarlangot kutatta Scholtz Pál Kornél néhány társával. A barlangból kifelé menet társai elhatározták, hogy a barlang néhány érdekes részét megint megmásszák. Mivel az egyik átjáró kitisztításakor ő nagyon kimelegedett, és az erős barlangi huzatban fázni kezdett, ezért a többiek előtt kiment a barlangból. Tízméteres kötéllétra megmászása után ért ki a felszínre. Az 1921. évi Barlangkutatás szerint 1921-ben Kadić Ottokár a pál-völgyi kőfejtő udvarát Tasnádi Kubacska András és a szakosztály tagjainak segítségével mérte fel. A felmérés felhasználásával elkészítette a kőfejtő részletes térképét, amelyen jól láthatók a pál-völgyi barlangok bejáratai, hasadékai, illetve az itt feltárt rétegek tektonikai és rétegtani viszonyai. Az 1924-ben megjelent, Budapest Duna-jobbparti környéke című kiadványban meg van ismételve az 1920-ban publikált könyv Pálvölgyi ördöglyukat (Jordán-barlang) bemutató része.
bélyegkép|262px|balra|Kirándulók a pálvölgyi kőfejtőben lévő bányaőrháznál 1910-ben
Az 1930. évi Hidrológiai Közlönyben lévő tanulmány szerint furcsa, hogy a majdnem függőleges barlangokban, például a Budapest tőszomszédságában lévő Pálvölgyben általában olyan helyen vannak a felül-belül zárt üregek, ahol a barlang fala az alatta lévő üreg felé hajlik, és nem ott, ahova esnie kellett volna a víznek. Pávai-Vajna Ferenc Bekey Imre Gábornak a Jordán-barlangról tartott egyik előadásában bemutatott képein látott hasonló homorú üregeket. Az 1930. évi Turistaság és Alpinizmusban lévő, A Pálvölgyi barlang negyedszázados múltja című tanulmányban meg van említve, hogy 1904. június 23-án megjelent egy kis turistacsapat a pálvölgyi kőfejtőben, hogy átkutassa az ott található rejtélyes üregeket. Bagyura János és Scholtz Pál Kornél a kőfejtő D-i falába nyúló üregek átvizsgálására, a többiek pedig a kőbánya épülete mellett lévő, kútszerűen a mélységbe nyúló zsomboly bejárására vállalkoztak.
Az 1932-ben napvilágot látott, Dudich Endre által írt könyvben meg van említve a Budai-hegység barlangjai között a Pálvölgyi ördöglyuk, amelynek másik neve Jordán-barlang. A könyv barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva. Az 1934. évi Barlangvilágban publikált és Borbás Ilona által írt tanulmány szerint a pál-völgyi kőbánya ÉK-i oldalában, a turistaház alatt van a Jordán-barlang, másnéven Pálvölgyi-ördöglyuk bejárata. Az 1935. évi Erdészeti Lapokban az olvasható, hogy a menedékház melletti sziklák alján nyílik a Pálvölgyi ördöglyuk, másik nevén Jordán-barlang, amelynek ürege függőlegesen halad lefelé.
A Természettudományi Közlöny 1936. évi évfolyamában lévő, Jaskó Sándor által írt tanulmányban meg van említve, hogy a Pál-völgyi-barlang kőfejtőjében, illetve a Mátyás-hegy oldalában sok kisebb-nagyobb üreg nyílik a Pál-völgyi-barlangon kívül. A pálvölgy–rózsadombi barlangvidéken az egyes barlangok nem függnek össze egymással, a pál-völgyi barlangcsoportot a nagy távolságon kívül még a közbesüllyedt budai márga is elválasztja a Szemlő-hegy és Ferenc-hegy tömbjétől. A pál-völgyi barlangcsoport legmélyebb járatainak vízszintes feneke valószínűleg a 150–160 m tszf. magassági szintbe illeszkedik. A pálvölgy–rózsadombi barlangvidék barlangjainak egyik csoportja (Szemlő-hegyi-barlang és pál-völgyi barlangok) 170 m és 210 m tszf. magasság között alakult ki. A publikációban van egy földtani térkép, amely a pálvölgy–rózsadombi barlangvidéket mutatja be. A térképen látható a pál-völgyi barlangok bejáratainak és járatainak földrajzi elhelyezkedése. A térképen valószínűleg a Bekey-barlang is szerepel.
Az 1948-ban kiadott, Szegő István által írt útikönyvben lévő Pál-völgyi-barlang leírásban meg van említve, hogy a Pál-völgyi-barlang többi része: a Jordán, a Kőbánya-barlang, a Harcsa száj, a Fehérterem és a Hideg-barlang megtekintése csak nagyon gyakorlott turistáknak ajánlott.
bélyegkép|262px|A Bekey-barlang bejáratának helyet adó kőbánya 1910-ben (Bekey Imre Gábor fényképe)
A Kadić Ottokár által írt, 1952-ben befejezett kézirat szerint a Pálvölgyi zsomboly másik neve Jordán-barlang. A pálvölgyi menedékház alatti sziklák alján nyílik a barlang, amely egy függőlegesen a mélybe nyúló üreg. Bejárata el van dugulva jelenleg. Jordán Károly volt az első, aki leereszkedett a barlangba. Az 1957-ben kiadott és Pápa Miklós által írt útikalauz szerint a barlangház alatti sziklák aljánál van a Pálvölgyi Ördöglyuk (Jordán barlang). Bekey Imre Gábor sokat foglalkozott barlangkutatással, főleg a pál-völgyi barlangokkal. A Leél-Őssy Sándor által írt, az 1957. évi Földrajzi Értesítőben lévő tanulmányban meg van említve, hogy a Pál-völgyi-barlang kőfejtőjében a nummuliteszes mészkőben még több kisebb-nagyobb, hévizes keletkezésű, jelenleg már száraz barlang van, amelyek minden bizonnyal eredetileg a Pál-völgyi-barlanghoz kapcsolódtak. A Pál-völgyi-barlanghoz és a Harcsaszájú-barlanghoz képest a többi, pálvölgyi barlang (Jordán-barlang, Bagyura-barlang és még több kisebb üreg) sokkal kisebb méretű.
Az 1957. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban található, Láng Gábor által írt összefoglalásban az van írva, hogy a pálvölgyi kőfejtőben a főbarlangon (Pál-völgyi-barlang) kívül több olyan üreg, sőt üregrendszer van, amelyek felmérése, kutatása eddig el lett hanyagolva. Ezek összhossza kb. 420–430 m. Ezek az üregek a főbarlanggal azonos földtani keretbe sorolhatók. Felső eocén nummuliteszes mészkő és bryozoás márga rétegösszletében lévő kb. ÉK–DNy, illetve ÉNy–DK csapású kőzetrésrendszerek mentén az egykori termák oldó hatására jöttek létre. Fejlődésük két szakaszra különíthető. A pálvölgy környéki mészkőrögben egységes vízrendszer és üreghálózat keletkezett, majd utólagos szerkezeti mozgások metszették el a már létrejött járatokat, tehát mintegy szétdarabolódott a termális karszt. A jelenlegi kiterjedést leginkább ezek a vonalak határozzák meg, melyek legtöbbször mint omlások (törmeléklabirintusok) alakjában vannak jelen.