Az örmény nyelv (örményül: հայերեն լեզու, IPA [hajɛrɛn lɛzu] – hayeren lezu) az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágába tartozó nyelv, amelyet elsősorban Örményországban, Grúziában és az örmény diaszpórában beszélnek. Közelebbi rokonságban az indoiráni nyelvekkel áll, kezdetben közéjük is sorolták, majd 1875-ben H. Hübschmann bizonyította be a nyelvcsaládon belüli önállóságát.A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, 1142. . A nyelv kialakulásában jelentős szerepet játszott az i. e. 2. évezred végén a hettita nyelv. Magában a nyelv megnevezésében a hayeren szó a hettita Ḫai̯aša tartományra és a ḫai̯ népre utal, végződése az óhettita genitivus, accusativus vagy nominativus–accusativus ragnak felel meg.
A nyelvet ma megközelítőleg 6,7 millió ember beszéli, ebből 2,8 millió lakik a mai Örményországban.
Az örmény nyelv ma már három elkülönülő nyelvre oszlik, mindhárom önálló irodalmi nyelvvel rendelkezik. Az örményországi örmény, az általánosan ismert nyelvi norma. A keleti-örmény nyelv amelyet a Szovjetunió hajdani államaiban, Iránban és az Egyesült Államokban beszélnek. A nyugati-örmény nyelv a diaszpórában élő örménység nyelve, amit európai államokban (így Magyarországon is), arab országokban, Törökországban, Izraelben, Észak- illetve Dél-Amerikában beszélnek.
Írása
Betűit az 5. században szerzetesek fejlesztették ki.
Magánhangzói: a, á, e, é, i, í, o, u.
Mássalhangzói: c, d, dzs, f, g, gy, h, j, je, k, l, m, n, p, q, r, s, sz, t, v, vo, yev, zs.
Nyelvtana Az örmény nyelv nem ismeri a nyelvtani nemet. A névelőt a szó végéhez függeszti, például gail-e = a farkas. A többes számot (-եր) -er végződés jelzi, és a többes szám jele a magyarhoz hasonlóan a ragok elé kerül pl: farkas-ok-nak. 7 esetet különböztet meg. A ragok különféle eseteket vonzanak. A birtokragok a szó végére kerülnek, ahogyan az agglutináló nyelvekben szokásos, például életem.
A jelzőt nem egyeztetik a jelzett szóval: szép ruhák, nem szépek ruhák.
A szavak hangsúlya az utolsó, nem e-re végződő szótagon van.
Névszóragozás
Eset Örmény Latin átírás Magyar alanyeset սար szar hegy birtokos eset սարի szari hegyé illativus սարի(ն) szari(n) hegyhez tárgyeset սար(ը) szar(ö) hegyet határozói eset սարից szaric hegyről comitativus սարով szarov heggyel inessivus սարում szarum hegyben
Többes szám esetén a tő után a többes szám jele következik, majd utána az esetrag:
սար + եր + ում (szar+er+um) - hegy-ek-en
Igeragozás Jelen idő
Örmény Latin átírás Magyar ասում եմ aszum em mondom, mondok ասում ես aszum esz mondod, mondasz ասում է aszum e mondja, mond ասում ենք aszum enkh mondjuk, mondunk ասում եք aszum ekh mondjátok, mondtok ասում են aszum en mondják, mondanak
Múlt idő
folyamatos múlt latin átírás befejezett múlt latin átírás összetett befejezett múlt latin átírás magyar ասում էի aszum ei ասացի aszaci ասել եմ aszel em mondtam ասում էիր aszum eir ասացիր aszacir ասել ես aszel esz mondtad, mondtál ասում էր aszum er ասաց aszac ասել է aszel e mondta, mondott ասում էինք aszum einkh ասացինք aszacinkh ասել ենք aszel enkh mondtuk, mondtunk ասում էիք aszum eikh ասացիք aszacikh ասել եք aszel ekh mondtátok, mondtatok ասում էին aszum ein ասացին aszacin ասել են aszel en mondták, mondtak
Jövő idő
egyszerű jövő idő latin átírás összetett jövő idő latin átírás magyarկասեմ kaszem ասելու եմ aszelu jem mondom*կասես kaszesz ասելու ես aszelu jesz mondodկասեի kaszei ասելու է aszelu je mondjaկասենք kaszenkh ասելու ենք aszelu jenkh mondjukկասեք kaszekh ասելու եք aszelu jekh mondjátokկասեն kaszen ասելու են aszelu jen mondják
Példák a keleti és a nyugati nyelvjárásból
Magyar - Keleti örmény Igen = Ajo () Nem = Voč () Elnézést = Neroġowt'jun () Szia = Barev () Hogy vagy? (formális) = Vonts es () Hogy vagy? = Inč ka čka () Kérem = Xndrem () Köszönöm = Šnorhakal em () Köszönöm szépen = Šat šnorhakal em () Isten hozott = Bari galust () Viszontlátásra = C'tesowt'jun () Jó reggelt! = Bari lujs () Jó napot! = Bari òr () Jó estét! = Bari jereko () Jó éjt! = Bari gišer () Szeretlek! = Jes sirum em k'ez () Örmény vagyok. = Jes haj em ()
Magyar - Nyugati örmény Igen = Ajo () Nem = Voč () Elnézést = Neroġowt'jun () Szia = Parev () Kérem = Xntrem () Köszönöm = Šnorhagal jem () Köszönöm szépen = Šad šnorhagal jem () Isten hozta! = Pari jegar / Pari jegak () Viszontlátásra = C'desowt'jun () Jó reggelt! = Pari lujs () Jó napot! = Pari òr () Jó estét! = Parirgun / Pari irigun () Jó éjt! = Kišer pari ()
Történelmi örmény nyelvjárások
1909-ben Heracsah Adjarjan megvizsgálta az örmény nyelvjárásokat Örményországban, Törökországban, és mindazon országokban (köztük Magyarországon is), ahol örményül beszélnek. A hagyományos keleti–nyugati felosztás mellett Adjarjan három nagy csoportra osztotta az így megvizsgált örmény nyelvjárásokat: az -um, a gë és az -el csoportokra. Ezek a következő helyeken találhatók:
-um nyelvjárások:
1. Jereván, Doğubeyazit, Tabriz (Kala és Lilava negyedek), Gavar, Kamo 2. Tbiliszi (Havlabar negyed) 3. Shusha, Ganja, Shaki, Baku, Derbent, Agstafa, Dilijan, Vanadzor, Qazakh, Lori, Karadagh, Mujumbar, Tabriz (Lilava negyed), Burdur, Ödemiş 4. Shamaki, Quba 5. Astrakhan 6. Julfa, Isfahan (Új Julfa negyed), Shiraz, Hamadan, Bushehr, Teherán, Qazvin, Rasht, Bandar-e Anzali 7. Aşağı Əylis, Çǝnǝnǝb, Yuxarı Əylis, Yuxarı Əndǝli, Danagyrt, Urmis, Dasta, Kyalaki
gë nyelvjárások:
1. Erzerum, Kars, Gjumri, Akhalkalaki, Akhaltsikhe 2. Muş, Sason, Bitlis, Hizan, Ahlat, Erciş, Bulanık, Malazgirt, Hinis, Eleşkirt, Aparan, Eshtia, Ujmana, Toria, Martuni 3. Van, Diadin, Mukus, Buşkale, Çatak, Basargecher 4. Diyarbakır, Lice, Hazro, Kozluk, Hizan, Siverek, Şanlıurfa 5. Elazığ, Erzincan, Palu, Bingöl, Çemişgezek, Akpazar, Kigi, Tunceli, Kemah 6. Şebinkarahisar, Akıncılar 7. Trabzon, Bayburt, Gümüşhane, Giresun 8. Hemşin, Trabzon, Ünye, Fatsa, Terme, Çarşamba, Samsun, Sukhumi, Sochi, Mtsara, Tsebelda, Adler, Shapsugskaya 9. Malatya, Adıyaman 10. Saimbeyli, Süleymanlı, Kahramanmaraş, Kilis, İskenderun, Yakacik, Samandağ 11. Aramo 12. Arapgir, Divriği, Gürün, Darende, Kayseri, Yozgat 13. Kemaliye 14. Sivas 15. Tokat, Amasya, Merzifon, Ordu, Samsun, Sinop 16. İzmir 17. İzmit, Adapazarı, Yalova, Bahçecik, Geyve, İznik, Pazarköy, Karamürsel, Aslanbey, Ortaköy, Sölöz, Benli 18. Isztambul 19. Tekirdağ, Malkara 20. Naxçıvan, Rosztov-na-Donu, Sztavropol, Krasznodar, Dnyipro, Anapa, Majkop, Taganrog, Primorszk, Novocserkasszk, Dneprovskaya 21. Lengyelország, Bukovina, Erdély, Magyarország 22. Jeruzsálem (K'aġak'ac'i dialect), nem Adjarjannál, hanem Vaux-nál említve, a Kilikiából érkezők esetén
-el nyelvjárások: 1. Maragheh 2. Khoy, Maku, Iğdir, Kori, Alighuli, Mughanjugh, Karashen, Alilu, Angeghakot, Ghushchi, Tazakend, Uz, Mazra, Balak, Shaghat, Ltsen, Sisian, Nerkin Kilisa 3. Artvin, Ardahan, Ardanuç, Oltu
Jövevényszavak
պակա (paka) -- "viszlát" az orosz пока szóból եմիշ (jemiš) -- "dinnye" a török yemiş szóból ալլո (allo) -- "helló" a telefonban, a francia és más nyelv allô szavából մերսի (mersi) -- néha "köszönöm" értelemben, a francia merci szóból
Ez csak néhány példa az örmény nyelv szókölcsönzéseire. Főképp a keleti örményben található nagyobb számú orosz eredetű szó, mivel Örményország sokáig állt szovjet uralom alatt. Még ma is jelentékeny orosz nyelvi befolyás található Jereván utcáin.
Indo-európai összehasonlítás
Örmény angol Latin Klasszikus görög Szanszkrit Proto Indo-európai մայր (mayr) "anya" mother (< óangol mōdor) māter "anya" mētēr "anya" mātṛ "anya" *máH₂ter- "anya" հայր (hayr) "apa" father (< óangol fæder) pater "apa" patēr "apa" pitṛ "apa" *pH₂tér- "apa" eġbayr "fivér" brother (< óangol brōþorA 'þ' betű az óangol nyelvben volt használva, ezt a th betűre cserélték.) frāter "fivér" phrātēr "fivér" bhrātṛ "fivér" *bʰráH₂ter- "fivér" դուստր (dowstr) "lánya vkinek" daughter (< óangol dohtor) futrei "lánya vkinek" thugatēr "lánya vkinek" duhitṛ "lánya vkinek" *dʰugH₂-tér- "lánya vkinek" կին (kin) "nő" queen (< óangol cƿēnA 'ƿ' betű az óangol nyelvben volt használatos, ma /w/ hang áll helyette "királynő, nő, feleség") gunē "nő, feleség" gnā/jani "nő" *gʷén-eH₂- "nő, feleség" իմ (im) "enyém" my, mine (< óangol min) mei "enyém" emeo "enyém" mama "enyém" *mene- "enyém" (anun) "név" name (< óangol nama) nōmen "név" onoma "név" nāman "név" *H₁noH₃m-n̥- "név" ut' "8" eight (< óangol eahta) octō "nyolc" oktō "nyolc" aṣṭa "nyolc" *H₁oḱtō(u) "nyolc" inë "9" nine (< óangol nigon) novem "kilenc" ennea "kilenc" nava "kilenc" *(H₁)néwn̥ "kilenc" tas "10" ten (< óangol tien) (< *tekhan) decem "tíz" deka "tíz" daśa "tíz" *déḱm̥ "tíz" ačk' "szem" eye (< óangol ēge) oculus "szem" ophthalmos "szem" akṣan "szem" *H₃okʷ- "látni" armownk "könyök"Elbow jelentése magyarul - DictZone arm (< óangol earm "a váll alatti rész") armus "váll" arthron "találkozás" īrma "kar" *H₁ar-mo- "csatlakozik" çownk "térd" knee (< óangol cnēo) genū, "térd" gonu "térd" jānu "térd" *ǵénu- "térd" otk' "láb" foot (< óangol fōt) pedis "láb" podi "láb" pāda "láb" *pod-, *ped- "láb" sirt "szív" heart (< óangol heorte) cor "szív" kardia "szív" hṛdaya "szív" *ḱerd- "szív" kaši "bőr" hide (< óangol hȳdan "állati bőr") cutis "bőr" keuthō "elrejt" kuṭīra "kunyhó" *keu- "elfed, lefed" muk "egér" mouse (< óangol mūs) mūs "egér" mus "egér" mūṣ "egér" *muH₁s- "egér, kis rágcsáló" kov "tehén" cow (< óangol cū) bum (umber) "tehén" bous "tehén" go "tehén" *gʷou- "tehén" šown "eb" hound (< óangol hund "kutya") canis "kutya" kuōn "kutya" śvan "kutya" *ḱwon- "eb, kutya" tari "év" year (< óangol gēar) hōrnus "ezen év…" ōra "év" yare(avesztai) "év" *yeH₁r- "év" amis "hónap" moon, month (< óangol mōnaþ) mēnsis "hónap" mēn "hold, hónap" māsa "hold, hónap" *meH₁ns- "hold, hónap" amaṙ "nyár" summer (< óangol sumor) samā "évszak" *sem- "az év meleg része" ǰerm "meleg" burn (< óangol beornan) formus "meleg" thermos "meleg" gharma "hőség" *gʷʰerm- "meleg" lujs "fény" light (< óangol lēoht "fényesség") lucere, lux, lucidus "ragyog, fény, tiszta" leukos "fényesség, fehér" roca "ragyogás" *leuk- "fény(esség)" hur "láng" fire (< óangol fȳr) pir(umber) "tűz" pur "tűz" pu "tűz" *péH₂wr̥- "tűz" heṙow "távol" far (< óangol feor "nagy távolságra") per "át" pera "mögött" paras "mögött" *per- "át, túl, mögött" helowm "ömlesztek" flow (< óangol flōƿan) pluĕre "esik az eső" plenō "megmos" plu "úszik" *pleu- "árad, áraszt" owtem "eszem, eszek" eat (< óangol etan) edulis "ehető" edō "eszem, eszek" admi "eszem, eszek" *ed- "eszik" gitem "tudom, tudok" wit (< óangol ƿit, ƿitan "tud") vidēre "lát" idei "tudom" vid "tud" *weid- "tud, lát" get "folyó" water (< óangol ƿæter) utur (umber) "víz" hudōr "water" udan "víz" (*wodor, *wedor, *uder-) *wed- "víz" gorç "dolgozik" work (< óangol ƿeorc) urgēre "nyom, vezet" ergon "dolgozik" varcas "activity" *werǵ- "dolgozik" meç "nagy" much (< óangol mycel "nagy, sok") magnus "nagy" megas "nagy, hatalmas" mahant "nagy" *meǵ- "nagy" ançanot' "idegen, ismeretlen" unknown (< óangol uncnaƿen) ignōtus ignōrāntem "ismeretlen" agnōstos "nem ismert" ajñāta "ismeretlen" *n- + *ǵneH₃- "nem" + "ismer" meṙaç "halott" murder (< óangol morþor) mortalis "halálos" ambrotos "halhatatlan" mṛta "halott" *mrtro-, a (*mor-, *mr-)-ból "meghal" mēǰteġ "közép(ső)" mid, middle (< óangol mid, middel) medius "közép(ső)" mesos "middle" madhya "közép(ső)" *medʰyo- a *me- ből "közép(ső)" այլ (ajl) "más" else (< óangol elles "más, különböző") alius, alienus "más, másik" allos "más, másik" anya "más" *al- "más" նոր (nor) "új" new (< óangol nīƿe) novus "új" neos "új" nava "új" *néwo- "új" դուռ (dur.) "ajtó" door (< óangol dor, duru) fores "ajtó" thura "ajtó" dvār "ajtó" *dʰwer- "ajtó, kapu" տուն (tun) "ház" timber (< óangol timber "építőfa") domus "ház" domos "ház" dama "ház" *domo-, *domu- "ház" berri, berel "szállít, visz" bear (< óangol beran "szállít, hordoz") ferre, fertilis "visel, hord" pherein "cipel, szállít" bharati "szállít" *bʰer- "visel, szállít"
Jegyzetek
Források