Az Ikigai (生き甲斐, 'a létezés oka') egy japán fogalom, egy olyan dologra utal, amely az embernek célérzetet, okot ad az életre. Gyakran hasonlítják össze olyan fogalmakkal, mint a küldetés, álom, vízió és az élet értelme.
Jelentés és etimológia Az Oxford English Dictionary úgy határozza meg az ikigait mint "motiváló erőt; valamit vagy valakit, amely az embereknek értelmet vagy életcélt ad". Általánosabban utalhat valamire, ami örömet vagy beteljesülést hoz.
A kifejezés két japán szóból áll: iki (生き, jelentése „élet; él”) és kai (甲斐, jelentése hatás; eredmény; gyümölcs; érdemesség; használat; haszon – szekvenciálisan gai -ként hangoztatva), azaz megérkezni az „élethez való okhoz”; az élet értelméhez; ahhoz a dologhoz, ami élni érdemessé teszi az életet; a "raison d'être" fogalomhoz hasonlatosan.
Áttekintés Az ikigai jelentheti, hogy van értelme az életnek, emellett, hogy jelen van a motiváció. Kumano Micsiko tanulmánya szerint a japánul leírt ikigai érzése általában a teljesség és a beteljesülés érzését jelenti, amely akkor jelenik meg, ha az emberek szenvedélyesek. Az ikigai érzését keltő tevékenységek nincsenek az egyénre erőltetve; spontánnak és önként vállaltnak tekintik őket, így személyesek, és az egyén belső énjétől függnek.
Inoue Kacuja pszichológus szerint az ikigai olyan fogalom, amely két aspektusból áll: "források vagy tárgyak, amelyek értéket vagy értelmet hoznak az életbe" és "egy érzés, miszerint az életnek értéke vagy értelme van a forrása vagy tárgya létezése miatt". Inoue társadalmi szempontból három irányba sorolja az ikigait: szociális ikigai, nem szociális ikigai és antiszociális ikigai. A szociális ikigai arra az ikigaira utal, amelyet a társadalom önkéntes tevékenységek és kör tevékenységek révén fogad el. Az aszociális ikigai olyan ikigai, amely nem kapcsolódik közvetlenül a társadalomhoz, például a hithez vagy az önfegyelemhez. Az antiszociális ikigai arra az ikigaira utal, amely az alapvető motiváció a sötét érzelmek átélésére, mint például a vágy, hogy gyűlöljön valakit vagy valamit, vagy továbbra is vágyjon a bosszúra. bélyegkép|Az ikigai sematikus ábrája: a szenvedély, a küldetés, a hivatás és a szakma metszetében Dan Buettner, a National Geographic újságírója szerint az ikigai lehet az egyik oka az okinawai emberek hosszú életének. Buettner szerint az okinavaiak kevésbé vágynak nyugdíjba menni, mivel az emberek amíg egészségesek a kedvenc tevékenységüket végzik munkaként. "Moai", a barátságos baráti társaság fontos oka annak, hogy Okinawa lakói sokáig éljenek. 2016 -ban a koncepción alapuló könyv „Ikigai – A hosszú élet japán titka” címmel jelent meg a Bookline kiadótól Héctor García és Francesc Miralles tollából.
Korai népszerűsítés Bár az ikigai fogalma régóta létezik a japán kultúrában, először a japán pszichiáter és akadémikus Kamija Mieko népszerűsítette 1966 -ban megjelent könyvében . A könyvet még nem fordították le.
Lásd még Joie de vivre Logoterápia Jelentésalkotás Motivation § A motiváció típusai
Jegyzetek
További információk
Héctor García–Francesc Miralles: Ikigai. A hosszú élet japán titka; ford. Varju Kata, Bookline, Bp., 2016 Héctor García–Francesc Miralles: Ikigai. A boldogság japán titka; ford. Varju Kata, Bookline, Bp., 2018 Mogi Ken: Az ikigai kis könyve. Az örömteli élet titka; ford. Szántó András; Central Könyvek, Bp., 2018 Justyn Barnes: Ikigai. Találd meg az élet értelmét; ford. Rácz Rebeka; Scolar, Bp., 2018 Bettina Lemke: Ikigai. Találd meg az élet értelmét a mindennapokban. Gyakorlati kézikönyv; ford. Várnai Péter; Kossuth, Bp., 2018 Marilyse Trécourt: 50 gyakorlat az ikigai megtalálásához. Élj aszerint, ami hajt téged; ford. Venczel Judit; Z-Press–Antener, Miskolc–Bp., 2023 (Mindennapi coaching)
Kategória:Módosult tudatállapotok Kategória:Japán kultúra Kategória:Szócikkek japán nyelvű tartalommal