Radó József (Nagyvárad, 1894. július 5. – Budapest, Erzsébetváros, 1955. május 6.) zeneszerző.

Élete Radó (Rosenfeld) Ignác (1857–1908) ügyvéd, a nagyváradi izraelita hitközség alelnöke és Reismann Etelka (1870–1940) gyermekeként született. Apját fiatalon elvesztette, s anyja Halász Lajos (1874–1947) újságíró, politikus felesége lett. Nagyapja Reismann Mór volt, az Egyesült Biharmegyei Kereskedelmi Bank és Központi Takarékpénztár igazgatója, a Kereskedelmi- és Iparkamara alelnöke, illetve több nagyváradi társaság igazgatósági tagja.

Középiskolai tanulmányait a Jászóvári Premontrei Kanonokrend Nagyváradi Főgimnáziumában,Iskolai értesítők, Nyolcosztályú gimnázium, Nagyvárad, 1905 illetve a Budapest VIII. Kerületi Felső Kereskedelmi Iskolában végezte. 1912 júniusában érettségizett. Első nagyobb művét tizenhárom évesen komponálta Ábránd címmel édesapja halálára. Az 1920-as évek közepéig műdalokat szerzett és előadóként működött. 1925. május 20-án mutatták be nagy sikerrel, a Régi jó Budapest című egész estés operettjét, a budapesti Király Színházban. A főbb szerepekben Berky Lilit, Kertész Dezsőt, Szirmai Imrét és Somogyi Nusit láthatta a közönség. Ugyanebben az évben mutatta be a Budapesti Színház Feld Mátyás A meztelen Pest című énekes-táncos revüjét, melyhez egy keringőt írt. 1929 szeptemberében került színre a Szenes Béla Gazdag lány című vígjátékából készült operett, melyhez Radó szerezte a zenét. A következő egész estés mű, – melyben zeneszerzőként közreműködött –, a Csalódott Szerelmesek Klubja címet kapta. 1931. június 13-án a Budai Színkörben többek között Honthy Hanna, Kun Magda és Rátkai Márton előadásában került színpadra. Az 1938-ban bemutatott Marika című filmvígjáték zeneszerzője volt. Több kisebb rádió-daljátékát a Magyar Rádió közvetítette, valamint önálló szerzői esteket is adott. Tagja volt a Zeneszerzők Szövetkezetének és a Színpadi Szerzők Egyesületének.

Felesége Krausz Szidónia (1893–1956)Halotti bejegyzésében Szilvia utónévvel szerepel. volt, Krausz Adolf és Krausz Cippória lánya, akivel 1919. április 5-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.

Művei

Régi jó Budapest (operett három felvonásban, szövegét írta: Szilágyi László, bemutató: 1925. május 25., Király Színház) Pesti család (operett három felvonásban, bemutató: 1929. szeptember 5., Király Színház) Cs. Sz. K. (Csalódott Szerelmesek Klubja, szövegét írták: Szántó Armand és Szécsén Mihály, bemutató: 1931. június 13., Budai Színkör) Tatjána (operett, szövegét írták: Rejtő Jenő és Harmath Imre, bemutató: 1937. április 16., szegedi Városi Színház)

Egyéb művei

Marika (filmvígjáték, rendezte: Gertler Viktor, 1938)

Rádió-daljátékok

Szécsi Mária Práter (operett egy felvonásban) Aranykalitka (operett egy felvonásban, írta: Sass Irén)

Dalok

Mit ér né­kem már az élet Estefelé, ha kigyúlnak a lámpák Veszünk majd egy faházat Bocsásd meg nekem Ködbe borult már a határ Van, akinek fáj, hogyha sír egy emlék Milyen jó néha, egy percre megállni Hová lett a régi álmunk Nagyságos Asszonyom Kisasszony, higyje el Nekem már elfogyott a könnyem

Jegyzetek

Források

A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936

Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:1894-ben született személyek Kategória:1955-ben elhunyt személyek Kategória:Nagyváradiak