Promontory egy magaslat a Utah állambeli Box Elder megyében, az Amerikai Egyesült Államokban, Brigham Citytől 51 km-re nyugatra és 106 km-re északnyugatra Salt Lake Citytől. A Promontory-hegységtől és a Nagy-sóstótól északra fekszik, a tengerszint felett 1494 méter magasra emelkedve. A Promontory-csúcs helyszíne arról nevezetes, hogy 1869. május 10-én hivatalosan is itt fejezték be az első transzkontinentális vasútvonalat Sacramentótól Omaháig az Amerikai Egyesült Államokban. A helyet néha összetévesztik a Promontory-fokkal, amely délebbre, a Promontory-hegység déli csúcsa mentén található. Mindkét helyszín jelentős az Overland Route szempontjából, a Promontory Summit az a hely, ahol az eredeti, elhagyott vonalvezetés keresztezte a Promontory-hegységet, míg a modern vonalvezetés, amelyet Lucin Cutoffnak neveznek, a Promontory Pointnál keresztezi a hegyeket és a Nagy-sóstót.
1868 nyarára a Central Pacific Railroad befejezte az első vasútvonalat a Sierra Nevada-hegységen keresztül, és már a Belső-síkság és a Union Pacific vonala felé haladt. Több mint 4000 munkás, akiknek kétharmada kínai volt, több mint 160 km (100 mérföld) vágányt fektetett le 2100 m (7000 láb) magasságban. 1869 májusában a Union Pacific és a Central Pacific vasúttársaságok vasútvonalai végül találkoztak a Promontory Summitnál, Utah Területén. 1869-ben egy külön összeválogatott kínai és ír személyzetnek mindössze 12 órára volt szüksége ahhoz, hogy az ünnepségre az utolsó 10 mérföld (16 km) vágányt lefektessék.
Arany sínszeg
Az 1869 áprilisában Washingtonban tartott találkozókat követően a Utah Területen lévő Promontory Summitban állapodtak meg a két vasútvonal hivatalos találkozási pontjaként, ahol abban is megállapodtak, hogy az esemény emlékére ünnepséget tartanak az utolsó sínszeg beverésére. Az eredetileg május 8-ra kitűzött időpontot azonban két nappal el kellett halasztani a rossz időjárás és a Union Pacific oldalán kialakult munkaügyi vita miatt. Több mint 400 elbocsátott, fizetés nélküli gréder és faalj-vágó láncolta Thomas Durant, az U.P.R.R. alelnöke méltóságteljes vasúti kocsiját a wyomingi Piedmontban egy mellékvágányhoz, amíg az nem küldött táviratot, hogy fizesse ki őket. Majdnem kétnapos késés után, amikor Durant vonata megérkezett a wyomingi Devil's Gate hídhoz, az árvíz egy enyhe patakot tomboló áradattá változtatott, amely a vasúti híd összeomlásával fenyegetett. A mozdonyvezető nem akarta átvinni mozdonyát, amelynek száma a történelem homályába veszett, a rozoga szerkezeten, de minden egyes személykocsit alaposan megemelt. A kocsik átkeltek, de Durantnak már nem volt módja eljutni Promontoryba. Egy sietős távirat a Utah állambeli Ogdenbe küldte a Union Pacific "119" mozdonyt a mentőakcióra. Miután május 9-én este Ogdenben egy kiadós partit rendeztek, a méltóságok május 10-én reggel megérkeztek a Promontory-csúcsra, ahol végül megtervezték és megtartották az Arany Sínszeg ünnepséget, ahol az utolsó vasszeget 12 óra 47 perckor ütötték be.
A vasúttársaságok tisztviselőit szállító vonatokat a Union Pacific 119-es és a Central Pacific 60-as (hivatalos nevén Jupiter) mozdonyai vontatták, amelyek közül eredetileg egyiket sem választották az ünnepségre. A Central Pacific eredetileg az ő No. 29-es Antelope-t választotta az ünnepségre, míg a Union Pacific egy másik, azonosítatlan mozdonyt is kiválasztott a vonatához, de mindkét mozdony az ünnepségre menet balesetet szenvedett. Május 10-én a Jupiter és a 119-es a Promontory-csúcson szemtől szembe találkozott, és csak egyetlen keresztalj szélessége választotta el őket egymástól. Nem tudni, hányan vettek részt az eseményen; a becslések 500-tól 3000 kormányzati és vasúti tisztviselőig és pályamunkásig terjednek. Történészek úgy vélik, hogy a hivatalos portrén látható kínai munkások hiánya a rasszizmusnak volt köszönhető, mivel az Egyesült Államokban több évtizeden át, beleértve az 1860-as évek végét is, kínaiellenes érzelmek uralkodtak. Hiányuk a híres fénykép elkészítésének időzítéséből adódhatott:
A híresebb A. J. Russell-fotón nem szerepelhettek a korábban lefényképezett kínai munkások, akik részt vettek a sínek összekötési ünnepségén, mert a híres fotó készítésének pillanatában már az ünnepség befejezése után volt, és a kínai munkások a két mozdonytól távol voltak, hogy J. H. Strobridge beszálló kocsijában vacsorázzanak, ahol a CPRR (Central Pacific Railroad) vezetősége megtisztelte és megéljenezte őket.
A nyolc kínai munkás közül hárman, akik az utolsó sínt felhúzták, díszvendégek voltak a Promontory Summit arany évfordulós ünnepségén a Utah állambeli Ogdenben 1919 májusában.
A Promontory Summiton tartott eseményt a "sínek esküvőjeként" hirdették meg, és John Todd tiszteletes celebrálta. Négy nemesfém sínszeget vertek szertartásosan (egy speciális, tömör ezüst fejű sínszeg-kalapáccsal óvatosan ütögették a Laurelwood-keresztaljon az előre kifúrt lyukakba); az egyik a kaliforniai David Hewes által kibocsátott arany sínszeg volt, a másik a San Francisco Newsletter újság által kibocsátott tömör arany sínszeg, a harmadik egy Nevada állam által kibocsátott tömör ezüst sínszeg, a harmadik pedig egy Arizona terület által kibocsátott, a szárán ezüsttel, a tetején arannyal bevont vas sínszeg, amelyet Anson P., Arizona terület kormányzója adott át. K. Safford a prescott-i területi fővárosból.Brian Sullivan, "Day 98: Rev. John Todd ," Berkshire Eagle, April 8, 2011.John Todd, John Todd: The Story of his Life, (Harper & brothers, 1876), 403-404. 1898-ban az arany "Hewes" sínszeget a Leland Stanford Junior University Museumnak adományozták.
Egy beszámoló szerint a második arany sínszeg és a Laurelwood keresztalj megsemmisült az 1906-os San Franciscó-i földrengésben és tűzvészben, amely a San Francisco Newsletter újság szerkesztőségét is elpusztította, ahol ezek a műtárgyak ki voltak állítva.Bowman, J.N. "Driving the Last Spike at Promontory, 1869" California Historical Society Quarterly, Vol. XXXVI, No. 2, June 1957, pp. 96–106, and Vol. XXXVI, No. 3, September 1957, pp. 263–274. A Union Pacific beszámolója szerint a "második, gyengébb minőségű arany sínszeg ...helye a homályba veszett".
Hagyaték
Az 1950-es évek elejére az utolsó sínszeg beütésének számos újrajátszását tartották meg a Promontory Summiton. A megújult érdeklődés összehangolt erőfeszítésekhez vezetett a történelmi helyszín megmentése érdekében. 1957-ben a helyi aktivistáknak sikerült elérniük, hogy a területet a szövetségi kormány elismerje, de szövetségi földtulajdon nélkül. A Southern Pacific, amely még mindig birtokolta az útjogot, beleegyezett, hogy átadja a birtokát a szövetségi irányításnak. 1965. július 30-án írták alá a Golden Spike Nemzeti Történelmi Emlékhely törvényét. A területet a Nemzeti Parkszolgálat kezeli.
A "Golden Spike" 110. évfordulóján, 1979. május 10-én az UP #119-es és a Jupiter #60-as két, kifejezetten erre a célra épített másolatát hozták össze egy 1,5 mérföld hosszú, újrafektetett pályaszakaszon. Mivel az eredeti Jupitert 1901-ben selejtezték, a 119-es számú mozdonyt pedig két évvel később szétbontották, a két mozdonyutánzatot Kaliforniában építették meg 1,5 millió dolláros szövetségi támogatásból. Rekonstrukciójukat az eredeti mozdonyokról készült fényképek és a korabeli hasonló mozdonyokra való hivatkozás alapján, méretarányos méretekkel készítették el.
A park, amely látogatóközponttal és fűtőházzal rendelkezik, egész évben nyitva van. Számos sétaútvonal és hangos vezetési túra lehetővé teszi a látogatók számára, hogy megnézzék a régi vágásokat az állandó út mentén, kiemelve a Promontory Summiton átvezető vasútvonal megépítéséhez szükséges erőfeszítéseket. Május 1. és a munka ünnepnapja között minden szombaton és ünnepnapon a két mozdonyutánzat felsorakozik, hogy újrajátsszák az "Arany sínszeg" szertartást.
A vasút befejezésének 150. évfordulóján, 2019. május 10-én végre elismerték a 15 000 kínai vasúti munkás hozzájárulását. A kínai vasúti munkásokról nem vezettek nyilvántartást, és úgy vélik, hogy több ezer ember halt meg a sínek fektetése során, mivel a terület alattomos volt, többek között át kellett vágniuk a Sierra Nevada hegység hidegén és a sivatag forróságán. A kínai munkások leszármazottai közül sokan részt vettek a Promontory Summiton az eseményen. Az ünnepséget egy hagyományos kínai oroszlántánc nyitotta meg. Az amerikai közlekedési miniszter, Elaine Chao (az első kínai származású személy, aki ezt a posztot betöltötte) tisztelgett a kínai munkások előtt..
Jegyzetek
Irodalom Ha a link nem működik, lásd: http://cprr.org/Museum/Promontory_Summit_NPS.pdf vagy http://www.npshistory.com/publications/gosp/promontory-summit.pdf
További információk
National Park Service: Golden Spike National Historic Site Pribonic, Mark A. "The Myth of the Great Railroad Meetup." Mises Daily, April 4, 2007.
Kategória:Első transzkontinentális vasútvonal Kategória:Utah települései