III. Olaf Eriksson vagy Kincses Olaf (svédül: Olof Skötkonung), (kb. 980 – 1022Révai nagy lexikona, XIV. kötet (Mons–Ottó), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1916, 671. oldalVilágtörténelmi Enciklopédia II. (Kleine Enzyklopädie – Weltgeschichte, Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, , fordították: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontia Sándorné és Taraba János, 917. oldal) az első keresztény svéd király volt 994 és 1022 között, ő kezdte el a keresztény hit elterjesztését, ám a nagy hatalmú pogány nemzetségfők meghiúsították erőfeszítéseit.Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, 516. oldal Olaf és fiai egyesítették Svédországot, ő volt az első svéd király, akit a sveák és a göták egyaránt elismertek uralkodójuknak.

Élete Trónralépte VI. Erik fiaként született. A még pogány Novgorodban nevelkedett, fiatal korában viking vezér volt a Keleti- és Északi-tengeren.Székely György: Skandinávia és Kelet-Európa: az államfejlődés kezdetei, in: , I. kötet, 270. oldal Olaf volt az első, aki bizonyíthatóan uralkodott Mälardalen és Västergötland tartományok felett. Királyi székhelye is a göták földjén, Husebyban volt., 52. oldal

1000-ben ő veretett először pénzt (penning) Svédországban Sigtuna városában, amelyen a neve is rajta van. Ez egyben mälardaleni hatalmi bázisát is igazolja.

Dán–svéd háború Uralkodásának kezdetén Olaf háborúban állt a dán Villásszakállú Svend (Svend Tveskægg) uralkodóval, akinek országára Olaf azon az alapon tartott igényt, hogy édesapja, Erik egy ideig (992–993) kormányozta. A háború dán győzelemmel végződött, a kialakult helyzetet pedig Olof anyja, Büszke Sigrid (Sigrid Storråda) és a dán király (I. Svend) közti házasság stabilizálta. A közeledés a két uralkodó között oda vezetett, hogy Olaf Svend kidrállyal és a felkelő norvég nemességgel szövetkezve megtámadta a norvég uralkodót, Olaf Tryggvasont 1000-ben a Svolder sziget mellett. A svolderi győzelem után a két király felosztotta Norvégiát. Olaf Bohuslän és Dél-Trøndelag tartományokat kapta, ahol a norvég nemesség felkelése az új uralkodó ellen is folytatódott, így azokat a svéd királynak fel kellett adnia. Ezután hozzáadta törvénytelen leányát, Holfrith-et Svend jarlhoz (grófhoz), a frissen dán fennhatóság alá került Norvégia egyik alkirályához.

A kereszténység felvétele 1008-banCsató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984 júliusa, , 169. oldal Husabyban felvette a keresztséget.Állítólag apja, VI. (Győztes) Erik (svédül Erik Segersäll) is megkeresztelkedett, de hamarosan ismét pogány lett

Norvég–svéd háború 1015 után Olav Haraldsson visszatért a norvég trónra, és elűzte a svéd királyt Bohuslän-ből, végső győzelmet azonban nem volt képes aratni felette. A hosszú harcok alatt a Keleti-tenger túlsó partján élő svédek függetleníteni tudták magukat az adórendszertől. Az ország ügyeinek elhanyagolását látva a svéd nép arra kényszerítette Olaf királyt, hogy kössön békét Olaf Haraldssonnal (akihez feleségül kellett adnia másik törvénytelen leányát, Astridot), sőt svéd királyként sem ismerték el a továbbiakban. Törvényes leánya, Ingigerth Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem felesége lett.

Halála Élete végére Olaf királyt Svea népe arra kényszerítette, hogy hatalmát szorítsa vissza Västergötlandra, míg fia Jakab megkapta a királyi címet. Egy norvég - balti szláv hajóhad elleni csatában halt meg Swold szigete mellett: veresége után (viking szokás szerint) vízbe ugrott. Skarában vagy Linköpingben temették el.

A kereszténység Olaf uralkodásáról a korabeli források sokszor ellentmondásosak. Ő volt az első svéd király, akinek uralkodását a Hamburg-Brémai Érsekség elismerte. Az első svéd király, aki megkeresztelkedett, és keresztségét meg is tartotta. A keresztelési ceremóniát a hagyomány szerint Szent Sigfrid vezette. A király részt vállalt a kereszténység terjesztésében is a skandináv területeken, így Izland és Norvégia apostolának tekintik. Bár hitbuzgó kereszténnyé vált, de az ősi skandináv vallásnak az uppsalai pogány szentély köré csoportosult hívei megakadályozták abban, hogy kényszerrel bevezesse a kereszténységet. Az európai országokból küldött misszionáriusok azonban véghez vitték a térítést.

Családja Olafnak házasságából Mecklenburgi Estriddel (979 – 1035) két gyermeke ismert: Ingegerd (1001 – 1050. február 10.), aki 1019-ben Jaroszláv novgorodi nagyfejedelem felesége lett. III. Anund (1008. július 25. – 1053), a későbbi svéd király (ur.: 1022 – 1050), Ezen kívül két törvénytelen gyermeke született a vend Edla nevű ágyasától: Edmund (1007 – 1061), később svéd király (ur.: 1050 – 1061), Astrid (? – 1035), aki 1019-ben a norvég Olaf Haraldsson felesége lett.

Jegyzetek

További információk Harald Ehrhardt: Olaf Eriksson 'Schoßkönig'''. In: Lexikon des Mittelalters (LexMA). 6. kötet, Artemis & Winkler, München/Zürich 1993, , 1386–1367. hasáb Jörg-Peter Findeisen: Die schwedische Monarchie. Von den Vikingerherrschern zu den modernen Monarchen. 1. kötet: 950–1611. Verlag Ludwig, Kiel 2010, 72. oldaltól Lars o. Lageqvist: Sveriges regenter. Från forntid till nutid. Norsteds Förlag AB, Stockholm 1996, Lutz Mohr: Die Jomswikinger und ihre Jomsburg im Gau Jom. Militärische und maritime Machtstützen Dänemarks und Horte der Aggression im frühmittelalterlichen Pommern. In: Kathrin Orth, Eberhard Kliem (szerk.): Jahrbuch 2012 der Deutschen Gesellschaft für Schiffahrts- und Marinegeschichte e. V. Isensee Verlag Oldenburg, Schleswig 2012, 73–89. oldal Arndt Ruprecht: Die ausgehende Wikingerzeit im Lichte der Runeninschriften. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 1958 (Palaestra'' 224, ), (ugyanakkor: Göttingen, Egyetem, disszertáció, 1958. október 7.)

Kapcsolódó szócikkek Svédország uralkodóinak listája Svéd királyok családfája Svédország társadalma a középkorban

Kategória:Svéd királyok Kategória:A 980-as években született személyek Kategória:1022-ben elhunyt személyek Kategória:Munsö-ház