bélyegkép|Kelety Géza-emléktábla, Szüret utca, Ménesi sarokház

Dr. Kelety Géza magyar királyi rendőrfőkapitány-helyettes, 1909-től az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal tisztviselője, 1917-től osztályvezetője, 1919-től 1934-ig pedig vezetője, a budapesti Rendőrmúzeum (Bűnügyi Múzeum) megalapítója és igazgatója.

Munkássága

35 évet töltött el tisztviselőként. Az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal vezetője 1917-től, de már felállításának napjától – 1909-től – helyettes vezetője volt. Elsőnek ismerte fel a fontosságát és vezette be a visszaeső bűnözők külön nyilvántartását. A rendőrség ujjnyomatosztályát európai színvonalúra emelte és rendszeresen oktatta. Magyarországon elsőnek megalkotta a bűnügyi laboratóriumot, berendezte a fényképező és vegyi műhelyt. A bűnügyi múzeumot 1908-ban, néhány meglévő tárgy segítségével teremtette meg. A székesfővárosi m. kir. államrendőrség rendőri szakkönyvtárának megalapítása (1915). A Bűnügyi Múzeum igazgatója (1917–1934). Budapesti rendőrfőkapitány-helyettes (1922–1934). Nyomozó autó(k) rendszerbe állítása (mordamobil, 1927-ben az elsőt). A rendőri szakoktatásban tevékenyen részt vett. (Meglévő irat a családi hagyatékból.) Hatalmas mennyiségű adománnyal, felajánlással (elsőnek összegezve 467 400 pengő, majd ez később újabb összegekkel bővült) és sok önkéntes munkájával támogatta a rendőrséget.

A Magyar Rendőrség dr. Kelety Géza korában

1881. július 1.-én lépett hatályba a rendőrségi törvény, akkor a fővárosi rendőrség hivatalos neve: Budapesti Magyar Királyi Államrendőrség volt. E szervezet létrehozása a modern állami rendőrség magyarországi születésnapja.

(A Csendőrséget szintén 1881-ben hozták létre, de a vidéki közrend és közbiztonság megtartására. A rendőrség Budapestet, míg a csendőrség a vidéket vigyázta.)

A főkapitányság négy osztályból állt:

az elnöki osztály gazdasági, személyi és államrendészeti ügyekkel foglalkozott. Kihágási ügyekben másodfokú hatóságként funkcionált. A bűnügyi osztály feladata a bűnügyi előnyomozás volt. Felügyelete alatt működött a nyilvántartási hivatal. A fogház és toloncügyosztály feladata a fogházkezelési, valamint a tolonchatósági és kezelési ügyek ellátása volt. A közigazgatási osztály hatáskörébe tartozott a közlekedési, erkölcsrendészeti, útlevél és engedélyügyek intézése. Forrás: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.579946105412225.1073741827.114046408668866&type=3

1908-tól a főkapitányság nyilvántartó helyiségének egy szobájában, majd a pincében tárolták a későbbi gyűjteményt képező bűnügyi anyagokat. Már 1900-ban, a párizsi millenniumi világkiállításon nagy sikerrel mutatták be a magyar rendőrség anyagát, mely 1908-ban még mindössze 124 tárgyból állt, ez a szám azonban 1918-ra elérte a közel 10 000-et. a múzeum szervezése, a gyűjtött tárgyak és bűnjelek szakszerű rendezése, valamint az intézmény vezetése Kelety Géza rendőrfogalmazó, későbbi budapesti rendőrfőkapitány-helyettes nevéhez fűződik. A múzeum 1926-ban elköltözött az akkori Ferencz József téri (mai nevén Roosevelt téri) épületből és a Zrínyi utcában egy tágasabb kiállítótérben fogadta a látogatókat, anyaga az évek során folyamatosan gyarapodott, a II. világháború során azonban szinte teljesen megsemmisült.

Hivatalok

1907-től az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal helyettes vezetője, majd 1917-től pedig a Hivatal vezetője lett. (Kétmillió embert tartottak itt nyilván.)

Létrehozta a bűnügyi laboratóriumot, az országban először a visszaeső bűnözők külön nyilvántartását.

Megalapította a mai Rendőrmúzeumot.https://www.rendormuzeum.com/fooldal Az 1908-ban létesült a Bűnügyi Múzeum, elsősorban a bűnjelek oktatási célzattal való gyűjtésére jött létre. A múzeum szervezője, vezetője, dr. Kelety Géza főkapitány-helyettes volt.

Az 1942. évi híradások szerint a Bűnügyi Múzeum gyűjteménye több mint 10 000 tárgyat számlált. A háborús évek a gazdag és egyedülálló múzeum sorsát megpecsételték, a II. világháború alatt a múzeum anyaga megsemmisült. A II. világháború befejezését követő személyi kultusz időszakában a rendőri vezetők nem támogatták a múzeum újjászervezését, az anyagok gyűjtését.”Forrás: A magyar Rendőrség-történeti Múzeum története

1908-ban a budapesti Állami Rendőrség bűnügyi osztályának keretébe beillesztett bűnügyi nyilvántartáson belül létrehozták a Bűnügyi Múzeumot, amelynek működéséhez a továbbiakban a megfelelő törvényi alapok is adottak voltak. A Bűnügyi Múzeum nem volt nyilvános múzeum, mert a gyenge erkölcsűek, bűnöző hajlamúak, vagy éppen bűnözők számára sok veszedelmes ösztönzést, „okulást” nyújthatott volna. Éppen ezért csak indokolt esetben, tanulmányi, kutatási célból adtak engedélyt orvosoknak, ügyvédeknek, büntetőjogászoknak a múzeum megtekintésére.

Dr. Kelety Géza rendőrfogalmazó – aki később, mint főkapitány-helyettes ment nyugdíjba – kezdte meg a múzeum anyagának gyűjtését. Először a főkapitányság nyilvántartó hivatalában egy kis szobát bocsátottak a bűnügyi múzeum rendelkezésére, később a daktiloszkópia alatt lévő pincehelyiségben gyűjtötték össze az anyagot, majd 1926-tól Budapest ostromáig a múzeum a főkapitányság üvegtetős udvarán kapott helyet.

A múzeumban bűnjelek és fényképfelvételek örökítették meg az utolsó évtizedek rendőri szenzációit. Borzalmas rémdrámák, bestiális gyilkosságok, pusztító tűzvészek, merényletek, rablások és egyéb bűnügyi esetek fényképei és hátramaradt bűnjelei sorakoztak egymás mellett. A szakértői kéz, amely összeállította a nagy érdekességű gyűjteményt, gondoskodott arról is, hogy a rendőri események helyszíni felvételei mellett helyet foglaljon az esemény "hősének" fényképe is, vagy ha a bűncselekmény tettese nem került rendőrkézre, akkor ezt is feltüntették.”Forrás: Rendvédelem-történeti Füzetek, HU-ISSN 1216-6774, XVII. évf. (2009) 20. sz.

Saját kézügyességének köszönhetően maga készítette a grafikonokat, de sok rajzolóval, festővel, gyógyszerésszel dolgozott együtt a nyomozások érdekében.

A múzeum nagy sikerrel szerepelt az embervédelmi kiállításon Budapesten, 1926-ban.

Fiatal rendőrök, tiszti főiskolások továbbképzése Az „ügyszeretet” számára a precíz nyilvántartást, az alapos munkát jelentette az aktív munka mellett. Élethivatásának tekintette az „ügy szeretete” mellett még az oktatást. Ezért hozta létre a rendőrmúzeum mellett a laboratóriumot és a nyilvántartási hivatalt is.

Oktatási tevékenysége a következőket foglalta magában:

hat hónapos rendőri és altiszti tanfolyam, négy hónapos detektívtanfolyam, két hónapos daktiloszkópiai tanfolyam, két hónapos tiszti tanfolyam,

valamint számtalan továbbképzés, amit belső motivációjának, saját magának köszönhetett. Kézzel vagy géppel írt és fennmaradt előadásainak és vizsgakérdéseinek száma: 6-8 db (van köztük, ami 22 oldalas). Szabad idejében nagyon sok alap- és továbbképzést tartott a rendőrségen, melyek legtöbbjének díját felajánlotta a rendőrségi könyvtár gyarapítására, fejlesztésére.

Daktiloszkópia A magyar daktiloszkópia (ujjlenyomat alapján történő nyomozás) megalapításában, bevezetésében, oktatásában aktív szerepet vállalt főnökei mellett. (Magyarországon 1902-ben külföldi tapasztalatok alapján vezették be az ujjnyomat-rendszert.) A nyomozások eredményessége 1914-ben 70 % volt.Forrás: http://www.rendeszet.hu/documents/A125evesel%C5%91szoval.doc Munkájáról egy kis korabeli filmhíradó is tájékoztat: „A m. kir. Államrendőrség országos szaktanfolyamának évzáró ünnepélye a Mária Terézia laktanyában 1923. VI. 26-án – Dr. Dorning Henrik (oktatási főfelügyelő) – Dr. Kelety Géza főkapitány helyettes a vizsgázott ifjú tisztikar élén – Az ünnepély után”.Lásd: http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5332

Mordauto Dr. Kelety Géza zsenialitását és előrelátását mutatja, hogy javaslatára szereztek be egy mai szóhasználattal bűnügyi helyszínelő autót. Akkor mordautónak nevezték el, mert az elején csak a legsúlyosabb, azaz a gyilkossági esetekhez, ahol „hulla” volt, használták.

„Az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal vezetője, dr. Kelety Géza főkapitány-helyettes kezdeményezte Scitovszky Béla belügyminiszternél a kiállításon megcsodált autó beszerzését, amelynek első hazai darabját 1928 márciusában gyártották le a budapesti főkapitányság részére. Négyhengeres, harminc lóerős motorját leszámítva minden alkatrésze – beleértve a különleges berendezést, a feketekamrát és a felszerelést – magyar gyártmány volt, az erős karosszéria például Nagy Géza mérnök Erzsébet királyné úti üzemében készült. A 4,5 méter hosszú és 2 méter széles jármű másfél tonnát nyomott.”Forrás: http://ntf.hu/index.php/2017/03/01/a-budapesti-rendorseg-gyilkos-autoja-bunugyi-helyszineles-negy-kereken-a-horthy-korszakban/ Írta Androvicz Gábor

Elismerések, külföldi méltatások (válogatás)

Kiemelkedő munkásságáért az évtizedek alatt számos díjat, elismerést kapott.

1916. március 10. Dicséret a Rendőrmúzeum című előadásáért.24173 – 916 (Meglévő irat a családi hagyatékból.) 1917. szeptember 5-én a Vörös Kereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvényét adományozták a császári és apostoli királyi Felsége 5557 szám alatt, aláírás Siskovsky s.k..Meglévő irat a családi hagyatékból. 1925. április 22. 25 éves munkásságának megköszönése. 1925 június 7-22. A Magyar Rendőrség a karlsruhei nemzetközi rendőrkiállításon méltatása újságcikk.Az akkor megjelent MAGYARSÁG mellékletében (1925. június 18.) hosszan méltatják a kiállítást, amit Dr. Kelety Géza szervezett. „Több száz érdekes fénykép, egész sereg művészi kivitelű grafikontábla, a bűnügyi laboratórium, a daktiloszkópiai fényképezés csodái adják a nemzetközi rendőrkiállítás magyar termének anyagát …. A bűnüldözés sikerét mutatják be 1914-től 1925-ig.” ... „A kiállítás célja az, hogy bemutassa a ….. nyomozás segédeszközeinek a fejlődését, ….. mit Dr. Kelety Géza főkapitányhelyettes, a bűnügyi nyilvántartó osztály vezetője állított össze nagy gonddal és szakértelemmel…….” ... „A karlsruhei kiállítás magyar terme nagy sikert aratott a megnyitáson, berlini lapok méltatták a magyar rendőrség nyugat-európai nívójú fejlettségét, mi pompásan tükröződik vissza a bemutatott gyűjteményből.” 1925. július 24. elismerés a főkapitánytól, hogy a szakkönyvtár könyveinek a megvásárlásához összesen 467 400 koronát adott azzal, hogy a tiszteletdíjáról lemondott. 1925. október 28-án megköszönik, hogy a tanári tisztelet díját felajánlotta a könyvtár javára, 760/1925. 1926. „Az Ember” Nemzetközi Embervédelmi Kiállításhoz történt hozzájárulásáért elismerő köszönetnyilvánítás. 1926. november 20. Dicséret, hogy a tiszteletdíjáról lemondott és a díjat a szakkönyvtár gyarapításának céljára felajánlotta. 928/1926. 1929. február 25-én elismerés a rendőrmúzeum gyűjteményének fejlesztéséért, szakszerű rendszerezéséért. 110.491/1929. 1929. október 22-én elismerés a rendőri intézmény fejlesztése terén kifejtett kiváló munkásságáért a M. Ki. Belügyminisztertől. 1930. január 13. Elismerés a 3 hónapos daktiloszkópiai és fényképészeti tanfolyamért 32.622 – 1929. 1930. augusztus 30-a háborús emlékérmet adományoz számára 27468 a Kolozs vármegyei vitézi szék. 1934. augusztus 21-én Koronás Bronz Éremmel tünteti ki a Magyar Királyi Belügyminiszter 4302.

Ünnepeltből üldözött A második világháború után a kommunista rendszer ellensége és kitaszítottja lett. Teljes vagyonelkobzásban részesült, ingóságait és ingatlanait elvették. A Czuczor és Baross utcai bérházakat (ami felesége örökségét képezte), a Diószegi úti házat, tőle és a családjától az ingóságaikat, az értékeiket, a megbecsültségét és a nyugdíját is elkobozták. A rezsim ellenségének tekintették őt, családját, gyermekeit és teljes rokonságát is. Mindezek ellenére erejét meghaladó ódon 900 Ft tervkölcsönt volt kénytelen jegyezni a kormánynak (ez kötelező volt a kommunista hatalom részére).

Nyugdíjkérelme