Rosa Anderson, írói álneve: Rosa Kaulitz-Niedeck, lánykori neve: Rosa Kaulitz (Niedeck (ma Gleichen része), 1881. március 10. – 1973 után) német írónő.
Élete George Vincenz Kaulitz királyi végrehajtó lánya volt. Halle an der Saale-ben tanult, ezután a göttingeni Schwertfegers Institut hallgatója lett. Több irodalmi társaság tagja volt. Göttingen után a Bonni Egyetem hallgatója lett. Első irodalmi munkáit 17 éves korában publikálta. Országos hírnévre az első világháború kitörésének évében megjelent munkájával tett szert, a mű címe Wie können sich die Frauen in der Kriegszeit nützlich machen? (Hogyan tehetik magukat hasznossá a nők a háborús időben). Férje a Baltikumból származott szerkesztő, Ernst Anderson volt, aki Gießenben és Bonnban tevékenykedett, s a Trierer Zeitung munkatársa volt. Rosa Anderson férje 1930-ban hunyt el. Az írónő házasságkötése után is általában lánykori nevén publikált, amelyhez születési helyét is hozzáadta. 1921-től férje birtokán élt Észtországban, Hapsalban, 1939-ben költözött Hamburgba.
Halálának pontos ideje nem ismert.
Válogatott munkái Der alte Bonner Friedhof und seine berühmtesten Gräber, Bonn, Wie können sich die Frauen in der Kriegszeit nützlich machen? Trier, 1914 (Rosa Anderson néven) Die geele Box. Goethes Erlebnisse in Trier, Berlin, 1924 Das Dichtergrab auf Ösel. Ein Buch für Freunde und Verehrer von Walter Flex. Mit einem Feldpostbrief von Walter Flex. Als Anhang: Deutsche Soldatengräber an Ösel, Heilbronn, 1926 Die Mara. Das Leben eine berühmten Sängerin, Heilbronn, 1929 Hapsal. Ein nordisches al fresco, Reval, 1930 Aus der dritten Zone. Erlebnisse und Bilder aus der Besatzungszeit, Pritzwalk, 1930 Die Vergessenen von der Insel, Hamburg, 1946
Jegyzetek
Források Herrmann A. L. Degener: Wer ist wer?, Berlin 1935, 23. oldal Tanulmány munkásságáról, észt nyelven
Fordítás
Kategória:1881-ben született személyek Kategória:Német írók Kategória:A 20. században elhunyt személyek