Az Astroworld Travis Scott amerikai rapper és producer harmadik stúdióalbuma, amely 2018. augusztus 3-án jelent meg a Cactus Jack Records és Grand Hustle Records kiadókon keresztül, az Epic Records terjesztésével. A Billboard 200-első Birds in the Trap Sing McKnightot (2016) és a Huncho Jack, Jack Huncho (2017) albumokat követi.

Az albumon közreműködött többek között a The Weeknd, Kid Cudi, Frank Ocean, Drake, James Blake, Philip Bailey, 21 Savage, Swae Lee, Gunna, Nav, Quavo, Takeoff, Juice Wrld, Sheck Wes és Don Toliver. Sok producer dolgozott az albumon, mint Scott önmaga, Mike Dean, Allen Ritter, Hit-Boy, WondaGurl, Tay Keith, Tame Impala, Frank Dukes, Sonny Digital, Murda Beatz és Thundercat.

Az albumot a bezárt Six Flags AstroWorld vidámparkról nevezte el, amely Houstonban volt található. Scott, aki a városban nőt fel és azt mondta, hogy a célja az albummal az volt, hogy úgy hangozzon, mintha „elvennél egy vidámparkot a gyerekektől.” Illetve a Rodeo (2015) album folytatásának nevezte. Az Astroworld stílusát tekintve hiphop és pszichedelikus rap, a trap elemeit felhasználva. Az albumról négy kislemez jelent meg, a Butterfly Effect, a Sicko Mode, a Yosemite és a Wake Up.

Az Astroworld sikert aratott a kritikusok körében és kereskedelmileg is, a Billboard 200 első helyén debütált, az első hetében több, mint fél millió példány kelt el belőle. Négyszeres platina minősítést kapott az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetségétől (RIAA). Megnyerte az Év albuma díjat a 2019-es BET Hip Hop Awardson. 2018, és az évtized egyik legjobb albumának nevezte több magazin is.

Háttér Az album címét 2016 májusában jelentették be, 2017-es megjelenési dátummal. A címét a már bezárt Six Flags AstroWorld vidámparkról kapta, amely Houstonban volt található 2005-ig. Egy 2017-es interjúban Scott a következőt mondta a címről: „Lebontották az AstroWorldöt, hogy apartmanokat építhessenek. Ehhez hasonlóan fog hangzani, mintha elvennél egy vidámparkot a gyerekektől. Vissza akarjuk kapni. VIssza akarjuk kapni az épületet. Ezért csinálom. Kivette a szórakoztatást a városból.” Scott ezek mellett azt mondta, hogy debütáló albumának, a Rodeonak (2015) a folytatása: „Az ötlet az volt, hogy ha beleástad magad a Rodeoba, akkor biztos bele fogod ásni magad az Astroworldbe. Csak befejezem, amit elkezdtem az első albumomon. Ennek kéne a második albumomnak lennie. Gyorsan kellett dolgoznom, mert sok, különböző ötletem volt, amiket gyorsan elkészítettem, de most már hivatalosan is hazatértem az Astroworlddel.”

Felvételek Az album felvételei 2016 és 2018 között történtek, Travis Scott a munkálatokat közösségi médián osztotta meg. 2018 júliusában Scott az albumot Hawaiin fejezte be olyan közreműködőkkel, mint Mike Dean, Nav, Frank Dukes, Sonny Digital, WondaGurl, Sheck Wes, Gunna, Wheezy, Don Toliver, Allen Ritter és Amir Esmailian.

Megjelenés 2017 májusában Scott feltöltött három dalt SoundCloudra—A Mant, a Green and Purple-t (Playboi Carti közreműködésével) és a Butterfly Effectet. A Butterfly Effect 2017. május 15-én jelent meg streaming platformokon és digitális letöltésként, mint az album első kislemeze. Ötvenedik helyig jutott a Billboard Hot 100-on. A Watch kislemez, Kanye West és Lil Uzi Vert közreműködésével, 2018. május 4-én jelent meg és a 16. helyig jutott a Billboard Hot 100-on, de az albumon végül nem szerepelt.

2018. július 27-én megjelent Scott szobra az Amoeba Music bolton, Los Angelesben. Ehhez hasonlóan több helyen is megjelent a szobor országszerte. Végül egy előzetessel, amelyben szerepelt a Stargazing, bejelentették, hogy az album 2018. július 30-án fog megjelenni.

A videó megjelenését követően premiereltek három dalt a Wav Radio műsorán, amelyek végül nem szerepeltek a lemezen: a Houdini (Playboi Carti közreműködésével), a Zoom (Gunna közreműködésével) és a Part Time. A Stop Trying to Be God videóklipje 2018. augusztus 6-án jelent meg, amelyet Dave Meyers rendezett. Scott előadott három dalt az albumról a 2018-as MTV Video Music Awards díjátadón.

A Sicko Mode 2018. augusztus 21-én jelent meg kislemezként. Első helyig jutott a Billboard Hot 100-on. A Yosemite volt a harmadik kislemez és 2018. november 20-án jelent meg, míg a negyedik a Wake Up volt, 2019. március 26-án.

Kompozíció Az Astroworld egy hiphop és pszichedelikus rap album, a trap elemeit felhasználva. A Stargazing egy pszichedelikus trap dal, míg a Coffee Beanen „old school hiphop hallható, funkos gitárokkal.” A Skeletonst a Pitchfork kaleidoszkóp popnak nevezte, amelyben Kanye West által inspirált dalszövegek hallhatók.

Albumborító Az album borítóját David LaChapelle amerikai fényképész készítette és Scott fejének arany másolata látható, mint a vidámpark bejárata, gyerekekkel, szülőkkel és dolgozókkal a kapu előtt. Egy második borítón ugyanez a bejárat látható, csak éjszaka, és a gyerekek helyett felnőtt-témájú képek láthatók. 2018. augusztus 1-én Amanda Lepore transznemű modell, aki gyakran dolgozott LaChapelle-lel, megkérdőjelezte, hogy miért távolították el a második borító végső változatáról. LaChapelle később válaszolt, azt mondva, hogy Lepore háttérbe szorította a többi modellt. Travis Scott később azt mondta Twitteren, hogy „minden tiszteletem az LMBTQ-közösségnek.”

2018 szeptemberében a TMZ azt mondta, hogy a közreműködő Frank Ocean beperelte Scottot, hogy eltávolítsák a versszakát a Carouselről, a dal hangzásáról való félreértések következtében. Ocean később tisztázta a dolgot: „Szerintem a dal jól hangzik [...] jóváhagytam a megjelenés előtt, szóval a per nem a 🔊-ról szólt, hanem 🏳️🌈-ról. Én és Travis magunk között megoldottuk hetekkel ezelőtt. 💖” Azt tekintetbe véve, hogy Ocean használta a szivárványos zászlót, sokan úgy gondolták, hogy a félreértés Lepore eltávolítása miatt volt.

Fogadtatás

Az Astroworldöt széles körben méltatták a zenekritikusok. A Metacriticen, amely 100 pontból ad albumoknak egy minősítést, az album 19 kritika alapján 85 pontot kapott. A hasonlóan működő AnyDecentMusic?-on 10-ből 8.1 volt a pontszáma.

Jordan Bassett (NME) tökéletes értékelést adott az Astroworldnek, kiemelve az album közreműködőit, megemlítve a Stop Trying to Be Godot, mint „a felvétel rendkívüli energiával,” míg a Coffee Bean szerinte „megmutatja az Astroworld témáját és ambícióját.” A kritikáját Bassett a következőként zárta le: „Ez egy zenész hangja, aki egy maga köré felépített teljes világ, egy birodalom elkészítésén dolgozott – betekinthetünk, de csak távolról, indítékaira és életére a bársony kötél mögött csak tippjeink lehetnek.” Kassandra Guagliardi (Exclaim!) hasonló véleményen volt, azt írva, hogy az Astroworld „bemutatja Travis Scott evolúcióját, mint egy előadó, az eddigi legkifinomultabb, képzeletgazdagabb projektjében.” Roisin O'Connor (The Independent) azt mondta, hogy egy „futurisztikus felvétel, lényegében hibátlan produceri munkával, amely az utolsó dal után sokáig az ember fejében marad” és úgy érezte, hogy Scott „eddigi legmeghatározóbb munkája karrierjében.” Wren Graves (Consequence) azt írta, hogy az Astroworld „egy album, teli fertőző dallamokkal és atmoszférikus alapokkal.” Thomas Hobbs (Highsnobiety) azt mondta, hogy azt Astroworldre „úgy fogunk emlékezni, mint a pillanat, mikor Travis Scott létrehozott egy zenei darabot, ami méltó azokhoz a zavargásokhoz, amelyeket elő tud idézni. Egy szórakoztató cirkuszi utazás. Travis Scottnak szüksége volt egy albumra, amely indokolja a felhajtást, és az Astroworlddel lehet van egy klasszikusa.” Grant Rindner (The Line of Best Fit) azt írta, hogy „Scott könnyen csinálhatott volna még egy torzított, buja projektet, mint korábbi két albuma, de kiemelve vokális teljesítményeit és megtalálva a legjobb középutat, amelyet a szupersztár közreműködőivel találhatott, az Astroworldöt egy vidámparkká tette, amelyhez érdemes visszatérni, akkor is ha rajongó voltál vagy szkeptikus.”

Larry Fitzmaurice (Pitchfork) úgy gondolta, hogy ez volt eddigi legjobb albuma, kiemelve, hogy „kurátori képességei segítettek kifaragni egy ragadós, nyirkos, pszichedelikus világot, ragyogó produceri munkával, szokatlan gyönyörökkel minden kanyarban,” de úgy érezte, hogy „porondmestert játszik cirkuszában, ahelyett, hogy ő lenne a fő attrakció.” Andrew Barker (Variety) azt mondta, hogy „17 dallal az Astroworld nem ússza meg töltelékek nélkül—a 21 Savage közreműködés az NC-17-en fárasztóan éretlen, míg a Can’t Say és a Houstonfornication nem igazán áll össze—de az album nagyon ritkán érződik vontatottnak vagy inspirálatlannak.” Christopher R. Weingarten (Rolling Stone) méltatta az album első felét, de a másodikat gyengébbnek érezte: „Sajnos Scott nem tudja fenntartani a tempót az egész albumon: a hét dalos sorozat az album végén klasszikus Travis, a megszokott lassú lüktetéssel. Ennek ellenére a maradék a karrierjének a legérdekesebb zenéje, már nem csak úgy néz ki mint egy zseniális előadó, hanem úgy is hangzik.”

Ranglisták MagazinListaHelyFor.ABC News2018 50 legjobb albuma49AllMusicAllMusic 2018 legjobbjaiN/ABillboard2018 50 legjobb albuma7A 2010-es évek 100 legjobb albuma83ClashClash Az év albumai 20182Complex2018 50 legjobb albuma2Entertainment Weekly2018 20 legjobb albuma20Exclaim!2018 10 legjobb hiphopalbuma6GQ (Oroszország)2018 legjobb zenei albumai5The Guardian2018 50 legjobb albuma28Highsnobiety2018 25 legjobb albuma6The Independent2018 40 legjobb albuma13NMEAz év legjobb albumai 201819Az évtized legjobb albumai: A 2010-es évek64NoiseyNoisey 2018 100 legjobb albuma7NPR Music2018 50 legjobb albuma35Okayplayer2018 legjobb albumai4Pitchfork2018 50 legjobb albuma23Rolling Stone2018 50 legjobb albuma6Uproxx2018 50 legjobb albuma1A 2010-es évek legjobb albumai20Vibe2018 30 legjobb albuma28

Díjak és jelölések ÉvDíjátadóKategóriaEredményFor.2019American Music AwardsKedvenc Album – Rap/HiphopBET Hip Hop AwardsAz év albumaBillboard Music AwardsLegjobb Billboard 200-albumLegjobb rapalbumGrammy-gálaLegjobb rapalbumJuno AwardsAz év nemzetközi albuma

Számlista

További vokál és közreműködő előadók

Carousel: Frank Ocean és Big Tuck Sicko Mode: Drake, Swae Lee és Big Hawk R.I.P. Screw: Swae Lee Stop Trying to Be God: Philip Bailey (Earth, Wind & Fire), James Blake, Kid Cudi és BJ the Chicago Kid No Bystanders: Sheck Wes és Juice Wrld Skeletons: Tame Impala, The Weeknd és Pharrell Wake Up: The Weeknd NC-17: 21 Savage Yosemite: Gunna és Nav Can’t Say: Don Toliver Who? What!: Quavo és Takeoff

Feldolgozott dalok

Carousel: The New Style, szerezte: Rick Rubin, Adam Horovitz, Adam Yauch és Michael Diamond, előadta: Beastie Boys. Sicko Mode: I Wanna Rock, szerezte: Luther Campbell, Harry Wayne Casey és Richard Finch, előadta: Luke; Gimme the Loot, szerezte: Christopher Wallace, Osten Harvey, Bryan Higgins, Trevor Smith, James Jackson, Malik Taylor, Keith Elam, Christopher Martin, Kamaal Fareed, Ali Shaheed Jones-Muhammad, Tyrone Taylor, Fred Scruggs, Kirk Jones and Chylow Parker, előadta: The Notorious B.I.G. No Bystanders: Jóga, szerezte: Björk Guðmundsdóttir és Sigurjón Sigurdsson, előadta: Björk; Tear Da Club Up, szerezte: Paul Beauregard, Ricky Dunigan, Jordan Houston, Lola Mitchell, Darnell Carlton és Robert Phillips. 5% Tint: Cell Therapy, szerezte: Rico Wade, Patrick Brown, Ray Murray, Cameron Gipp, Willie Knighton, Robert Barnett és Thomas Callaway, előadta: Goodie Mob.

Közreműködő előadó

Utómunka Mike Dean – master (összes), keverés (1–13, 16, 17), felvételek (8) Jimmy Cash – asszisztens hangmérnök (1–13, 16, 17), felvételek (1, 4, 9–14, 17), keverés (6, 14) Jon Sher – asszisztens hangmérnök (1, 3, 16, 17) Ben Sedano – asszisztens hangmérnök (1, 3, 14, 16, 17) Sean Solymor – asszisztens hangmérnök (1–13, 16, 17) Zach Steele – felvételek (2, 5, 12, 13, 17), keverés (6) Travis Scott – felvételek (2–4, 7–11, 16), keverés (3–5, 7, 8, 11, 17) Skyler McLean – asszisztens hangmérnök (6, 12, 13) Shin Kamiyama – felvételek (8) Thomas Cullison – asszisztens hangmérnök (15) Blake Harden – keverés (15), felvételek (15)

Zenészek