Móder Rezső (Budapest, 1954. június 14. –) magyar szobrász, zeneszerző, előadóművész, festő- és grafikusművész, performer.
Életpályája Szülei: Móder Jenő és Belovay Erzsébet. Iskoláját Dunaújvárosban végezte el. Eredeti szakmája villanyszerelő elektrikus volt. 1967-től tagja volt a Munkácsy Mihály Képzőművészeti Körnek, ahol Cyránski Mária és ifj. Koffán Károly vezetésével festeni tanult. 1978–1983 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt; Gerzson Pál, Sarkantyu Simon és Vecsey Csaba növendékeként. 1980-tól kiállító művész. 1983-ban Pats Józseffel megalapította a Képzőkört. 1987-ben készült el első zenélő-mobil acélszobra. 1989-ben 1996–1997 között részt vett a Dunaújvárosi Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelepen. 1988–1991 között, valamint 1997-ben a Győri Nemzetközi Szobrász Alkotótelepen dolgozott. 1993–1995 között a győri Nemzetközi kortárs kiállítások résztvevője volt. 1995-ben és 1997-ben a Zalaegerszegi Nemzetközi Alkotótábor kiállításain is részt vett. 1993-tól a Fény – Hang – Szín – Tér Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Fesztivál és az Instrumentum mobilfesztiválok művészeti vezetője. 1996-ban a Zenélő Szoborpark Múzeum – Kortárs gyűjtemény állandó kiállítás alapítója, a Zenepark Fesztiválok vezetője. 1997-ben dr. Sipos Jánossal megalapította a Dunaújvárosi Művészeti Egyesületet.
Munkássága Eleinte lírai-expresszionista kollázsokkal, erős érzelmi töltésű rajzokkal mutatkozott be, melyeknek központi motívuma egy végtagok nélküli, kötésekbe bugyolált lárvaforma volt. Festményein feltűntek konkrét és gépies formák is. Az 1980-as évek közepén ezek a csomagolt-burkolt tárgyak kiléptek a síkból, megjelentek a dunaújvárosi Vasműből származó és azokra visszautaló rozsdásodó acélelemek (Égigérő tragacs, 1985). Egyedülálló, 5D-s művészetében (Kozmosz-sorozat; Időzenetengelyek; XXIII. századi zene) egyszerre van jelen a negyedik (idő) és az ötödik (hang) dimenzió, illetve a tárgy-létrehozás és a közreműködés lehetősége is (mobilkoncertek, zeneművek). Konstrukciói kozmikus jelképek hordozói és a jövő zenéjének autentikus hévvel megfogalmazott eszközei, miközben lírai tisztelgések is az eltűnt munkásosztály, Dunaújváros építői előtt.
Művei
Kozmosz (1990) Időtengelyek (1991) Kozmosz-sorozat (partitúrák, 1996-ig) Objektversek (1996) Ötdimenziós művészet (1998) Ötdimenziós acélköltészet (2006)
Kiállításai
Egyéni 1980, 1982, 1990, 1998 Dunaújváros 1983-1984, 1986-1987, 1991, 1997 Budapest 1985 Székesfehérvár 1986 Kaposvár, Barcs 1987 Szentendre 1988 Tatabánya 1989 Győr 1990 Miskolc 1993 Szombathely 1994 Kecskemét, Pápa 2000 Genf
Válogatott, csoportos 1982, 1986, 1990 Salgótarján 1983 Várna 1984 Szófia 1985, 1989, 1991 Miskolc 1986-1987 Eger 1987 Zürich, Budapest, Szentendre, Székesfehérvár, Nagyatád, Pécs 1989 Pécs, Budapest 1990 Győr, Budapest 1991-1992, 1995-2000 Budapest 1992 Sydney, München, Eperjes, Pécs, Dunaújváros 1994 Dunaújváros, Győr 1995 Pécs, Szombathely 1996 Szentendre, Dunaújváros 1997 Pécs, Győr, Dunaújváros, Paks 1998 Amszterdam, Nagyatád, Szekszárd, Dunaújváros 2000 Székesfehérvár
Díjai Varsec-i Nemzetközi Művésztelep díja (1982) Smohay-ösztöndíj (1984) II. Észak-dunántúli Tárlat díja (1985) Fiatal Képzőművészek Stúdiója díja (1986) kiskőrösi Petőfi-pályázat festészeti díja (1986) Fiatal Képzőművészek Országos pályázatának díja (1987) Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület festészeti díja (1987) VI. Dunántúli Tárlat Baranya megyei díja (1987) Győri Nemzetközi Alkotótelep díja (1990) Győr Városért Emlékérem (1990) II. Nemzetközi Minta Triennálé díja (1991) II. Nemzetközi Szobrászrajz Biennálé díja (1993) regensburgi Köztéri szobor és objekt pályázat díja (1994) Dunántúli Független Videó- és Film Fesztivál III. díja (1995; Schmidt Józseffel) Művelődésügyi Minisztérium-díj (2000) Munkácsy Mihály-díj (2001) Koszorús Szobrász (2004)
Jegyzetek
Források Artportal.hu Dunaújváros.hu Kieselbach.hu Művész életrajzok, 1985. Pogány Gábor, Szíjj Rezső, Tasnádi Attila; szerkesztette: B. Varga Sándor.
További információk Acsay J.: Végzősök (Művészet, 1983/6) Pogány Gábor: Móder Rezső kiállítása a Somogyi Képtárban (Művészet, 1986/12) Vadas J.: Kísérlet rehabilitálása (Élet és Irodalom, 1991. július 19.) Beke L.: Móder Rezső művészete (életmű kat., bev. tan., 1991, Műcsarnok) Pataki G.: Bartók a Vasgyárban (életmű kat., bev. tan., 1991, Műcsarnok) Frank J.: Fából vaskarika (életmű kat., bev. tan., 1991, Műcsarnok) Wehner T.: Guruló Napszekér (Új Művészet, 1994/2) P. Szabó E.: A forma előélete (Új Művészet, 1994/10) Bohár A.: Ahogy nézzük és ahogy halljuk (Új Művészet, 1996/6) Szoboszlai J.: Ajánlás Móder Rezső műveihez (életmű kat., bev. tan., 1998, Dunaújváros, Kortárs Művészeti Intézet) Wehner T.: Megnyitó szöveg (életmű kat., bev. tan., 1998, Dunaújváros, Kortárs Művészeti Intézet) Sáry L.: Zeneszerzés, komponálás a Zenélő Szoborparkban (életmű kat., bev. tan., 1998, Dunaújváros, Kortárs Művészeti Intézet) Váray L.-Rosta S. CS.: Móder Rezső-i zene, a Móder Rezső-i tér (szemelvények egy beszélgetésből) (életmű kat., bev. tan., 1998, Dunaújváros, Kortárs Művészeti Intézet) Szkárosi E.: "Agyonütöttem a festőköpenyemet". ~ vizuál-szocio-protesztje (életmű kat., bev. tan., 1998, Dunaújváros, Kortárs Művészeti Intézet)
Kategória:1954-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Magyar előadóművészek Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok