Nagy Ferenc (Párkány, 1908. március 12. – Budapest, 1982. szeptember 15.) Kossuth-díjas (1952) magyar kémikus.
Életpályája 1949–1950 között a Kőszénbánya és Téglagyár Társ. Pesten nevű vállalat vegyésze volt. 1950-től a Budapesti Tűzállóanyaggyár munkatársa, 1952-től főmérnöke volt. 1957-ben főmérnöki beosztásából felmentették és főtechnológussá nevezték ki, egyidejűleg új kutatásokra kapott megbízást. 1959–1963 között a Magnezitipari Művek kutatólaboratóriumának vezetője volt. 1963–1973 között a Fémoxidüzemet vezette. 1973-ban nyugdíjba vonult.
Munkássága A Budapesti Tűzállóanyaggyárban a gyártmányok minőségjavításával foglalkozott. Az 1953–1954. évi tervezett építőanyaggyártóipari fejlesztéshez kidolgozta a cementipari forgókemencék, mészégetőkemencék stb. béléstégláinak korszerű gyártástechnológiáját. A Kossuth-díj ezüst fokozatával (1952) a kohászati tűzálló anyagok korszerű gyártástechnológiájának kidolgozásáért tüntették ki.
Díjai Kossuth-díj (1952)
Jegyzetek
Források
Tudósnaptár.hu
További információk Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás: Szerkesztette: Hermann Péter. Budapest, Kossuth, 1981.
Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar kémikusok Kategória:Kossuth-díjasok