thumb|upright|A Villa Garbald (jobb oldalon) Silvia Andrea, eredeti név: Johanna Garbald-Gredig (Zuoz, Oberengadin, 1840. március 20. vagy március 22.a Historisches Lexikon der Schweiz szerint március 20., az 1898-as Lexikon deutscher Frauen der Feder és az 1918-as Schweizerisches Schriftsteller-Lexikon szerint március 22. - Castasegna, Bergell, 1935. március 4.) svájci írónő
Élete
Rétoromán származású volt. Alapfokú iskoláit szülőfaluja iskolájában végezte, itt tanulta meg a német nyelv alapjait az iskola tanárától Thomas Gredigtől, aki Andrea apja volt. Thomas Gredig maga is komoly tevékenységet fejtett ki a rétoromán nyelv megőrzése érdekében.Később egy Chur-i leányiskola növendéke lett, ahol sokat foglalkozott a német irodalommal. 1861-ben feleségül ment Agostino Garbald vámszedőhöz (1828-1909), s a bergelli Castasegnába költözött.Artikel Garbald-Gredig, Johanna in: Hermann Aellen (Hrsg.): Schweizerisches Schriftsteller-Lexikon, Ausg. 1918. Schweizer Heimatkunst-Verlag, Weinfelden 1918. Házassága a korban szokatlanul emancipált volt. Az első 16 évben nem született gyermekük, s ő teljesen a továbbtanulásnak és az irodalomnak szentelte magát. Első gyermeke, Andrea 1877-ben született, őt követte Margherita 1880-ban, végül Augusto 1881-ben. Legtöbb munkája ebből a korai, gyermektelen időszakból származik, de később, már három gyermekes anyaként is íróként tevékenykedett. Rétoromán anyanyelve ellenére kizárólag németül alkotott, néhány munkáját olaszra és rétorománra is lefordították. Ismertebb műve a Wilhelm Tell prózai változata (1891), amely női alakokkal, novellákkal, versbetétekkel bővítette az eredetit. Ismeretségben állt Joseph Victor Widmann íróval.Gisela Brinker-Gabler, Karola Ludwig, Angela Wöffen: Lexikon deutschsprachiger Schriftstellerinnen 1800-1945. dtv München, 1986. . S. 12
A Castasegnában található Villa Garbaldot Gottfried Semper építész tervezte a Garbald házaspár megbízásából, ez az egyetlen általa tervezett épület az Alpoktól délre. Ma modern bővítéssel az ETH Zürich konferencia- és szemináriumi központja.
Válogatott munkái
Faustine. Roman, Vogel, Glarus 1889. Wilhelm Tell. Historische Erzählung, dem Schweizervolke zur Bundesfeier gewidmet. Frauenfeld 1891. Das Bergell. Wanderungen in der Landschaft und ihrer Geschichte. Huber, Frauenfeld 1901. Die Rhätierin; Ein Apostel. Zwei Erzählungen aus Graubündens Vergangenheit. W. Schäfer, Schkeuditz 1905. Violanta Prevosti. Geschichtlicher Roman. Huber, Frauenfeld 1905. Wir und unsere Lieblinge. Huber, Frauenfeld 1914. Die Rüfe. Eine Erzählung. Huber, Frauenfeld 1927.
Jegyzetek
Források
Andrea, Silvia. In: Gisela Brinker-Gabler, Karola Ludwig, Angela Wöffen (szerk.): Lexikon deutschsprachiger Schriftstellerinnen 1800–1945. Deutscher Taschenbuch Verlag, München 1986, , 12. oldal Sophie Pataky (szerk.): Lexikon deutscher Frauen der Feder, 1898, Frau Johanna Garbald-Gredig szócikke, digitalizált változat Sophie Pataky (szerk.): Lexikon deutscher Frauen der Feder, 1898, Andrea Silvia szócikke, digitalizált változat Sophie Pataky (szerk.): Lexikon deutscher Frauen der Feder, 1898, szócikk Silvia, Andrea névváltozatról, digitalizált változat Szócikke a Historisches Lexikon der Schweiz enciklopédiában, digitalizált változat
Fordítás
Kategória:Svájci költők, írók Kategória:1840-ben született személyek Kategória:1935-ben elhunyt személyek