A Parribacus japonicus a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Scyllaridae családjába tartozó faj.
Előfordulása A Parribacus japonicus előfordul főleg Japánban (a neve is innen származik) és kis mennyiségben Dél-Koreában. Pontosabban Japán déli felén az egész partszakaszon (A Toyamai öböltől Chosi városáig, valamint a Nanpo szigeteken és a déli szigetláncon Okinawáig). Dél-Koreában pedig csak a Puszan körüli partszakaszon és Csendzsu sziget partjain. Az itt felsorolt helyeken mindenhol fogyasztják.
Kinézete Átlagos maximális hossza 16 centiméter, átlagos maximum szélessége 7.4 centiméter. A Scyllaridae családra jellemző két ellaposodott első csápja és nagy fejtora van. Páncélja széle fűrészelt és sörtés. A páncélja nagyrésze barnássárga, a szélein pedig kékes vagy lilás. A páncélon bolyhos szőrréteg figyelhető meg. Ollói nincsenek.
Életmódja Több fázison mennek át kikeléstől a kifejlésig. Először az Achelatara jellemző phyllosoma lárvaként kezdik, majd nisto lárvák lesznek,(ezek planktoni életmódot folytatnak) és csak aztán fog még egy fázis után fognak kifejleni szaporodóképes egyeddé.https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs10872-007-0015-8 ez után homokos aljú sziklás partokra vándorol. Itt a homokban keres kisebb állatokat, mint puhatestűek és kisebb rákok. De ha hosszabb ideje éhes, bármit megeszik, ami hús. Ezt mind éjjel teszi, nappal sziklarepedésekben vagy a homokba ásva magát pihen.
Jegyzetek
Kategória:Achelata Kategória:Rákfajok