A jóléti közgazdaságtanban a társadalmi jóléti függvény olyan függvény, amely a társadalom állapotait (a társadalom különböző teljes leírásai) kevésbé kívánatosnak, kívánatosabbnak vagy közömbösnek minősíti minden lehetséges társadalmi állampolgár esetében. A függvény bemenetei tartalmaznak minden olyan változót, amelyről úgy gondolják, hogy befolyásolja a társadalom jólétét.Amartya K. Sen, 1970 , Collective Choice and Social Welfare, ch. 3, "Collective Rationality." p. 33, and ch. 3*, "Social Welfare Functions." Description. A társadalomban élő személyek jóléti mérőszámait inputként használva a szociális jóléti függvény formailag individualista. A szociális jóléti függvény iránymutatást adhat a kormánynak az optimális jövedelemelosztás eléréséhez.
A társadalmi jóléti függvény analóg a közömbösségi görbe – költségvetési korlát egyénre vonatkozó fogyasztói elméletével, azzal a különbséggel, hogy a társadalmi jóléti függvény a társadalomban minden egyén preferenciáinak vagy megítélésének leképezése ahol az inputok az egyes termékek elfogyasztott mennyisége helyett az egyes egyének jóléte az eredmény pedig a társadalom kollektív jólétének mérőszáma.
A társadalmi jóléti függvénynek két fő egymástól elkülönülő, de egymással összefüggő típusa van:
A Bergson–Samuelson társadalmi jóléti függvény a jólétet az egyéni preferenciák vagy jóléti rangsorok adott halmaza szerint veszi figyelembe. Egy Arrow társadalmi jóléti függvény a jólétet az egyéni preferenciák különböző lehetséges halmazai és a függvényt korlátozó, észszerűnek tűnő axiómák között veszi figyelembe.Prasanta K. Pattanaik, 2008. "social welfare function," The New Palgrave Dictionary of Economics, 2nd Edition. Abstract.
Bergson–Samuelson társadalmi jóléti függvény Abram Bergson egy 1938-as cikkében bemutatta a szociális jóléti függvényt . A cél az volt, hogy "pontos formában kifejtsék a maximális gazdasági jólét feltételeinek levezetéséhez szükséges értékítéleteket", amelyeket korábbi írók, köztük Marshall és Pigou, Pareto és Barone és Lerner fogalmaztak meg. A függvény valós értékű és differenciálható volt, és a társadalom egészének jólétét volt hivatott leírni. A függvény argumentumai között szerepelt a különböző megtermelt és elfogyasztott áruk mennyisége, valamint a különböző áruk előállításához felhasznált erőforrások mennyisége, beleértve a munkaerőt is.
Szükséges feltételek, hogy a függvény maximális értékénél:
A jólét marginális „dollárértéke” minden egyén és minden áru esetében egyenlő Minden egyes "dollár értékű" munka marginális "nem jóléte" egyenlő az egyes munkaerő-szállítók által megtermelt árucikkekkel Az egyes erőforrás-egységek „dollár” határköltsége megegyezik az egyes áruk határérték-termelékenységével.
Bergson megmutatta, hogy a jóléti közgazdaságtan hogyan írhatja le a gazdasági hatékonyságot annak ellenére, hogy mellőzi az interperszonálisan összehasonlítható kardinális hasznosságot, amelynek implicit értékítéleteket tartalmazhat.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Alkalmazott matematika