Az „osztrák hercegek” közös néven a történetírók I. Albert német király (és ugyancsak I. Albert néven Ausztria uralkodó hercege) társuralkodó fiait nevezik.
Albert lemondása, a hercegség átruházása
A Frankfurtban tartott birodalmi gyűlés 1298. július 27-én másodszor is, immár érvényesen német királlyá választotta Albertet, aki augusztus 24-én Aachenben koronáztatta meg magát. Még ugyanez év novemberében a nürnbergi birodalmi gyűlésen hercegségeit fiainak adományozta.
Közülük ekkor még csak III. Rudolf (a későbbi I. Rudolf cseh király) volt nagykorú. Formálisan fivérei,
III. Frigyes,
I. Lipót,
II. Albert és Ottó.
is viselték a címet, a gyakorlatban azonban csak nagykorúvá válásuk után kapcsolódtak be a hercegség irányításába. Addig a nevükben is Rudolf járt el. A történelemben szokatlan módon a társuralkodók különösebb konfliktusok nélkül vezették országukat.
III. Rudolf vezette időszak (1298–1307) III. András magyar király halálhírére Albert (mint német király) utasította Rudolf herceget, hogy gyűjtsön hadat, és induljon Magyarországra. A sereg parancsnokává Hermann von Landenberg marsallt nevezte ki. Albert nem akarta se maga, se valamelyik fia számára megszerzi a magyar koronát, hanem megelégedett Pozsony vármegyével, amit III. András névleg feleségének (Albert leányának) adományozott. Az osztrákok gyorsan elfoglalták a vármegyét és a pozsonyi várat, valamint (föltehetőleg) a megye többi erősségét. Ezután szövetséget kínálva csatlakoztak hozzájuk a Kőszegiek (Kőszegi Iván és öccsei).Kádár Tamás: Harcban a koronáért. I. Károly (Róbert) király uralkodásának első évei 1305 végéig Az osztrákok ezután bevonultak Budára, hogy hazakísérjék Ausztriába az özvegy királynét, aki nem kívánt Magyarországon maradni.
1306-ban Albert elfoglalta Prágát, és I. Rudolf néven legidősebb fiát ültette a cseh trónra, de Rudolf a következő évben meghalt.
Interregnum (Albert, 1307–1308) Rudolf halála után ismét Albert intézte a hercegség ügyeit, egy év múlva azonban ő is meghalt, és a hercegi cím III. Frigyesre és öccsére, I. Lipótra szállt. III. Frigyes és I. Lipót (1308–1326) Miután Frigyest bízták meg Alsó-Bajorország kormányzásával, megromlott kapcsolata unokatestvéréval, a titulusra ugyancsak igényt tartó Bajor Lajossal. Lajos 1313. november 9-én a gamelsdorfi csatában legyőzte Frigyest, akinek le kellett mondania bajorországi igényeiről. Frigyes és Lipót ezután úgy osztotta meg a hatalmat, hogy gyakorlatilag Frigyes lett Ausztria (és Stájerország) uralkodója, harcias öccse pedig a hadsereg főparancsnoka.
III. Frigyes vezette időszak (1326–1330)
I. Lipót 1326-ban meghalt, ezután Frigyes élete hátralevő négy évében gyakorlatilag egyedül uralkodott. Halálával a hercegi címet két öccse örökölte.
II. Albert és Ottó (1330–1358)
Ottó 1339-ben meghalt, ettől fogva II. Albert egyedül uralkodott élete végéig. Halálával a címet fia, IV. Rudolf örökölte.
Jegyzetek
Források
Kategória:Habsburgok a XVI. századig Kategória:Ausztria uralkodói