Az államutódlás azt a jogutódlási folyamatot illetve annak az eredményét jelenti, amelynek során a jogelőd állam helyét részben vagy egėszben jogutód állam foglalja el. (Gyakran impériumváltásnak is nevezik.) Az államutódlás "valamely államnak egy másik állam által való felváltása a terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelősségben." Magyar nagylexikon, 1. kötet, 540. old.
Az államutódlás nem automatikus, mint pl. a polgári jogban az öröklés.
Az államutódlás szükségékppeni kérdése, vajon az elődállamnak a területtel kapcsolatos jogai és kötelezettségei átszállnak-e az utódállamra. Az államutódlással kapcsolatos nemzetközi jogi problémák közé tartoznak pl. az elődállam által között nemzetközi szerződések sorsa; az állami vagyon, az államadósság, a levéltárak átszállása, az állampolgársági kérdések, beleértve a kettős állampolgárásság és a hontalanság elkerülésének kérdését, továbbá a függőben levő peres és egyéb ügyek sorsa stb.
Az államutódlás során létrejövő állam elismerésének kérdése a nemzetközi kapcsolatokban esetenként viták forrása. (pl. Koszovó függetlenségét elismerő országok köre is csak az államok egy részére terjed ki.)
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek Csehszlovákia felbomlása Első bécsi döntés Trianoni békeszerződés További információk Ganczer Mónika: Állampolgárság a nemzetközi jogban - államutódlás esetén
Kategória:Jog