Csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Ilona (Petronell, 1858. május 21. – Polgárdi, 1952. április 2.) az Erzsébet-rend első osztálykeresztjével kitüntetett császári és királyi palotahölgy; a Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének alapítóelnöke, az Országos Tulipánkert Szövetségének alapítótagja, az Országos Háziipari Szövetség alapítóelnöke.

Származása Apai ágon a székely származású csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy család betléri főág tőketerebesi oldalágának leszármazottja. Anyai ágon a szintén székely származású malomvizi gróf Kendeffy család leszármazottja.

A családon belül használt beceneve „Lonki” volt.Pallavicini–Andrássy Borbála: A lelkünkhöz nem nyúlhatnak. Kitelepítési és 1956-os napló. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2018. 318.

Élete Az alsó-ausztriai Petronellben született, 1858. május 21-én. Édesapja, csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula, aki korábban Zemplén vármegye főispánja, később pedig az Osztrák–Magyar Monarchia miniszterelnöke, majd közös külügyminisztere lett; édesanyja malomvizi gróf Kendeffy Katinka volt.

Édesapja miniszterelnökké megválasztását követően a család a budai Sándor-palotába költözött. Anyja megbízásából neveléséről Mary Elisabeth Stevens angol nevelőnő gondoskodott, akinek korabeli levelezéseiből a közelmúltban forráskötetet adtak ki.Lásd Schmal Alexandra: Levelek az Andrássy-házból (1864-1869). General Press, Budapest, 2007. Hajadon lányként mozgalmas társasági életet élt. Egy leírás szerint Otto von Bismarck német kancellár azt szerette volna, hogy az egyik fia nőül vegye Ilonát; illetve kérője volt Milán szerb király is.Gróf Vay Sándor: Az Andrássyak. In: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye. Utolsó letöltés: 2023. április 8.

Végül a budapesti egyetemi templomban házasodott meg 1882. június 23-án németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök és vértanú unokájával, gróf németújvári Batthyány Lajossal, aki 1883-ban Győr vármegye főispánja lett, majd 1892 és 1896 között Fiume kormányzója volt. Házasságuk első éveiben a család ikervári kastélyában éltek. A párnak két gyermeke született:

németújvári gróf Batthyány Emanuela Katalin Borbála Ilona, „Emma” (Ikervár, 1883. április 10. – Curitiba, 1964. december 13.). 1. férje: cserneki és tarkeői gróf Dessewffy Emil; 2. férje: Franz zu Hohenlohe–Waldenburg–Schillingfürst herceg németújvári gróf Batthyány Gyula Lajos Ádám Géza (Ikervár, 1887. május 10. – Budapest, 1959. január 20.). Felesége: nagykárolyi gróf Károlyi Zsuzsanna

Édesapja miniszterelnöki hivatala alatt közeli, bizalmas kapcsolatot ápolt a Habsburg-uralkodócsaláddal. Édesanyja halálakor Erzsébet magyar királyné személyes hangvételű táviratban fejezte ki együttérzését családjuk számára.Pesti Hírlap, 1896. május 17., 18. évfolyam, 136. szám. 13.

Élete során számos társadalmi szerepvállalást tett. 1904-ben a International Council of Women (ICW) magyarországi alosztályaként megalapította a Magyarországi Nőegyletek Szövetségét (MNSZ), amelynek elnöke volt. Osztotta a modern feminista eszméket és elnöklése alatt is a dolgozó és hátrányos helyzetű nőkön igyekezett segíteni.Sebestyénné Stetina Ilona: Gróf Batthyány Lajosné, Andrássy Ilona grófnő. In: Nemzeti Nőnevelés, 27. évfolyam, 7-8. füzet. Az Erzsébet-Nőiskola Tanári Testülete, Budapest, 1906. 322–329. Utolsó letöltés: 2023. április 8. 1906-ban alapítótagja volt az Országos Tulipánkert Szövetségnek, amely szövetség célja a hazai termékek és magyar népművészet pártolása volt. 1909-ben Benczúr Gyulánéval karöltve megalapította az Országos Magyar Háziipari Szövetséget (OMHSZ), amelyben társelnökséget vállalt, és amely szövetség célja szintén a hazai kézműipar megerősítése volt. Érdemeikhez soroljuk a matyó minta népszerűsítését.Fejős Zoltán: A népművészet divatjának első korszaka. In: Jankovics József–Kósa László–Nyerges Judit–Seidler, Wolfram (szerk.): A magyar nyelv és kultúra a Duna-völgyében II. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 19-20. század fordulóján. Die ungarische Sprache und Kultur im Donauraum II. Beziehungen und Wechselwirkungen an der Wende des 19. und 20. Jahrhunderts. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Budapest–Bécs, 1991. 849.Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 2001. 36.

A műgyűjteményeiről híres gróf Andrássy családhoz hasonlóan a magyar művészettörténetben is jelentős szerepet töltött be: támogatta Lotz Károly festőművészt,Műcsarnok, 2. évfolyam, 10. szám. 131. Utolsó letöltés: 2023. április 8. modellt ült Vaszary Jánosnak. Fia, Batthyány Gyula gróf maga is festőművész lett.

Polgárdiban, 1952. április 2-án hunyt el végelgyengülésben.Gróf Andrássy Ilona halotti anyakönyvi bejegyzése, Polgárdi halotti anyakönyv, 14/1952. folyószám. FamilySearch.org. Utolsó letöltés: 2023. április 8.

Jegyzetek

Kategória:1858-ban született személyek Kategória:1952-ben elhunyt személyek Kategória:Andrássy család