Oklánd község () község Hargita megyében, Romániában. Központja Oklánd, beosztott falvai Homoródkarácsonyfalva, Homoródújfalu.
Történelem Oklánd nevét először 1546-ban jegyezték fel Akland néven, majd 1550-ben Okland néven. Karácsonyfalva nevét először 1333-ban jegyezték fel egy tizedjegyzékben, amikor egy karacsni papot említettek. 1453-ban említik Pétert, Mihály fiát, Karachonfalwából . Román neve a magyar változatból származik, és történelmileg Crăciunfăleni volt. Homoródújfalu nevét először 1481-ben említik Wijfalw formában, 1861-ben hivatalosan Homoród-Ujfalu néven hívták. A román név eredetileg Homorod-Uifalău volt, amelyet az első világháború után változtattak meg a jelenlegi hivatalos formájára
A falvak a történelmi Erdély provincia Székelyföld régiójához tartoztak. Az 1876-os erdélyi közigazgatási reformig az udvarhelyszéki járáshoz tartoztak, amikor a Magyar Királyság Udvarhely megyéjének homoródi járásába kerültek. Oklánd a második világháború utánig volt a járás székhelye. Az 1920-as trianoni békeszerződés után Románia részévé váltak, és a két világháború között Odorhei megyéhez tartoztak. 1940-ben a második bécsi döntés értelmében Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélték, és a falvak 1944-ig Magyarország tulajdonában maradtak. A szovjet megszállás után a román közigazgatás visszatért, és a község 1947-ben hivatalosan is ismét Románia része lett. 1952 és 1960 között a község a Magyar Autonóm Tartományhoz, 1960 és 1968 között pedig a Maros-Magyar Autonóm Tartományhoz tartozott. 1968-ban megszüntették az autonóm területet, azóta a község Hargita megyéhez tartozik.
Demográfiai adatok A község lakossága magyar többségű. A 2011-es népszámlálás szerint 1257 lakosa volt, amelynek 98,41%-a, azaz 1237 magyar. A 2021-es népszámláláskor Oklandnak 1270 lakosa volt; közülük 92,83% magyar.
Nevezetességek Oklánd
A Mogyorós- és Szilas-patakok nyúlványában ma is láthatók egy római castrum őrtornyának sáncai, melyet a helyiek Hagymás várnak neveznek. A Kustaly-vár a falutól keletre található. A 11-12. században épült a magyar határvédelmi rendszer részeként. A falu unitárius temploma román kori, és a 15. és 16. század fordulóján késő gótikus stílusba alakították át. Jelenlegi formáját az 1938-as építkezések során nyerte el.
Crăciunel
Az unitárius egyház. A középkori freskójelenetek 100 négyzetmétert borítanak, és I. László magyar király legendáját, Jézus születését, a háromkirályok hódolatát és Szent Ilona császárnőt ábrázolják. Egyedi kazettás mennyezettel, festett bútorokkal és a középkori Magyarország Árpád-korából származó szentéllyel rendelkezik. A templomot már 1333-ban is említik. A déli oldalon lévő kapu építését és az ablakok nagyobbá tételét feltehetően a 14. században végezték. Az Agnus Deit ábrázoló domborművel díszített nyugati kaput 1496-ban építették, a robusztus templomtoronnyal egy időben. A torony falában egy székely rovásírásos feliratot találtak. A régi magyar írás jelentése máig sem van teljesen megfejtve Erzsébet királyné emlékművét 1904-ben állították fel az unitárius templom kívüli falán. A római katolikus templom a 18. században épült, oltára azonban a 17. századból származik, és feltehetően a reformáció előtti korból származó elemeket őriz.
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Hargita megye községei Kategória:Bottal létrehozott román község cikkek