Az Urál (oroszul cirill betűkkel Урал [Ural]) folyó Oroszországban és Kazahsztánban. 1775-ig oroszul Яик (átírva Jaik, kiejtve inkább jajik), kazak nyelven pedig Zsajik a neve. A folyó nevét II. Katalin orosz cárnő változtatta Urálra a Pugacsov-felkelés leverése után; Pugacsov első kiáltványa ugyanis az e folyó mentén élő kozákokat szólította meg 1773-ban. Az Európa és Ázsia közti határ egyik szakaszát alkotja.
Földrajza A folyó hossza: , vízgyűjtő területe . A Déli-Urálban, az Uraltau hegységben (a Belaja folyó forrásának közelében) ered. Kezdetben egyenesen dél felé folyik; Orszk városánál élesen nyugatra fordul, majd mintegy után – már kazah területen – Oral (oroszul Uralszk) város környékétől ismét déli irányban folyik tovább; Atirau (korábban oroszul Gurjev) város alatt deltatorkolattal ömlik a Kaszpi-tengerbe.
Felső szakaszán a meder esése 0,5%, alsó szakaszán jóval kevesebb, csupán 0,05%. Felső és középső szakaszán viszonylag sok mellékfolyó vizét veszi fel, de az alsó szakaszon – a sztyeppén és a Kaszpi-mélyföldön – mellékfolyói nincsenek, vízutánpótlása megszűnik, sőt a tengerig még veszít is vizéből az erős párolgás miatt.
A folyó novembertől április elejéig befagy, az alsó szakaszon valamivel rövidebb ideig. A jeges időszak Orenburgnál kb. öt hónapig tart. Tavaszi árvizei nagy áradásokkal járnak, ezek kialakulását a felső szakaszon létesített víztározók némileg csökkentik
Mellékfolyók Legnagyobb, jobb oldali mellékfolyója a Szakmara. Bár ennek vízgyűjtő területe jóval kisebb, vízhozama mégis nagyobb, mint az Urálé. További mellékfolyója a jobb oldali Irtyek Jelentős bal oldali mellékfolyók: az Or, az Ilek és a Szuunduk
Városok, víztározók Jelentősebb városok a folyó mentén: Magnyitogorszk Novotroick Orszk Orenburg Oral / Uralszk Atirau
A folyó felső szakaszán több víztározót létesítettek az uráli iparvállalatok és városok, elsősorban Magnyitogorszk igényeinek kielégítésére. Közülük legjelentősebb az Iriklinszkiji-víztározó és az ott létesített 30 MW-os vízerőmű. Az Orszk, Novotroick és környékének vízellátását biztosító víztározó 1958-ban készült el, ekkor területe , hossza , tároló képessége volt.
Források A. A. Szokolov: A Szovjetunió hidrográfiája (1952)
Kategória:Oroszország ázsiai folyói Kategória:Oroszország európai folyói Kategória:Kazahsztán folyói Kategória:Baskíria Kategória:Cseljabinszki terület Kategória:Orenburgi terület