Az ún. darnózseli ügy vagy darnózseli gyilkosság egy emberölés volt, melyre egy házaspár konfliktusának lezárásaként került sor. A hentesként dolgozó férj meggyilkolta válófélben lévő feleségét, holttestét pedig eltüntette. Az emberölésnek tanúja nem volt, az elkövető nem működött együtt a hatóságokkal, felesége megölését következetesen tagadta. A nő maradványaiból nem lehetett következtetni a gyilkosság részleteire, így csak az volt bizonyos, hogy a sértett meghalt, halálának módja és a holttest eltüntetésének mikéntje azonban kérdéses maradt. A vád még közvetett bizonyítékokkal sem tudta bemutatni a gyilkosság lezajlását, ezért az elkövetőt kétszer is felmentették. A büntetőper öt bírósági tárgyalási fordulón, majdnem hat éven keresztül húzódott, végül a vádlottat a Kúria hosszú fegyházbüntetésre ítélte.
Az ügy elsősorban a magyar büntetőjog fejlődése szempontjából nagy jelentőségű. Korábban nem volt példa arra, hogy egy vádlottat a holttest, beismerő vagy terhelő vallomások, illetve az emberölés módszerének vád általi meghatározása nélkül emberölésben bűnösnek minősítsenek és elítéljenek.
A házaspár konfliktusa Nagy János és Kovács Judit évekkel korábban házasodott össze, két gyermekük született. Az asszony gyógytornászként dolgozott, a férj pedig hentesként saját vállalkozásában. A pár viszonya idővel megromlott, az ügyben tanúskodók több okot is felsoroltak. A férj megszállottan dolgozott, szinte állandóan vállalkozása sikerre vitelén ügyködött. Nagy János idővel egyre féltékenyebbé vált, kialakult benne az érzés, hogy felesége megcsalta őt. Gyanúját erősítette, hogy 2011-ben feleségét a rendelőjében egy másik férfi mellett látta feküdni egy matracon. A feleség több későbbi tanúnak is panaszkodott arról, hogy a férje megütötte, hajánál fogva ráncigálta és megverte. Tanúk említették, hogy a férj egyre növekvő mértékben akarta ellenőrizni feleségét, például követte, leselkedett utána és beszámoltatta az autóval megtett utazások céljáról, a beszámoló valódiságát pedig a kilométeróra állásából ellenőrizte. 2012-ben a feleség bejelentette, hogy el kíván válni férjétől, ezt követően pedig elköltözött közös otthonukból egy győri albérletbe. A feleség elköltözése után Nagy János egyedül maradt közös tulajdonú családi házukban a gyermekekkel. A gyermekek elhelyezése és a közös tulajdon sorsa a felek között vita tárgya volt.
2014-ben Kovács Juditnak egyre jobban hiányoztak gyermekei, ezért úgy határozott: visszaköltözik. A visszaköltözés nem jelentett kibékülést, az asszony a válási szándékot fenntartotta. Kovács Judit hazaköltözési döntése volt férje heves ellenkezésével találkozott. Nagy János egyáltalán nem akarta megengedni, hogy felesége visszatérhessen a házba, mely fele részben az ő tulajdonában állt. Jogi tanácsot kért ügyvéd ismerősétől, miként akadályozhatná meg Nagy Judit bejutását saját ingatlanjába.
A bűncselekmény 2014. május 17-én, szombaton este a sértett befejezte aznapi munkáját az általa használt mosonmagyaróvári rendelőben. Bezárta a helyiséget, 20:04-kor élesítette a riasztórendszert, majd kilépett az épületből. A parkolóban várta a tettes, aki megtámadta a nőt és ismeretlen módon halálát okozta. A gyilkosságnak tanúja nem volt, mindössze egy későbbi tanú figyelte meg, hogy egy idegen személyautó elállta a nő kocsijának útját, hogy az ne tudjon a parkolóból kiállni. A tettes ezután a közös tulajdonú ingatlanba szállította a sértett holttestét. Éjjel autójával a húsfeldolgozásra használt melléképület elé tolatott és a sértett holttestét henteseszközökkel a melléképületben megsemmisítette. A szokatlan időpontban zajló munkát egy szomszédban lakó tanú észlelte, ám a holttest megsemmisítését közvetlenül nem látta. A tettes a sértett maradványainak nagy részét ismeretlen módon, illetve égetéssel megsemmisítette. Másnap korán reggel a helyi kisboltban sósavat vásárolt, mellyel lefertőtlenítette a sértett testének megsemmisítésére használt eszközeit. A maradványok egy kisebb részét a Darnózseli közelében lévő füves területen egy nappal később szétszórta. Ezen tevékenysége közben szintén látta őt egy tanú.
A bűncselekmény felderítése A sértett eltűnését Győrben élő testvére jelentette be, miután nem tudott vele kapcsolatba lépni. A rendőrség két nappal a sértett eltűnése után, május 29-én kezdett nyomozni, kezdetben még eltűnésként kezelve az ügyet. A házastársak közötti konfliktust felismerve Nagy János gyorsan az első számú gyanúsítottá lépett elő a rendőrök előtt, akik kihallgatták. A tettes május 30-án azt mondta a rendőröknek, hogy egy barátnőjével múlatta az időt feleségének eltűnésekor, június 1-én viszont már azt állította, hogy a kérdéses időpontban illegális árukat vásárolt egy kamionos ismerősétől, aki a törvénytelenség miatt nem fog neki alibit biztosítani.
A rendőröknek beszélgetés közben feltűntek Nagy János sérülései. Egyik kezén eltört a kisujja, lábát pedig horzsolások borították. A nyomozók feltételezése szerint a sérülések akkor keletkeztek, mikor a férfi fojtogatta a sértettet, a sértett pedig megpróbálta a tettes ujjait lefejteni a nyakáról. Nagy János sérüléseire azt a magyarázatot adta, hogy elesett.
A nyomozás akkor vett döntő fordulatot, mikor egy tanú arról számolt be a rendőröknek, hogy május 29-én Nagy Jánost a darnózseli közelében lévő kaszálón látta. A tanú állítása szerint Nagy egy zsákból szétszórt valamit a mezőn. (A rétet ezt követően lekaszálták.) A rendőrök június 5-én szemlét tartottak a megjelölt helyszínen, ahol a fűben barnás foltokra lettek figyelmesek, melyekben égett szalonnához hasonlítható apró darabkák voltak. Lóth András nyomozó az egyik ilyen darabkát megvizsgálva azt egy emberi ujj bőrdarabkájaként azonosította. A rendőrök e felismerés után kezdték összegyűjteni a réten még fellelhető maradványokat, a kutatás végére körülbelül egy maréknyi különböző emberi szövetet sikerült összeszedniük. A maradványokat DNS-vizsgálatnak vetették alá, melynek eredménye szerint a minták Kovács Judittól származtak. A maradványok különböző belső szervekhez tartoztak: májhoz, tüdőhöz és szívhez.
Az eredmények ismertté válása után a Rendőrség újra kihallgatta Nagy Jánost. A kilenc órán át tartó kihallgatáson Nagy újabb alibivel állt elő az eltűnés időpontjára vonatkozóan és igen kimérten viselkedett, de így sem tudta palástolni idegességét. A kihallgatás végén a nyomozók szembesítették vallomása ellentmondásaival, majd emberöléssel gyanúsították meg. 2014. június 6-án a Győri Járásbíróság előzetes letartóztatásba helyezte Nagy Jánost. Az adatgyűjtés ezután is folytatódott: a férfi által használt számítógép keresési előzményeiben a savaz, a lesavaz, az éget, a holttest és feldarabol, illetve a megfojt kifejezéseket találták. Nagy János és a sértett telefonjai a cellainformációk alapján május 17-én 20:00-tól folyamatosan azonos vételkörzetekben tartózkodtak és együtt mozogtak Mosonmagyaróvártól a közös tulajdonú családi házig. (A sértett telefonját később kikapcsolták és nem is került elő többé.)
A nyomozás eredményeiből a rendőrök azt feltételezték, hogy Nagy János a mosonmagyaróvári rendelő előtt megvárta volt feleségét, majd megölte. A holttestet hazaszállította, majd a gyerekek ellátása után a késő éjjeli óráktól kezdve feldarabolta és elégette a sértett maradványait. A meg nem semmisült maradványokat a Darnózseli közelében lévő kaszálón szétszórta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség 2015 októberében emberölés miatt emelt vádat Nagy János ellen.
A bírósági eljárás Az első büntetőper A per elején szakértők megállapították, hogy a rendőrök által felkutatott szövetdarabok Kovács Judit létfontosságú belső szerveiből származnak. Ezek hiányában a nő nem lehet életben, Kovács Juditot tehát halottnak kell tekinteni. (Kovács Juditot nem sokkal maradványainak megtalálása után a bíróság halottá nyilvánította, halálát pedig bejegyezték a község anyakönyvébe.) A per során Nagy János tartotta magát a nyomozás során tanúsítottakhoz, a gyilkosság elkövetését tagadta. Az ügyészség több olyan bizonyítékot is bemutatott, melyek valószínűsítették, hogy Nagy János hajlamos erőszakos cselekedetekre. (Lejátszottak egy hangfelvételt, melyen a házaspár veszekszik, Nagy János pedig bántalmazza Kovács Juditot. Több tanú is vallomást tett, akiknek Kovács Judit arról beszélt, hogy férje megverte őt. Így Kovács Judit orvosa, aki arról számolt be, hogy látleletet vett a sértett fejsérüléséről, amit a sértett elmondása szerint az őt többször is megverő férje okozott.) Szintén bántalmazásról (ütlegelésről, bezárásról és megöléssel fenyegetésről) számolt be Kovács Judit középiskolai osztályfőnökének. Judit apja vallomásában elmondta, hogy Nagy János egyszer telefonon számolt be neki a lánya megveréséről, illetve Nagy János egy alkalommal közös gyermekeik előtt verte meg az asszonyt. Nagy János sógora számolt be arról, hogy a nőt autóval követték, filmfelvételeket és fényképeket készítettek róla, illetve a rendelője előtt álló személygépkocsijáról. A vádat cáfoló tanúvallomást tett Nagy János testvére, állítása szerint Kovács Judit eltűnésének estéjén Nagy János az ő családjának garázsában tartózkodott.
A vád nagyon jelentős gyengeségét jelentette, hogy az ügyészek nem tudták meghatározni a holttest feldarabolásának mikéntjét. A vád szerint a holttest lágyrészeit Nagy János egyszerűen ledarálta, azonban a hentesműhelyben a házkutatáskor csak egy kis méretű, kézzel hajtható darálót találtak. Ez kapacitásánál fogva alkalmatlan volt egy felnőtt emberi test pár óra alatt történő ledarálására, azon emberi maradványokat nem is találtak. A vád szerint az elkövetéskor lehetett a műhelyben egy nagyobb kapacitású húsdaráló, melyet az elkövető a holttest többi részével együtt eltüntetett. A helyszínelők találtak is egy villanymotort a műhelyben, amely azonban nem volt a darálóba beszerelve. Ezt tanúk szerint korábban a kis daráló üzemeltetésére szerezte be Nagy János, ám végül nem szerelte össze a darálót a villanymotorral, továbbra is kézi meghajtású darálót használt. A vád szerint a tettes a darálóval együtt tüntette el a holttest csontjait is, azokat egy ismeretlen helyen elégetve, erre azonban az ügyészség semmiféle bizonyítékot nem tudott bemutatni. Az ügyész hiába illusztrálta Nagy erőszakos viselkedését több bizonyítékkal és tanúval, egyetlen olyan közvetlen bizonyítékot sem sikerült a bíróság elé letennie, amely az emberölés Nagy János általi elkövetését, vagy az elkövetés módját bizonyította volna.
Az elsőfokú per végén, a 2016. december 2-án kihirdetett ítéletében a Tatabányai Törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette Nagy Jánost. A bíróság álláspontja szerint Kovács Judit nagy valószínűséggel meghalt, ám nem bizonyítható az, hogy halálát Nagy János okozta. A közvélemény értetlenkedéssel fogadta az ítéletet, amely ellen az Ügyészség azonnal fellebbezést jelentett be. A bíróságról Nagy János szabadon távozhatott, ettől kezdve szabadlábon védekezett.
A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla igen kritikus véleményt mondott az elsőfokú ítéletről. Ítéletükben hiányosnak nevezték a tényállást, ellentmondásosnak az ítélet szóhasználatát, illetve másodfok által korrigálhatatlanul hiányosnak az ítélet indoklását. A Győri Ítélőtábla ezért az első fokon meghozott ítéletet megsemmisítette, a Tatabányai Törvényszéket pedig új, alapos eljárás lefolytatására kötelezte.
Megismételt eljárás