A társadalomfilozófia (szociálfilozófia) a társadalom és az állam felépítését, funkcióját, értelmét vizsgálja.
Tartalma A társadalomfilozófiának mint önálló filozófiai tudományágnak az angolszász nyelvterületen vannak hosszabb hagyományai, de ott többnyire „politikai filozófia” (political philosophy) néven művelik. A német nyelvű országokban a társadalomfilozófia kifejezés „inkább egy olyan zavaros cím szerepét tölti be, amely alá a gyakorlati filozófia szokásos szerkezetébe, az antropológiába, etikába, jog-, politikai- és történetfilozófiába nem foglalható elemeket sorolják.”Maximilian Forschner: Mensch und Gesellschaft. Grundbegriffe der Sozialphilosophie, Darmstadt, 1989, IX.Detlef Horster: Sozialphilosophie. Reclam, Leipzig 2005, S. 6f.>
A társadalomfilozófia tartalmához a társadalomtudósok a 21. század elején általában a következő tartalmakat sorolják:
a filozófia gyakorlati résztudományainak átfogó kerete a leíró szociológia normatív kiegészítése politikafilozófia (az angolszász hagyomány szerint) a filozófiai elmélet és a társadalomtudományi gyakorlat dialektikus kapcsolata az egyén és a társadalom kapcsolatával és az ebből adódó problémákkal foglalkozó tudományág
Témakörei Az etika gyakran nagy szerepet játszik a társadalomfilozófia témáiban. A társadalmi etika önálló tudományággá alakult, amely rendszerszerűen foglalkozik a társadalom erkölcsi kérdéseivel.
A társadalomfilozófia olyan kérdések alapvető tisztázásával foglalkozik, mint: Mi a társadalom természete? (organizmus, folyamat ...) Mik a funkciói? (közjószág, szubszidiaritás ...) Kell az embereknek társadalmi szerződés? Miért van szükségük az embereknek másokra? (munka, együttműködés, kommunikáció ...) Hogyan szabályozható az emberek együttélése?
Bár ezekkel a kérdésekkel a legtöbb filozófia már Platón óta foglalkozik a maga módján, a társadalomfilozófia kifejezést csak a 19. századtól, a polgári forradalom megvalósulása és az alternatív állami koncepciók megjelenése után kezdték használni.
Néhány, néha gyakran egymásnak is ellentmondó társadalomfilozófiai álláspont: Thomas Hobbes álláspontja szerint az abszolutista állam szükséges ahhoz, hogy megakadályozzuk az állandó az emberek egymás elleni állandó harcát (Bellum omnium contra omnes). Max Stirner feltételezi, hogy az egyén teljesen független (szolipszizmus). Karl Marx az ember társadalmi meghatározottságát vallja (dialektikus materializmus), és a munkát tekinti minden társadalom alapjának. Amitai Etzioni és mások ötletei a kommunitarizmusról. Rudolf Steiner elképzelései a társadalmi organizmus háromosztatúságáról. Erich Fromm az egyén és a társadalom közötti kapcsolatokat vizsgálja a Birtrokolni vagy létezni és A szeretet művészete című műveiben. Jürgen Habermas kidolgozza a a kommunikatív cselekvés elméletét. Joseph Beuys megalkotta a „művészet kiterjesztett fogalmát” vagy a szociális szobrászatot, és a társadalomban való kreatív részvételre szólít fel.
A társadalomfilozófia sok átfedést tartalmaz többek között az antropológia, szociológia, politikatudomány, gazdaságfilozófia, politikafilozófia, jogfilozófia, államelmélet tudományágaival.
Jegyzetek
Fordítás
További információk ELTE tananyag. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya ELTE tananyag
Kapcsolódó szócikkek Államelmélet Történelemfilozófia