A magreakció során két atommag ütközik, és ennek eredményeképp más atommagokat kapunk. Elméletileg több atommag is ütközhet, viszont ezek az események rendkívül ritkák. Három típusa van: maghasadás, magfúzió, és radioaktív bomlás.
Bármely magreakciót egy (a kémiai egyenlethez hasonló) egyenlet segítségével tudjuk fölírni:
ahol a a bombázó részecske és b repül ki a magból.
Ezt rövidítve a szakirodalomban így szokták írni: . A rendszámokat (Z, Z') ugyanis meghatározza az elem vegyjele, úgyhogy az csupán tájékoztató adat.
Például vehetjük a neutron fölfedezésekor használt reakciót:
Rövidített formában:
A magreakció lehet exergonikus vagy endergonikus. Ha a bemenő tömegek összege nagyobb a reakciótermékek össztömegénél, akkor exoterm, ha kisebb, akkor endoterm reakcióról beszélünk. Az endergonikus reakciók is végbemehetnek, ha a reaktánsok kinetikus energiája kiegyenlíti a tömeghiányt.
A reakcióból származó energia három módon jelentkezik: kisugárzott fotonok (gamma-sugárzás) reakciótermékek kinetikus energiája (hő) az atommagban is maradhat, ha létezik metastabil állapot
A magreakció két módon mehet végbe: direkt köztes mag (compound nucleus)
Fordítás
Kategória:Magfizika Kategória:Fizikai jelenségek