bélyegkép|A bináris kód digitális tartalmat létrehozó szöveget vagy számítógépes utasításokat kódol. A digitális tartalom bármilyen digitális adatként létező tartalom. A digitális tartalom tárolható digitális vagy analóg adattárolókon meghatározott formátumokban. Lehet digitálisan közvetített, adatfolyamként streamelt vagy fájlokban tárolt adat. Szűk értelmében gyakori médiatípusokat jelent, tágabb értelmében azonban bármilyen digitális információt – például digitálisan frissített időjárás-előrejelzéseket, GPS-adatokat – jelenthet.

Mennyisége jelentősen nőtt, ahogy egyre több háztartásban megjelent az internetelérés. Ez könnyebbé tette a hírek elérését és az internetes televíziózást, veszélyeztetve a hagyományos platformok népszerűségét. A megnövekedett internetelérés ezenkívül a digitális tartalom tömeges kiadásához vezetett e-könyvek, blog- és Facebook-bejegyzések formájában egyaránt.

Történet A digitális forradalom kezdetén a számítógépek megkönnyítették az új információk felfedezését, megszerzését és létrehozását a tudomány minden területén. Ahogy az információ egyre elérhetőbb lett, a digitális forradalom megkönnyítette a digitális tartalmak létrehozását is. A digitális technológiák 1970-es évek végén kezdődött fejlődése ellenére a digitális terjesztés az 1990-es évek végén kezdődött csak el, amikor az internet népszerűsége egyre nagyobb lett.

Korábban a digitális tartalmak elsősorban számítógépeken és az interneten keresztül terjedtek. A terjesztési módszerek gyorsan változnak, ahogy a digitális forradalom új csatornákat, például mobilalkalmazásokat és e-könyveket biztosítanak. Ezen új technológiák a tartalomkészítőknek új kihívást jelentenek, mert ők határozzák meg a tartalmak fogyasztókhoz való eljuttatásának legjobb módját.

Előnyeik ellenére az új technológiák új szellemi tulajdoni problémákat hoztak. A felhasználók könnyen oszthatnak meg, módosíthatnak és terjeszthetnek tartalmat a készítő irányítása nélkül. Bár az új technológiák sokaknak lehetővé tették a digitális tartalom elérését, a szerzői jogok kezelése és a tartalommozgás korlátozása továbbra is problémát jelent a tartalomkészítőknek.

Típusai

Példák digitális tartalomra:

Videó – Ide tartoznak a házi videók, a zenevideók, a televíziós műsorok és a filmek. Sok ilyen elérhető különböző weboldalakon, például YouTube-on, Hulun, Paramount+-on, Disney+-on, Maxen stb., ahol emberek és testületek egyaránt közölhetnek tartalmat. Azonban sok film és televíziós műspr nem érhető el ingyen legálisan, de megvásárolható olyan oldalakon, mint az iTunes és az Amazon. Hang – Leggyakoribb formája a zene. A Spotify az internetes és számítógépes zenehallgatás népszerű módja lett. A zeneként létező digitális tartalom elérhető például a Pandorán és a last.fm-en, ezek mind lehetővé teszik az ingyenes internetes zenehallgatást. Képek – A képmegosztás is a digitális terjesztés példája. E célra használt gyakori oldalak például a saját készítésű képek megosztására használt Imgur, a fényképalbumok megosztására használt Flickr és a művészi munkák megosztására használt DeviantArt. Gyakran képmegosztásra használt alkalmazások az Instagram és a Snapchat. Vizuális történetek – A Snapchattel megjelent újabb digitálistartalom-formátum. Később más platformok, például a Facebook és a Linkedin is bevezették. 2018-ban a Google létrehozta az AMP Storiest, mely mobilközpontú formátumot biztosít hírek és információk vizuálisan gazdag tartalmakként való közlésére. Szöveg – Szöveges, írott formátumban elérhető digitális tartalom. Példa erre a blog. Fizetett tartalmak Prémium digitális tartalmak hozzáféréséhez a fogyasztóknak gyakran előzetes vagy előfizetésen alapuló díjat kell fizetniük a tartalomért. Videó – Számos licencelt mozgóképformátum – például filmek vagy televíziós műsorok – megtekintéséhez pénzt kell fizetni. Gyakran használt szolgáltatások például a Netflix és az Amazon streamingszolgáltatója, valamint a YouTube Prémium. Hang – Bár a dalok ingyen streamelhetők, általában a legtöbb licencelt zenét meg kell vásárolni annak letöltéséhez különböző webáruházakból, például iTunesból. Azonban a Spotify Premium új digitálistartalom-vásárlási modellként jelent meg: havidíj ellenében korlátlan számú alkalommal lehet letölteni és streamelni a zenét a Spotify zenekönyvtárából.

Egy, az IHS Inc. által 2013-ban végzett kutatás szerint a digitális tartalmakért történt fogyasztói kiadás 2013-ban 57 milliárd dollár volt, 30%-kal több, mint a 2012-es 44 milliárd dollár. A korábbi években az Amerikai Egyesült Államok vezetett a digitális tartalomért történt fogyasztói kiadásokban, de 2013-ban számos ország jelentős fogyasztói kiadást mutatott. Dél-Korea fogyasztói kiadása digitális tartalmakért személyenként nagyobb lett 2013-ban, mint az Amerikai Egyesült Államoké. Konszolidáció Az Ampere Analysis 2024-es kutatása szerint 6 médiakonglomerátum – a Disney, a Comcast, a Google, a Warner Bros. Discovery, a Netflix és a Paramount Global – vezetik a globális tartalompiacot. E cégek a digitális tartalomért való összes fogyasztói kiadás 51%-át adják, jelentősen többet, mint a 2020-as 47%-ot.

Különösen a Disney fontos a piacon: a dolláros televíziós és filmes tartalmakba 35,8 milliárd dollárt fektetett, ez a globális kiadások 14%-a. E jelentős növekedés, melyet növel a Hulu teljes birtoklása, kiemeli a vállalat stratégiai fókuszát a streamingszolgáltatásra. A tartalmakért való előrejelzett 126 milliárd dolláros globális kiadás nagy részét a streamingplatformok adják. Nem megvásárolható digitális tartalom Nem minden digitális tartalom megvásárolható. Ilyen, nem megvásárolható tartalomra példák: Hírek – a 2010-es évektől a hírlapok olvasottságukat a digitális elérhetőséggel kívánták növelni. 2012-ben az olvasók 39%-a online formátumokból tájékozódott, így a hír jelentős digitális tartalomformátumnak bizonyult. Reklámok – ahogy egyre több fogyasztó használ digitális formátumokat televíziónézéshez, időjárás-előrejelzésekhez és tartalomkereséshez, a reklámok is digitális formátumokra váltottak nézőik számának megtartásához. A reklámok ma digitálisan jönnek létre, és a Facebooktól a YouTube-ig számos oldalon megtalálhatók. Kérdés-válasz oldalak – ezek az internetes fórumok egy típusa, ahol megválaszolandó kérdések tehetők fel, vagy korábbi kérdésekre adhatók válaszok. A napi több millió közzétett kérdés révén bárki létrehozhat e weblapokon tartalmat, így az információ nem lehet teljesen pontos vagy megbízható. Népszerű oldalak például a Yahoo! Answers, a WikiAnswers és a Quora. Webes térképek – az olyan oldalak, mint a MapQuest és a Google Térképek térképtartalmat biztosítanak. Ezek lehetővé teszik egy földrajzi hely megtalálását és egy célpontig vezető utak megadását. Az internetes térképek ingyenes tartalmak, melyeket például a Google és az AOL biztosítanak, és a hagyományos Thomas Guide hatékony alternatívái.

Üzleti jelentőség Digitális cégek A digitális tartalommal kapcsolatos üzleti tevékenységek például az interneten terjesztett hírek, információs és szórakoztatóipari termékek, ezeket egyéni fogyasztók és vállalkozások egyaránt használják. Bevétel alapján 2012-ben a vezető digitális cégek a Google, a China Mobile, a Bloomberg, a Reed Elsevier és az Apple. Az 50 legmagasabb bevételű cégek közt vannak ingyenes és fizetés ellenében használható tartalmakat terjesztők egyaránt, de ezek összbevétele eléri a 150 milliárd dollárt. Oktatási lehetőségek Az olyan programok, mint a CUNY William E. Macaulay Honors Intézete (Újmédia-laboratórium), melynek vezetője Robert Small, a hallgatókat a digitális tartalomipar ágaiba vezeti be. Célja a munkalehetőségekről szóló információ és az azokhoz való hozzáférés biztosítása. Ezenkívül inkubátorban vizsgálják a digitális tartalommal kapcsolatos vállalkozások létrehozásának módját. Számos oktató esemény van, mely a digitális tartalom karrierként való választását segíti. Kormányzati támogatás Az ír kormány 2002-ben vezette be a digitális tartalomipar írországi stratégiáját.

Jegyzetek

További információk

Kategória:Digitális technológia