A málnási református templom 1856-ban épült, Málnás központjában található.

Málnás (románul Malnaș) falu Romániában Kovászna megyében található.

A málnási református egyházközség történelme során kis méretét meghazudtolóan jelentős mértékben vette ki részét az erdélyi református egyház életéből, történelméből. Málnásról indult, vagy ott szolgált templomépítő lelkész, esperes, teológiai professzor, püspök és református író csakúgy, mint az erdélyi magyar református egyházközségek és iskolák nagy barokk kori író támogatója, gróf bethleni Bethlen Kata udvari papja, kora egyik legnagyszerűbb szónoka.

A templom leírása A templom hossza 22 méter, szélessége 10 méter, belső magassága 7 méter. Befogadóképessége a templomhajóban és a karzaton található padokon mintegy 200 fő.

A 21 méter magas torony a templomtól külön, attól mintegy 20 méterre áll. Felső ablakaiból szép kilátás nyílik az Olt völgyére és a felé magasodó Bodoki-havasra. A toronyban befalazott ajtókat találtak, a valamikori vártemplom kapui lehettek.

Története Málnás mai református temploma elődje egy kisebb templom volt.

Nagy valószínűséggel annak őse egy kolostor helyére épült vártemplom volt, ugyanis az épülettől távolabb álló harangtorony mindkét oldalán csúcsíves bejárat látható. Ez arra enged következtetni, hogy az egykori templomot várfal övezte, s a mai torony annak egykori kapubástyájára épült. A harangtornyot többször javították, megemelték. Három részre tagolódik, az első és második részt 1824-ben a régi toronyszerkezet részbeni megtartásával és a közeli Herec-vár köveinek és tégláinak felhasználásával újították meg. A torony harmadik szintje 1905-ben épült meg, akkor nyerte el mai alakját és 21 méteres magasságát.

A református egyház irattárában lévő 1741-ben datált kéziratos könyvben, a diáriumban található feljegyzés szerint már a 18. században szervezett egyházi élet és oktatás volt Málnáson. Szintén a diáriumban jegyezték fel, hogy Málnás László (1722–1797) Málnás szülötte,Kovács Endre: Málnás, Charta, Sepsiszentgyörgy (2012), kora egyik legnagyszerűbb szónoka, gróf bethleni Bethlen Kata udvari papja, püspöki közügyigazgató, "egyházi író" az "oskolai tanítók" fizetésének emelésére öt háromszéki gyülekezetnek is adott adományt.Kisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016

Az erősen romló állagú templomot 1830-ban "nemes és nemzetes Huszár Bartók Áron a Málnási Ref. Sz. Ekklésiának megyebírája" renováltatta. A torony harangját többször beolvasztották ágyúnak, 1848-ban is, de a hívek adakozásából mindig sikerült pótolni.

A 19. század közepére annyira megromlott a templom állapota, hogy már "omladozó félben volt, a terebélyes repedéseken a szél süvöltött be". Az egyházi felsőbbség egy vizitációja során életveszélyessé minősítette és "kijavításáig benne istentiszteletek tartását ellenjavallta".

Ekkor Benkő János, a helyi lelkész és Málnási Zsigmond számadó gondnok ösztönzésére 1853 márciusában a régi templom lebontását és egy új, nagyobb megépítését határozta el a presbitérium. Az egyházközség erdejének egy részét betáblázták Kis Gábor és Vitályos Gábor nevére, majd a tőlük kapott kölcsönből kezdték meg a munkát. A munkálatokra helyi, vagy környékbeli mestereket kértek fel. 1854 júniusában 36 szekér egy héten át hordta a közeli kőfejtőből, a sepsibükszádi bányából a falakhoz szükséges köveket. Bádogból viotorlát és gombot Kátai Zsigmond helyi tanító adományozott. A nyílászárókat, az Úrasztalát, a szószékkoronát, a mózesszéket és a padokat Szígyártó József bodoki harangozó és asztalosmester 1856 tavaszára készítette el, három évre rá már az orgona is elkészült.

Az új templom Benkő János vezetésével 3 év alatt épült fel, 1856-ban szentelték fel. Orbán Balázs ekkor járta be a Székelyföldet, leírása szerint akkoriban a málnási gyülekezet 541 lelket számlált. Ez a szám az 1910-es népszámlálás idejére 810-re nőt.

A templom mellé Tőkés József esperes szolgálati idejében a kor legmodernebb építészeti vívmányait felhasználva 1911-ben építettek új parókiát.

A templomot később többször renoválták, 1956-ban a templomépítés centenáriumára felújították. Az 1977-es nagy földrengés a templom északi falát rongálta meg, amely nagyobb javítást igényelt. 2004-ben a tornyot, 2007-ben a templomot újította fel a gyülekezet. Ezek a felújítások nem hoztak magukkal formai változásokat.

A Benkő János által építtetett templom fennállásának 170. évfordulója alkalmából 2026 augusztusában a világ különböző pontjairól közel húsz családtag érkezett Málnásra. A résztvevők a Balla Barna Márton helyi lelkipásztor vezette megemlékezésen idézték fel közös felmenőjük alakját; az eseményen a község képviseletében Szotyori Angéla polgármester vett részt. A megemlékezést Benkő ükunokája, Szabó Mihály címzetes egyetemi docens szervezte. Az ünnepi istentiszteleten Benkő János másik ükunokája, Bálint Klára maglódi református lelkész hirdette az igét. Az évfordulóra a családtagok felújíttatták Benkő János sírkövét."170 éves református templomunk történelmére és áldásaira emlékezünk ezen a vasárnapi istentiszteleten"

Szatyori Angéla, Málnás polgármestere meghívója

https://www.facebook.com/photo/?fbid=27483489301351073&set=a.680710755388958

Málnás református lelkészei

Málnáson szolgált református lelkipásztorok Szárazajtai Incze Benjámin 1767-ig Aldobolyi Bitai Ferenc 1767–1783 Gidófalvi Balogh Gábor 1783–1792 Kováts Antal 1792–1794 Keresztes József 1794–1832 Bitai László 1832–1850 Benkő János 1850–1890

Benkő János (1822. december 26.–1890) , tudós erdélyi református lelkészek, Benkő József nyelvész, történész, botanikus és Benkő Ferenc mineralógus utóda; Szabó Mihály volt mohácsi református lelkész dédapja

Kálnoki Kis Gyula 1891–1908 Tőkés József 1909–1951

Tőkés József (1884–1951) református esperes lelkész, Tőkés László nagyapjaKisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (35.o.)

Ferencz János 1951–1978 Bács János 1978–2003 Márk Gyula 2003–2011 Balla Barna 2011–

Málnáson született református lelkipásztorok

Málnáson született 1845-ben Bartók György kolozsvári református püspök, egyházi író. Málnáson született (1916. augusztus 8. – Kolozsvár, 2016. január 15.) Tőkés István református lelkész, egyházi író, teológiai professzor, Tőkés László édesapja.

Gyülekezeti élet A málnási református gyülekezet a mélyre nyúló gyökereiből a 2000-es években is élni akart, s bár a lélekszáma 2016-ra 290-re apadt, sokszínű hitbéli életet él. A Balla Barna Márton lelkipásztor vezette gyülekezeti életén belül az istentiszteleti alkalmak mellett bibliaórákat, Balla Enikő vezetésével a gyerekeknek vallásórákat, a serdülőknek konfirmációi felkészítő órákat tartanak, sőt, még egy furulyacsoportot is létrehoztak.Kisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (47.o.)

Jegyzetek

Források Benkő József: Erdély. Az egykor Dacia Mediterraneának mondott, a világ előtt még nem eléggé ismert Erdély vagy Erdélyi Nagyfejedelemség. | Az eredeti latin mű 1778-ban jelent meg Transsilvania sive Magnus Transsilvaniae Principatus címmel. | Fordította Szabó György. Sepsiszentgyörgy–Barót: Székely Nemzeti Múzeum–Tortoma Kiadó, 2014. ISBN 978-973-8995-25-3. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása 2. kötet. Békéscsaba, 1982. Orbán Balázs. Kiegészítések a Székelyföld leírásához, Háromszék, Sepsiszentgyörgy Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2002 Balogh Edgár. Romániai Magyar irodalmi lexikon Kriterion, Bukarest. 1981 Kisgyörgy Zoltán, Dukrét Lajos. Baróti-hegység, Bodoki-havasok. Turistakalauz. Palas-Akadémia Könyvkiadó, Csikszereda, 2001 Kisgyörgy Tamás (szerk.) Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016

Kategória:Székelyföld keresztény templomai, kolostorai Kategória:Románia református templomai Kategória:A történelmi Magyarország református templomai