Tatyjana Nyikityicsna Tolsztaja orosz író, televíziós műsorvezető, publicista, regényíró és esszéista.
Családja Leningrádban született írócsaládban. Apai nagyapja, Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj úttörő sci-fi író volt, Nyikolaj Alekszandrovics Tolsztoj grófNyikolaj Alekszandrovics Tolsztoj gróf (1849. november 29. – 1900. február 9.) a Tolsztoj család középső ágának képviselője, szamarai járási vezető, A. N. Tolsztoj író hivatalos apja. (1849-1900) és Alekszandra Leontyevna TurgenyevaAlexandra Leontyevna Bosztrom (szül. Turgenyeva; 1854. – 1906.) orosz író, Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj író anyja. (1854-1906), Nyikolaj TurgenyevNyikolaj Ivanovics Turgenyev (1789. október 23. – 1871. november 10.) korai orosz birodalmi közgazdász és politikai teoretikus. dekabristaAz 1825-ös dekabrista felkelés sikertelen puccskísérlet volt az Orosz Birodalomban. és Ivan Turgenyev író rokona. Tolsztaja apai nagyanyja a költőnő Natalja KrandijevszkajaNatalja Vasziljevna Krandijevszkaja (oroszul: Наталья Васильевна Крандиевская; 1888–1963) orosz költő és emlékiratíró. volt. Anyai nagyapja, Mihail LozinszkijMihail Leonyidovics Lozinszkijt (oroszul: Михаил Леонидович Лозинский; 1886. július 20. – 1955. január 31.) a 20. század legkiválóbb orosz műfordítójának tartják. (1886-1955) irodalmi műfordító volt, aki Dante Isteni színjátékának fordításáról volt híres. Tolsztaja nővére, NataljaNatalja Nyikiticsna Tolsztaja (Oroszul: Наталья Никитична Толстая; 1943. május 2. – 2010. június 15.) orosz író és műfordító. szintén író volt. Fia, Artyemij Lebegyev az Art. Lebedev Studio, egy orosz webdesign cég alapítója.Ratings of top 100 leading Web design firms in Russia −2013 Google translation
Élete és munkássága
1951–1983: korai évek Tatjana Tolsztaja Leningrádban született Nyikita TolsztojNyikita Alekszejevics Tolsztoj (1917. február 27. – 1994. október 19.) szovjet és orosz fizikus, professzor, közéleti személyiség és politikus. fizikus professzor és Natalja Mihajlovna Lozinszkaja gyermekeként. Hat testvérével együtt az Első Lensovet lakótelepi házbanAz Első Lensovet lakóház egy konstruktivista korabeli lakóépület Szentpéterváron. nőtt fel.
1974-ben diplomázott a Leningrádi Állami Egyetem klasszika filológia szakán. Ugyanebben az évben férjhez ment egy filológushoz, Andrej LebegyevhezAndrej Valentinovics Lebegyev (1951. május 9. –) szovjet és orosz filológus, klasszika-filológus, filozófus.. A házaspár az 1980-as évek elején Moszkvába költözött, ahol a Nauka kiadóban kezdett dolgozni.
Tolsztaja visszaemlékezése szerint 1982 novemberében megműtötték a szemét, és három hónapot kellett rehabilitáción töltenie, mivel nem látott világosban. Úgy véli, hogy ez az időszak hozta meg számára az írást: a világból érkező állandó információáramlás nélkül kitisztult az elméje, és felfedezte magában a vágyat, hogy cselekményeket és történeteket írjon le.
1983–1989: az irodalmi pálya kezdete 1983-ban Tolsztaja irodalomkritikusként tűnt fel.
Első novellája, az Arany tornácon (На золотом крыльце сидели) 1983-ban jelent meg az Avrora folyóiratban, és ezzel indult Tolsztaja irodalmi karrierje, majd az azonos című novelláskötete a peresztrojka és a posztszovjet időszak egyik legjelentősebb írójává tette. Ahogy Michiko KakutaniMichiko Kakutani (1955. január 9. –) amerikai író. írja, „visszhangokat találhatunk... dédnagybátyja, Leo Tolsztoj munkásságában – a természet szeretete, pszichológiai éleslátása, a mindennapi élet részleteire való figyelme”., nytimes.com, 25 Apr 1989. De „fényes, kísérteties történetei leginkább Csehov munkásságát idézik, a szereplők belső életét és beteljesületlen álmait szokatlan szimpátiával és éleslátással térképezi fel”, valamint „a szerző nabokovi nyelvszeretetét és a Bulgakovra és Gogolra emlékeztető, a szürreálisba való különös kirándulások iránti affinitását”., nytimes.com, 11 Feb 2003. 1987-ben azonos címmel – „On the Golden Porch” – novellagyűjteményt fordítottak le angolra, amely pozitív kritikákat kapott. 1988-ban, amikor a könyv Oroszországban megjelent, több mint 50 000 példány fogyott el belőle órák alatt. 1989-ben vendégprofesszorként orosz irodalmat tanított az austini Texasi Egyetemen.
1990–1999: élet az USA-ban és újságírás 1990-ben Tolsztaja családjával együtt kivándorolt az Egyesült Államokba. Először a Princeton-on, majd a Skidmore College-ban kezdett orosz irodalmat és kreatív írást tanítani, és több egyetemen tartott előadásokat. Újságíróként is feltűnt, és a New York Review of Books, a The New Yorker, a TLS, a Wilson Quarterly munkatársa volt, valamint olyan oroszországi kiadványoknak is írt, mint a Moscow News, a Capital és a Russian Telegraph.
1988-ban Tatjana és nővére, Natalja közösen írtak egy novelláskötetet, amely Сёстры (Nővérek) címmel jelent meg.
2000–2012: A hiúz, Botrányok iskolája, beszédírás Az 1990-es évek elején Tolsztaja a Jobboldali Erők Szövetsége pártnak (Union of Right Forces) dolgozott beszédíróként Dunya SzmirnovaAvdotya (Dunya) Szmirnova (1969. június 29. –) orosz forgatókönyvíró, filmrendező, producer, televíziós műsorvezető és irodalomkritikus. forgatókönyvíróval és újságíróval, valamint Alekszandr Timofjevszkij irodalomkritikussal együtt.
1999-ben Tolsztaja visszaköltözött Oroszországba. A következő évben jelent meg Кысь (Kisz) című regénye (magyarul A macskány címmel), amely egy disztópikus vízió az egykori (ma már elfeledett) Moszkva posztnukleáris orosz életéről, és egy negatív Bildungsromant mutat be, amely részben „a posztszovjet orosz politikai és társadalmi élet csalódásaival” szembesít., Encyclopedia of Russian History, encyclopedia.com, 24 March 2017, 13 May 2015. Úgy jellemezték, mint „egy lepusztult világról szóló beszámolót, amely tele van az orosz múlt magasztos irodalmának visszhangjaival; az emberi embertelenség vigyorgó portréját; a művészet iránti tiszteletadást a maga szuverenitásában és tehetetlenségében egyaránt; a múlt jövőképét, amelyben a jövő most van”., nyrb.com, The Slynx by Tatyana Tolstaya, translated from the Russian by Jamey Gambrell. Az írónő bevallása szerint a regény megírása több mint 14 évig tartott. 2003-ra több mint 200 000 példányt adtak el a Slynxből.
Nem sokkal a Slynx megjelenése után Tolsztajának még három könyve jelent meg. Két novellagyűjteményt követett „Nappal” és „Éjszaka” címmel a Двое (Kettő), amelyet testvérével, Nataljával közösen írt.
2002 és 2014 között tizenkét éven át barátnőjével, Avdotya Szmirnovával közösen vezette a A rágalom iskolája című orosz kulturális televíziós műsort (Школа злословия, Richard Sheridan színdarabjáról elnevezve), amelyben interjúkat készített a kortárs orosz kultúra és politika különböző képviselőivel. 2003-ban A rágalom iskolája elnyerte az Orosz Nemzeti Televízió legjobb talkshow díját.
2010-ben unokahúgával, Olga Prohorovával Tolsztaja kiadta a Pinokkió ABC-je-t (Та самая Азбука Буратино) – egy olyan versgyűjteményt, amelynek abban a könyvben kellett volna lennie, amelyet Buratino eladott (Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska). Egy orosz magazinnak adott interjúban Tolsztaja bevallotta, hogy gyermekkora óta dédelgette a könyv ötletét, de csak amikor gyermekei felnőttek, unokahúga „vette fel” a projektet, és segített a mű megírásában.
2013 után 2015. június 12-én jelent meg a The New Yorkerben a The Square,, Tolstaya, Tatyana. The Square. The New Yorker, Volume 91. Translated by Anya Migdal, June 12, 2015. egy sötét tisztelgés Kazimir Malevics 1915-ös Fekete négyzet című festménye, a semmi előtt, amely egy önreferenciális bekezdéssel zárul.
2018-ban Aetherial Worlds címmel novelláskötete jelent meg Oroszországban. A játékos és költői nyelven megírt történetek a gyermekkoráról, utazásairól és családjáról szóló valós és fiktív visszaemlékezések keverékei. A könyv elnyerte az Ivan Belkin Irodalmi Díjat. Hamarosan lefordították angolra, és pozitív visszhangot kapott.
2020-ban elnyerte az Év írója díjat. Ezzel a díjjal a termékeny írókat tüntetik ki az orosz irodalomhoz való hosszú távú hozzájárulásukért.
Főbb művei
Gyűjteményes kötetek На золотом крыльце сидели (1987)
Любишь — не любишь (1997) Сёстры (Natalja Tolsztojjal közösen; 1998) Река Оккервиль (1999) Двое (Natalja Tolsztojjal közösen; 2001) День. Личное (2001) Ночь (2001) Изюм (2002) Круг (2003) Белые стены (2004)
Женский день (2006) Не кысь (2007) Река (2007) Кысь. Зверотур (Elbeszélések, 2009) Девушка в цвету (2015) Легкие миры (2018)
Regény Кысь(2000)
Magyarul megjelent Mamutvadászat. Elbeszélések (Ohota na mamonta) – Európa, Budapest, 1992 · · Fordította: Rab Zsuzsa, utószó Pjotr Vajl, Alekszandr Genis Kssz! (Кысь) – Ulpius-ház, Budapest, 2004 · · Fordította: M. Nagy Miklós A macskány (Кысь) – Európa, Budapest, 2016 · · Fordította: M. Nagy Miklós
Jegyzetek
További információk
Goscilo, Helena. 1996. The Explosive World of Tatyana N. Tolstaya's Fiction. Armonk, NY: M. E. Sharpe Татьяна Толстая
Fordítás
Kategória:1951-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Orosz írók Kategória:21. századi költők, írók