Carl Friedrich Naumann (Drezda, 1797. május 30. – Drezda, 1873. november 26.) német mineralógus. Johann Gottlieb Naumann zeneszerző fia.
Életpályája 1816 és 1820 között a freibergi bányász-akadémián, meg Lipcsében és Jenában tanult, aztán pedig beutazta Norvégiát, ahonnan visszatérve kiadta Beyträge zur Kenntniß Norwegen’s című munkáját. 1823-ban habilitáltatta magát Jénában, s ezután Freibergben tanárkodott. 1842-ben kinevezést fogadott el a Lipcsei Egyetem újonnan létrehozott professzori posztjára, ahol ásványtant és geológiát tanított. 1866-ban titkos bányatanácsossá nevezték ki. Nyugdíjba vonulása után 1870-ben visszatért szülővárosába, Drezdába.
Kitüntetések és tagságok 1845-ben róla nevezték el a Naumannit ásványt. 1868-ban a Londoni Geológiai Társaság Wollaston-éremmel tüntették ki. 1935-ben róla nevezték el a Naumann holdkrátert. 1844-ben a Bajor Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1859-ben pedig külföldi taggá nevezték ki. 1846-ban a Porosz Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Ráadásul ugyanabban az évben, a Royal Saxon Society of Sciences megalapításának évében felvették e társaság teljes jogú tagjává. 1851-ben a Nassau Természettudományi Társaság tiszteletbeli tagjává választották. 1853-ban a Göttingeni Tudományos Akadémia külső tagjává választották.Holger Krahnke: Die Mitglieder der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen 1751–2001 (= Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen, Philologisch-Historische Klasse. Folge 3, Bd. 246 = Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Mathematisch-Physikalische Klasse. Folge 3, Bd. 50). Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 2001, , S. 177. 1857-ben a szentpétervári Orosz Tudományos Akadémia levelező tagjává választják. 1857-ben tagja volt a Német Természettudósok és Orvosok Társaságának.Mitglieder der Gesellschaft Deutscher Naturforscher und Ärzte 1857 1863-ban a Leopoldina tagjává választják.Georg Amadeus Carl F. Naumann 1870-ben felvették az Académie des Sciences levelező tagjává. 1873-ban beválasztották az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiára.
Művei
Andeutungen zu einer Gesteins-Lehre, zunächst in Bezug auf die krystallinische Kieselreihe. Wienbrack, Leipzig, 1824 (Digitalisat) Beyträge zur Kenntniß Norwegen’s: gesammelt auf Wanderungen während der Sommermonate der Jahre 1821 und 1822. 2 Bde.,Wienbrack, Leipzig, 1824 (Digitalisat Band 1) Entwurf der Lithurgik oder ökonomischen Mineralogie: ein Leitfaden für Vorlesungen. Wienbrack, Leipzig, 1826 (Digitalisat) Grundriss der Krystallographie: nebst 3 Kupfertafeln. Barth, Leipzig, 1826 (Digitalisat) Lehrbuch der Mineralogie. Rücker, Berlin, 1828 (Digitalisat) Lehrbuch der reinen und angewandten Krystallographie. 2 Bände. Brockhaus, Leipzig, 1829–1830 (Digitalisat Band 1), (Band 2) Anfangsgründe der Krystallographie. Arnold, Dresden/Leipzig, 1841 (Digitalisat) (2. Auflage: 1854) Elemente der Mineralogie. 1846 (1877: 10., teljesen. szerkessze újra Kiadás Ferdinand Zirkellel) Bernhard Cottaval: Geognostische Specialcharte des Königreichs Sachsen und der angrenzenden Länder-Abtheilungen. (Topographie: Königliche Kameral-Vermessungs-Anstalt, Dresden) Druck I. Williard, Dresden, 1846 (12 Sektionen) (Titel und Legende, online-SLUB) Lehrbuch der Geognosie. 3 Bände. Engelmann, Leipzig, 1849–1854. (Digitalisat Band 1), (Band 2), (Band 3,2), (Band 3,2), (Band 3,3) Lehrbuch der Geognosie. [Paläontologischer Atlas] 70 Blatt, Leipzig, ca. 1852 Elemente der theoretischen Krystallographie. Engelmann, Leipzig, 1856 (Digitalisat) Geognostische Beschreibung des Kohlenbassins von Flöha im Königreich Sachsen: nebst einer geognostischen Karte mit drei Profilen. Engelmann, Leipzig, 1864 (Digitalisat) Geognostische Karte des erzgebirgischen Bassins im Königreiche Sachsen. Leipzig, 1866 (2 Sektionen) Geognostische Karte der Umgebung von Hainichen im Königreiche Sachsen. (litográfia) Leipzig, 1871 (online-SLUB)
Jegyzetek
Forrás
Fordítás
Kategória:1797-ben született személyek Kategória:1873-ban elhunyt személyek Kategória:Drezdaiak Kategória:Német mineralógusok Kategória:Német paleontológusok Kategória:A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjai