Az egyiptomi font Egyiptom hivatalos pénzneme. Arabul gunaihnak nevezik, amit az egyiptomi arabban gininek ejtenek (el-Gunaih el-Maṣrī, الجنيه المصرى, azaz egyiptomi gunaih), ez a név valószínűleg az angol guinea arany pénzérme nevéből származik. Váltópénze a kurus (qirsh, قرش;, vagy piaszter) és a malleem (مليم; millieme); 1 font = 100 piaszter = 1000 millieme.

Története Egy 1834-es angol királyi rendelet elrendelte egy bimetallizmuson alapuló egyiptomi pénznem bevezetését. 1836-ban egyiptomi fontokat vertek és hoztak forgalomba.

A font eredetileg 100 piaszterre, a piaszter pedig 40 parára oszlott. 1885-től parát már nem hoztak forgalomba, helyette a piasztert tizedekre (عشرالقرش oshr al-qirsh) osztották. A tizedet 1916-ban millieme-re (ezredre) nevezték át.

1885-1914 között a font árfolyamát törvényben rögzítették a fontosabb valutákéhoz, így a fontot gyakorlatilag az aranystandardhoz rögzítették (akkoriban a legtöbb jelentős valuta árfolyama az aranystandardhoz volt rögzítve).

A National Bank of Egypt 1899. április 3-án bocsátotta ki az első egyiptomi bankjegyeket.

1960. július 19-én a Central Bank of Egypt lett Egyiptom központi bankja. 1968-ban kezdték el itt kibocsátani a bankjegyeket. Az egyre nagyobb igény miatt nagy címletű bankjegyeket bocsátottak ki: 1977 májusában a 20 fontos, 1979-ben az 50 fontos, 1993-ban a 100 fontos bankjegyet.

2004-ben az alábbiak szerint oszlott meg a bankjegyek száma: 30,9%-a 100 fontos, 38%-a 50 fontos, 18,4%-a 20 fontos, 9,2%-a 10 fontos, 2,1%-a 5 fontos, 0,9%-a 1 fontos, 0,3%-a 50 piaszteres, 0,2%-a 25 piaszteres volt.

2016. november 3-án 48%-kal értékelték le a fontot.leértékelés 2016

2017 júniusára az éves infláció 29,8% lett, ezzel tovább értéktelenedett az amúgy is gyenge font árfolyama.értéktelenedik a font

Érmék Az érmék szerepe Egyiptomban még a kis címletek esetében is másodlagos a papírpénzekéhez képest. A legutóbbi időkig csak 5, 10, 20 és 25 piaszter címletű érmék voltak forgalomban (a legújabb 25 piaszteres érmék lyukasak). 2005-ben új ötvenpiaszteres, illetve egyfontos érme (ez utóbbi bicolor kivitelben) forgalombahozatalát jelentették be, amit a font több évtizedes leértékelődése indokol. 2006. június 1-jén kerültek a forgalomba az ötvenpiaszteres és egyfontos érmék, az előbbin VII. Kleopátra, az utóbbin Tutanhamon látható. A fém pénzek helyett inkább a papírpénzeket használják.

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Előlap Hátlap Kibocsátás Visszavonás25 piaszter 12 mm 1,26 mm 4,5 g 94% acél, 2% réz, 4% nikkelbevonat Névérték arabul és angolul iszlám és nemzetközi évszám 2008 forgalomban120px120px 50 piaszter 25 mm 1,58 mm 6,5 g 75% réz, 20% cink, 5% nikkel VII. Kleopátra arcképe,iszlám és nemzetközi évszám Névérték arabul és angolul 200523 mm 1,7 mm 94% acél, 2% nikkel, 4% rézbevonat 2007 120px 120px 1 font 25 mm 1,89 mm 8,5 g Gyűrű: 75% réz, 25% nikkelmag: 75% réz, 20% cink, 5% nikkel Tutanhamon maszkja iszlám és nemzetközi évszám,Névérték arabul és angolul 20051,96 mm Gyűrű: 94% acél, 2% réz, 4% nikkelbevonatmag: 94% acél, 2% nikkel, 4% rézbevonat 2008

Bankjegyek 1979-es sorozat Az öt- és tízpiaszteres papírpénzek államjegyek voltak (kibocsátójuk az egyiptomi állam), míg a 25 piaszter feletti papírpénzek egyiptomi bankjegyek, kibocsátójuk az egyiptomi jegybank, az Egyiptomi Központi Bank). A bankjegyek kétnyelvűek: egyik oldalukon arab-, a másikon angol nyelvű feliratok szerepelnek. Az előlapon az egyiptomi muszlim kultúrához kapcsolódó épületek (kivétel nélkül mecsetek), a hátoldalon (a 25 piaszteres bankjegy kivételével) óegyiptomi szobrok és domborművek szerepelnek. 2006 decemberében új, 500 font címletű bankjegyek forgalomba hozatalát jelentették be, de bevezetésére nem került sor.

Kép Érték méret szín leírás Első kibocsátás éveelőlap hátlap előlap hátlap 130px 130px 25 piaszter 130 x 70 mm kék al-Szajida Ajsa-mecset Egyiptom címere 1985 135px 135px 50 piaszter 135 x 70 mm narancssárga al-Azhar-mecset II. Ramszesz fáraó 1985 140px 140px 1 font 140 x 70 mm barna Káitbej szultán mecsete Abu Szimbel-i nagyobbik templom 1978 145px 145px 5 font 145 x 70 mm kékeszöld Ibn Túlún-mecset Hápi, az áradó Nílus istene 1981 150px 150px 10 font 150 x 70 mm rózsaszín Refáje-mecset Hafré a sólyommal 2003 155px 155px 20 font 155 x 70 mm zöld Muhammad Ali-mecset harckocsizó fáraó és dombormű I. Szenuszert templomából 1978 160px 160px 50 font 160 x 70 mm barnáspiros Abu Háriba-mecset az edfui templom 1993 165px 165px 100 font 165 x 70 mm lila Hasszán szultán mecsete a nagy szfinx 1994 175px 175px 200 font 175 x 80 mm olajzöld Kánibej mecsete ülő írnok szobra 2007

2022-es sorozat 2022-ben új polimer alapú 10 fontos, 2023-ban új polimer alapú 20 fontos bankjegy került forgalomba. Kép Érték méret szín leírás Dátumokelőlap hátlap előlap hátlap nyomtatás kibocsátás visszavonás 132px 132px 10 font 132 x 69 mm sárga Fattah Al-Alim-mecset Hatsepszut 2022 2022. július 6. forgalomban 20 font ? zöld, kék Muhammad Ali pasa-mecset Kairóban II. Ramszesz, a nagy piramis,Kleopátra szobra 2022 2023. június 20.

Történelmi valutaárfolyamok Font sterling A következő táblázat az angol font árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:

Időszak Hivatalos árfolyam 1885-1949 EGP 0,97

Amerikai dollár A következő táblázat az amerikai dollár árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:

Időszak Hivatalos árfolyam Időszak Hivatalos árfolyam Időszak Hivatalos árfolyam 1885-1939 EGP 0,20 1940-1949 EGP 0,25 1950-1967 EGP 0,36 1968-1978 EGP 0,40 1979-1988 EGP 0,60 1989 EGP 0,83 1990 EGP 1,50 1991 EGP 3,00 1992 EGP 3,33 1993-1998 EGP 3,39 1999 EGP 3,40 2000 EGP 3,42 – 3,75 2001 EGP 3,75 – 4,50 2002 EGP 4,50 – 4,62 2003 EGP 4,82 – 6,13 2004 EGP 6,13 – 6,28 2005 EGP 6,28 – 5,75 2006 EGP 5,75

Külső hivatkozások Jelenlegi és történelmi bankjegyek Egyiptom

További információk

Font Kategória:Afrikai pénznemek Kategória:Ázsiai pénznemek